Lisszabon városa négy szökőárjelző szirénát tesztelt a part mentén, hogy felkészítse a lakosságot egy esetleges katasztrófára. A gyakorlatot az önkormányzat és a polgári védelem szervezte.
Cunami-próbariadót tartottak a hét elején a portugál főváros tengerparti sávjában négy helyen is a Praça do Império és a Ribeira das Naus között, hogy teszteljék, jól működik-e az evakuációs protokoll.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A négy sziréna 20–30 perces időközönként szólalt meg a hétfő reggeli órákban, és közben portugál, illetve angol nyelven hangosbemondóval is tájékoztatták a lakosságot egyrészt a gyakorlatról, másrészt arról, hogy mi a teendő ilyenkor.
A Praça do Império, a Ribeira das Naus, a Passeio Carlos do Carmo és a Doca de Alcântara voltak azok a kerületek, ahol megszólaltak a szirénák, ezek a legérintettebb területek.
Tavaly novemberben, az első szirénák felállítása után és most március elején is tartottak evakuálási gyakorlatot. A cunami-riasztórendszer várhatóan tíz szirénára bővül, és így teljes hosszában lefedi a lisszaboni tengerpartot 2029-re.
"A város különböző természeti kockázatoknak van kitéve, ezért a hétfőihez hasonló gyakorlatok elengedhetetlenek a megelőzés és a biztonság megerősítéséhez, és döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság minden információval rendelkezzen, így felkészült legyen azokra a vészhelyzetekre, amelyekkel a jövőben szembesülhet" - mondta Carlos Moedas, Lisszabon polgármestere egy nyilatkozatban.
A városi polgári védelmi szolgálatok igazgatója, André Fernandes ugyanebben a nyilatkozatban azt mondta, hogy "szeizmikus rengés esetén elővigyázatosságból a polgároknak a lehető legtávolabb kell költözniük a parttól - még ott is, ahol nincs szökőárveszély -, hogy biztonságban legyenek".
Lisszabon jelentős szeizmikus kockázatú területen fekszik
A portugál főváros és az ország déli része európai viszonylatban földrengésveszélyes helynek számít. Az illetékes európai szervezet honlapján közzétett térképen Lisszabont és Farót narancssárga színnel jelölték, ami azt jelenti, hogy nem tartoznak a legmagasabb kockázatú övezetek közé (lila), de a vársovezetésnek ettől még meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket.
A Mensagem de Lisboa című online médium szerint a Lisszabon városát alkotó 24 kerület közül mindössze hét rendelkezik a lakosság számára is elérhető vészhelyzeti tervvel (PLE), pedig azt minden lisszaboni plébániának elérhetővé kellene tennie.
Ezt a tervet a lisszaboni városi tanács 2018-ban dolgozta ki, de eddig csak Alcântara, Alvalade, Beato, Campo de Ourique, Misericórdia, Olivais és São Domingos de Benficatette közzé - állítja ugyanez a forrás.
Az Eurobarometer adatai azt mutatják, hogy az európaiak közül a portugálok aggódnak a leginkább az éghajlatváltozás által súlyosbított természeti katasztrófák miatt (91 százalék). Úgyhogy Portugáliában nagyon nagy szükség van arra, hogy az érintett települések vezetése közzétegye a megelőzési terveket és a biztonsági protokollt, közben pedig folyamatosan frissítsék a térképeket, ha bármilyen munkálatot végeznek azon a struktúrán, amely cunami esetén védelmet nyújt a lakosságnak.
Az 1755-ös földrengést követő szökőár gyakorlatilag romba döntötte Lisszabont. A természeti katasztrófának több mint tízezer halottja volt.