Az Európai Bizottság szakértői megerősítették, hogy az El Niño-jelenség szinte biztosan kialakul idén.
Az El Niño már a küszöbön áll, de Portugáliára gyakorolt közvetlen hatásai nagyon korlátozottak lesznek – derül ki a Portugál Tenger- és Légkörkutató Intézet (IPMA) tájékoztatásából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság, a Közös Kutatóközponton (CCI) keresztül, volt a legutóbbi nemzetközi szerv, amely gyakorlatilag „biztosra vette” a jelenség idei megismétlődését, amely várhatóan egészen 2027-ig elhúzódhat.
A CCI jelentése szerint az El Niño várhatóan „nagyon magas” erősséget ér el, feltehetően „igen erős” szintet, és túlszárnyalhatja a korábbi, például a 12 évvel ezelőtti történelmi eseteket is. Az Európai Bizottság különösen az aszállyal összefüggő élelmezésbiztonsági kockázatra figyelmeztet, amely már eleve a magas energia- és műtrágyaárak által jellemzett környezetben jelentkezik, és „további több százmillió embert sodorhat veszélybe”. Az időjárási szélsőségek létfontosságú kultúrákat érinthetnek, például a durum búzát, amely akár a leginkább megszenvedheti a helyzetet, de a kukoricát, a rizst, a szóját és az őszi búzát is.
A Meteorológiai Világszervezet (OMM) a hónap elején figyelmeztetést adott ki , amely szerint 80 százalék az esélye annak, hogy idén június és augusztus között kialakul egy El Niño-jelenség, vagyis a Csendes-óceán vizeinek rendellenes felmelegedése. Ennek közvetlen következményei lesznek a világ trópusi és szubtrópusi térségeiben, és számos más régióban is jelentkezhetnek közvetett hatások. A legfrissebb előrejelzések szerint a „mérsékelten erős–erős” intenzitásúnak várható jelenség hatásai 90 százalékos valószínűséggel az év végéig kitartanak.
Az OMM közleményét az ENSZ is terjesztette, egy videóval kísérve, amelyben António Guterres főtitkár szerint „a világnak sürgős klímavészjelzésként kell kezelnie ezt a fenyegetést. Az El Niño tovább fokozza a globális felmelegedést. Hatásai súlyosabbak lesznek, messzebbre érnek, és pusztító gyorsasággal lépik át a határokat”.
Portugália messze fekszik a Csendes-óceántól, ez azonban nem jelenti azt, hogy mentesülne az El Niño hatásai alól, különösen a hőmérsékletek tekintetében. A forró nyár fokozott éberséget követel, nemcsak az egészségre gyakorolt hőhatások – főleg a szabadban dolgozók esetében – miatt, hanem a tűzveszély szempontjából is.
A IPMA a közzétett közleményben úgy fogalmaz, hogy „noha az El Niño a Csendes-óceánon alakul ki, globális léptékben is befolyásolhatja az éghajlati mintázatokat. Hatásai Portugáliában azonban nem közvetlenek, és egyszerű módon nem jelezhetők előre”.
Milyen hatással lesz mindez Portugáliára?
Carlos da Camara klimatológus szerint a jelenség előfordulása a klímaváltozás jelenlegi környezetében robbanásveszélyes „koktélt” alkothat, és – bár közvetett módon – Portugáliára is hatással lehet.
Az Instituto Dom Luiz vezető kutatója a hatásokat egy erőteljes kődobáshoz hasonlítja az állóvízbe, amely koncentrikus köröket kelt, de ezek az egyre nagyobb távolságban fokozatosan veszítenek az erejükből: „A jelenség a középső Csendes-óceánon kezdődik. A zavar északra és délre is átterjed az amerikai kontinensre, majd Indonézia felé, és tovább. Végül hatással van Afrika déli részére is, aztán kiterjed Kanadára, és lassan elhal – vagyis az európai kontinensre gyakorolt közvetlen befolyása kicsi, nagyon kicsi. Különösen az Ibériai-félszigetre, ott még ennél is kisebb” – magyarázza.
