Régi felvételeket újrahasznosítva, újakat félremagyarázva vagy kontextusból kiragadva próbálják egyes közösségi médiafiókok sulykolni azt, hogy milyen feszült a viszony Európa és az Egyesült Államok között.
Félrevezető állítások és videók egész sora terjedt el a közösségi médiában a franciaországi Evianban tartott G7-csúcs után. A csoport országainak vezetői – az EU és más meghívott államok képviselőivel együtt – azért gyűltek össze, hogy megvitassák a globális geopolitikai kihívásokat, köztük az ukrajnai és közel-keleti konfliktusokat, valamint a világgazdaság helyzetét.
Az állítások nagy része Donald Trump amerikai elnök és az európai vezetők közötti érintkezésekre, illetve arra összpontosít, hogy az európai vezetők mit mondtak Trumpról. A The Cube, az Euronews tényellenőrző csapata utánajárt néhány, különösen gyorsan terjedő állításnak.
Az egyik bejegyzés szerint Trump állítólag azt mondta a csúcson, hogy „Európa woke lett”, és hogy sok helyen már rá sem lehet ismerni, miközben Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia szerinte épp az ellenkező irányba ment.
A bejegyzésben valóban látható egy felvétel, amelyen az elnök ezeket a mondatokat mondja, ám a háttérben látható Fehér Ház-feliratból egyértelmű, hogy nem a G7-csúcson hangzottak el.
A videó valójában egy februári sajtótájékoztatóról származik, ahol az amerikai elnök a kontinens energia- és bevándorláspolitikáját bírálta.
„Azt szeretném, ha Európa megerősödne, Európa woke lett” – mondta újságíróknak február 20-án. „Európára már nem lehet ráismerni, ha annyi helyre elmegy az ember. Nem minden országra igaz ez. Ha Magyarországot nézi, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát… Vannak országok, amelyek egészen az ellenkező irányba mentek.”
„Európát két dolog teszi tönkre” – mondta később beszédében Trump. „Az energia és a bevándorlás.” A The Cube már korábban megcáfolta Trump számos, az európai energia- és migrációs politikára vonatkozó állítását.
Más közösségimédia-felhasználók Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön gúnyolódtak, olyan felvételeket megosztva, amelyek szerintük azt mutatják, hogy Trump levegőnek nézi, hátat fordít neki.
Bár az egyik videón valóban úgy tűnik, hogy Trump megfordul, hogy üdvözölje Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felé közeledő Zelenszkij mellett, kevés bizonyíték utal arra, hogy szándékosan hagyta volna figyelmen kívül.
A két vezető a héten legalább egyszer találkozott a csúcs margóján; Trump „jó találkozónak” nevezte az egyeztetést, és arra szólította fel Oroszországot, hogy kössön megállapodást Ukrajnával az ország elleni invázió befejezéséről.
Zelenszkij eközben azt mondta, hogy a tárgyalások során felvetette Trumpnak a Patriot ballisztikus rakétavédelmi rendszerekhez tartozó elfogórakéták ukrajnai gyártásának lehetőségét.
Egy újabb, online terjedő állítás szerint Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: „Franciaország jövőjéről nem az amerikaiak vagy Trump döntenek, ahogyan a francia vagy az európai jogról sem.” Ez részben igaz, de kiragadja szavait a kontextusukból.
Macron a G7-csúcson adott interjút a TF1-nek, amelyben a francia csatorna azt kérdezte tőle, enged-e Trump követelésének, hogy töröljék el a digitális szolgáltatási adót a globális technológiai óriásokra. Az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben 100%-os vámot vet ki a francia borokra és pezsgőkre.
A digitális szolgáltatási adók ideiglenes terhek a Google-höz, a Metához és más nagy, multinacionális technológiai vállalatokhoz hasonló cégek számára, amelyek digitális szolgáltatásokból érnek el bevételt olyan országokban, ahol nincs fizikai jelenlétük. Több európai ország is bevezetett ilyen intézkedéseket, az adókulcsok és szabályok pedig országonként eltérnek.
Franciaország például 3%-os adót vet ki a digitális felületekre, az online hirdetésekre és a felhasználói adatokra, valamint 1,2%-os adót a streaming-szolgáltatásokra. Ausztria ezzel szemben 5%-os adót alkalmaz az online hirdetési bevételekre, Magyarország pedig Európában a legmagasabb, 7,5%-os kulcsot vetette ki a digitális hirdetésekre.
Hasonló digitális szolgáltatási adót vezetett be többek között Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság.
A TF1-nek adott interjúban Macron azt mondta, nem enged Trump fenyegetéseinek, mert „nem így működik a dolog”. Elmagyarázta, hogy a digitális adóról több európai ország döntött, és ők hajtják végre.
Valóban kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem határozza meg sem a francia, sem az európai jogot, de nem emelte ki külön Trumpot.
„Ez így normális, és amíg én itt vagyok, ez nem lesz másként” – mondta Macron. „Úgyhogy tiszteletteljes, de határozott párbeszédet fogunk folytatni.”