Banana Hole: bolygónk történetének „élő könyvtára”, de jövője veszélyben
Norvégia és Grönland között, mélyen az Északi-sarkvidék alatt rejtőzik a nemzetközi vizek egy különleges térsége, ahol ősi szivacsok tenyésznek, és bálnák gyűlnek össze.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A környezetvédelmi szervezet, a Greenpeace most először indít mélytengeri expedíciót a Föld egyik legkevésbé ismert vadonjába, az úgynevezett „Banana Hole”-ba.
Különböző neves kutatóintézetek tudósai vesznek részt a merüléseken azzal a céllal, hogy tudományos bizonyítékokat gyűjtsenek, és így „biztosítsák, hogy ez az ősi otthon a jövő nemzedékei számára is biztonságban maradjon”.
A fenti videóban beleshet a küldetés részleteibe.
Mi az a „Banana Hole”?
Az Északi-sarkvidék nyílt tengeri részén fekvő „Banana Hole” ősi ökoszisztémáknak és vulkanikus hőforrásoknak ad otthont, amelyek bolygónk történetének „élő könyvtáraként” működnek.
A Greenpeace szerint ez a törékeny ökoszisztéma azonban közvetlen veszélyben van: „Az ipari bányavállalatok ki akarják zsigerelni az óceánfeneket az ásványkincsekért, ami véglegesen elpusztítaná az ősi élővilágot és a fajokat még azelőtt, hogy egyáltalán felfedeznénk őket.”
Az expedíció területét a norvég kormány 2024-ben nyitotta meg a mélytengeri bányászat előtt, ám a terveket tavaly felfüggesztették a környezetvédelmi szervezetek, tudósok és a norvég zöld ellenzéki pártok tiltakozása után.
A mélytengeri bányászat pusztító következményekkel járhat. Egy ötéves vizsgálatban kutatók olyan adatokat elemeztek a Hawaii és Mexikó között fekvő Clarion–Clipperton-zónából, amelyet jelenleg ásványkincsekben gazdag tengerfeneke miatt céloznak a vállalatok.
Megállapították, hogy több mint négyezer, a tengerfenéken élő állat fordul elő a térségben, és a terület biodiverzitását két évvel a bányászgép bevetése előtt, majd két hónappal azután mérték fel, hogy a gép több mint 3000 tonna polimetallikus gumót hozott a felszínre.
Arra figyelmeztettek, hogy a bányagépek által hátrahagyott nyomvonalakban talált makrofaunához tartozó állatok száma megdöbbentő, 37 százalékkal csökkent az érintetlen területekhez képest.
Ezek olyan, szabad szemmel is látható élőlények, mint például a férgek, rákok, csigák és kagylók. A gép által felkavart üledékfelhővel borított térségekben ugyanakkor nem tapasztaltak hatást az állatállomány nagyságára. A kutatócsoport azonban kimutatta, hogy a teszt 32 százalékos csökkenést okozott a fajgazdagságban (vagyis az adott területen élő különböző fajok számában).
A mélytengeri expedíció részletei
A hónap elején indult, egy hónapig tartó küldetés célja az Északi-sarkvidék víz alatti hegyeinek (tenger alatti kiemelkedéseinek) és hidrotermális kürtőmezőinek feltérképezése – ezek az ökoszisztémák olyan távoliak, hogy az emberiség számára jórészt még mindig ismeretlenek.
„Bolygónk feltérképezetlen, felfedezetlen területére hajózunk, és minden bizonnyal olyan új fajokat is találunk majd, amelyeket eddig még nem írtak le, és nevet sem kaptak” – mondta sajtóközleményében Paco Cárdenas, az uppsalai Egyetem Evolúciós Múzeumának mélytengeri szivacsszakértője.
„Ezek az állatok több százmillió éve léteznek, és számos módon kapcsolódunk hozzájuk. A óceán kémiai könyvtárai, amelyek lehetséges gyógymódokat rejtenek betegségekre, és kulcsszerepet játszanak tengereink tisztításában.
„Az, hogy ezeket a fajokat még azelőtt elveszítsük, hogy megérthetnénk őket, globális léptékű tragédia lenne. Létfontosságú, hogy megvédjük őket.”
A Greenpeace és a fedélzeten dolgozó külső kutatók élő közvetítéseket sugároznak (forrás: angol) akár 3000 méteres mélységből egészen május 30-ig.
Az expedíciót a WhatsAppon is követheti (forrás: angol), ahol értesítést kaphat minden merülés élő közvetítéséről és az új eredményekről.