Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Zelenszkij vasárnap Londonban Macronnal, Merzzel és Starmerrel találkozik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Keir Starmerrel, Emmanuel Macronnal és Friedrich Merzcel Londonban, 2025. december 8-án
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Keir Starmerrel, Emmanuel Macronnal és Friedrich Merzzel Londonban, 2025. december 8-án Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Gavin Blackburn
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság vezetői vasárnap Londonban találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák, miként lehet fokozni a nyomást Oroszországra, amely katonai kudarcokat szenved inváziója során – közölte pénteken a francia elnöki hivatal.

Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök Zelenszkijjel együtt keresik majd a további lépéseket egy olyan időszakban, amikor „Oroszország katonai, gazdasági és stratégiai értelemben is kudarcot vallott állapotban, eredménytelenül folytat egy halálos háborút” – fogalmazott az Elysée-palota.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A találkozó, amely várhatóan 17:30 körül kezdődik a Downing Streeten, azt is szolgálja, hogy „áttekintsék az Ukrajnában és az európai kontinensen megvalósítandó igazságos és tartós béke érdekében végzett munkát” – közölte a francia elnökség.

A montenegrói EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Macron azt is bejelentette, hogy a Tettre készek koalíciójának következő ülése július 13–14-én Párizsban lesz.

„Néhány napon belül találkozunk Zelenszkij elnökkel, hogy megszervezzük a támogatást, és keretet adjunk neki” – mondta Macron.

Emmanuel Macron francia elnök a médiának nyilatkozik, amikor megérkezik a tivati EU–Nyugat-Balkán csúcsra, 2026. június 5-én
Emmanuel Macron francia elnök a médiának nyilatkozik, amikor megérkezik a tivati EU–Nyugat-Balkán csúcsra, 2026. június 5-én AP Photo

A koalíció Franciaország és az Egyesült Királyság által kezdeményezett együttműködés, amely mintegy 25 országot tömörít, és amelyek vállalták, hogy többnemzetiségű erőt vezényelnek Ukrajnába, miután megszületik a békemegállapodás Oroszországgal.

Macron bejelentései egy nappal azután hangzottak el, hogy Zelenszkij négyszemközti találkozót javasolt Vlagyimir Putyinnak nyílt levélben, és jelezte, kész egy „teljes tűzszünetre”.

Macron „jó kezdeményezésnek” nevezte a lépést, amelyet az EU és Németország is üdvözölt.

Éjszakai csapások, visszafoglalt területek

Közben az Ukrajna elleni orosz légicsapások péntekre virradóra legalább hét ember életét oltották ki. Egy Kijev közelében lévő élelmiszer-feldolgozó üzem elleni támadásban négyen haltak meg. A Brovari városát ért csapás egy gyermekeknek szánt tejtermékeket gyártó gyárat vett célba.

„Az ellenség egy békés, polgári élelmiszeripari vállalatot támadott meg” – írta a Telegramon Mikola Kalasnik, a kijevi régió kormányzója.

„Oroszország ismét megmutatja, hogy nem katonai célpontokat támad, hanem egyszerű embereket, akik a saját földjükön élnek és dolgoznak” – tette hozzá.

A romok alatt további áldozatok lehetnek.

Raktárépület ég egy orosz csapás után a Dnyipropetrovszk régióban, 2026. június 4-én
Raktárépület ég egy orosz csapás után a Dnyipropetrovszk régióban, 2026. június 4-én AP Photo

További csapások három ember halálát okozták, köztük egy nőét a Zaporizzsjai területen. A Dnyipropetrovszk régiót ért orosz támadásoknak két további halálos áldozata volt Olekszandr Ganzsa kormányzó tájékoztatása szerint.

Az ukrán becslések szerint Oroszország az éjszaka folyamán 216 nagy hatótávolságú drónt és két rakétát indított. Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy ezek közül 198-at sikerült megsemmisíteniük.

Ukrajna májusban már második egymást követő hónapban foglalt vissza több területet, mint amennyit elveszített az orosz erőkkel szemben – derült ki az Institute for the Study of War (ISW) adatai alapján az AFP hírügynökség által készített elemzésből.

Az orosz offenzíva eközben emelkedő árakhoz, adóemelésekhez, húsz éve nem látott hitelköltségekhez, vállalatbezárásokhoz és munkaerőhiányhoz vezetett, és ezzel a gazdaságot a 2022 februárjában indított, Ukrajna elleni teljes körű invázió óta a legnehezebb helyzetbe hozta.

További források • AFP

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Haditengerészeti drón robbant a romániai Konstanca kikötőjében

Zelenszkij nyílt levélben javasol személyes találkozót Putyinnak a háború lezárásáról

Exkluzív: a kulisszák mögötti alku, amely eltörölte a magyar vétót Ukrajna uniós csatlakozásáról