Ha azonban a közvetlen következmények csekélyek vagy gyakorlatilag nincsenek is, a jelenség „pillangóhatása” az aktuális körülményekkel együtt már közvetett következményekkel járhat Portugália számára az idei nyáron, különösen a tűzesetek tekintetében.
A mediterrán Európában, amelyet a kutató a Föld azon térségei közé sorol, ahol a klímaváltozás a leginkább érzékelhető, a hatás felerősödhet. „A legnagyobb aggodalmam, hogy egy a 2003-ashoz hasonló hőhullám alakul ki, amely a valaha Európában regisztrált legnagyobb volt” – mondja a tudós. „Ha ez bekövetkezik, tekintve, hogy volt az a a Kristin depresszióhoz kapcsolódó viharsorozat, amely fák millióit döntötte ki, tudjuk, hogy sokkal több eléghető biomasszánk van, nemcsak azért, mert nagyon csapadékos volt a tavasz, hanem mert a kidőlt fák miatt is többlet biomassza halmozódott fel. Így például egy kiterjedt tűzvész is kialakulhat, ráadásul egy amúgy is nagyon nehéz időszakban” – magyarázza.
Akár már a jövő héten megérkezhet egy ilyen hőhullám? Az IPMA a hét végétől rendkívül magas hőmérsékletekre számít, a belső területeken több helyen 40 fok fölötti értékekkel. Egyes magánmodellek szerint a hőmérők akár az 50 fokot is elérhetik. Carlos da Camara szerint „ez az érték egy felső határt jelöl, jelentős bizonytalansággal”.
Arra a kérdésre, hogy a 2003-ashoz mérhető szintet már a következő napokban elérheti-e a hőség, a klimatológus azt mondja, egyelőre nincs elegendő információja ahhoz, hogy ezt megítélje.
Carlos da Camara így foglalja össze a lehetséges hatásokat: „Lesznek az El Niño-nak közvetlen hatásai? Nem. Közvetett hatásai? Nagyon valószínű, hogy igen. Közvetett hatások egy, a klímaváltozás miatt már eleve súlyosbodott és leromlott háttéren, ami sokkal nagyobb következményekhez vezethet? A válasz: igen, egészen biztosan. Tulajdonképpen nem maga az El Niño jelenti a problémát – más térségekben igen, Északkelet-Brazíliában biztosan, Dél-Afrikában is, Indonéziában szintén. Európában valószínűleg nem, de közvetve nagyon is hatással lehet ránk.”
Mi az az El Niño?
Ellentétben azzal, amit egyesek gondolnak, ez a jelenség nem új vagy friss keletű, és nem a klímaváltozás következménye, bár az felerősítheti a hatásait. A kifejezést először a 19. század végén használták Peruban a Csendes-óceáni áramlatok felmelegedésének leírására, amely gyakran karácsony táján következett be.
Az utóbbi időben a meteorológusok a jelenséget számos szélsőséges időjárási eseménnyel hozták összefüggésbe, amelyek az „El Niño”-val egy időben jelentkezhetnek. Ilyen volt például a 2014–2015-ös időszak, amikor az OMM által akkor megerősített „El Niño”-t több térségben is súlyos aszályok kísérték, amelyek komolyan sújtották a mezőgazdaságot, és tovább növelték az élelmiszer-bizonytalanság kockázatát a világ már eleve különösen sérülékeny régióiban.
A tudósok szerint a most nyárra várt „El Niño” legalább olyan súlyos következményekkel járhat, mint a 12 évvel ezelőtti, de akár túl is tehet rajta.
A jelenséget részletesebben az ENSO nevű tudományos mintázat bevezetésével kezdték vizsgálni; az ENSO az „El Niño Southern Oscillation” (El Niñohoz kapcsolódó déli oszcilláció) rövidítése. Ez a Csendes-óceáni áramlatok hőmérséklet-ingadozásait méri, és egyaránt előrejelzi az El Niño, valamint az ellenkező jelenség, az áramlatok lehűlésével járó, „La Niña” kialakulását.