Kallas közölte, hogy nagyra értékeli Izraellel a párbeszédet és az együttműködést, de a sajtóban emlegetett apartheid-megjegyzést nem kommentálta.
Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas reagált arra, hogy Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter közölte: „nincs más választása”, mint megszakítani vele minden kapcsolatot, miután hírek szerint Izraelt Dél-Afrika egykori, rasszista apartheid-rendszeréhez hasonlította.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Beszámolók szerint Kallas májusi mexikói útján tette a kijelentést, amikor az EU latin-amerikai együttműködésének elmélyítését célzó erőfeszítések részeként magas rangú mexikói kormánytisztviselőkkel találkozott.
„Eddig sem cáfolat, sem pontosítás, sem reakció nem érkezett részéről e súlyos kijelentéssel kapcsolatban” – írta Sa'ar csütörtökön korábban a közösségi médiában.
„Ezért Izrael állam külügyminisztereként nincs más választásom, mint minden kapcsolatot megszakítani Kallas asszonnyal, amíg vissza nem vonja a világ egyetlen zsidó államával szemben megfogalmazott, rágalmazó vérvádat” – tette hozzá.
Válaszul Kallas, Észtország volt miniszterelnöke azt mondta, nagyra értékeli az Izraellel folytatott „párbeszédet és együttműködést”, és hogy az EU továbbra is elkötelezett egy „konstruktív kapcsolat” mellett, ám a neki tulajdonított apartheid-nyilatkozatot egy szóval sem említette – ezt Sa'ar azonnal szóvá tette.
„Még ezekben a mostani mondataiban is kerüli, hogy tagadja vagy elítélje azt, amit önnek tulajdonítanak, és ami nyilvánosan megjelent” – válaszolt. „Ha valóban kimondta ezeket a szégyenletes, rágalmazó szavakat, akkor vállalja értük a felelősséget. Ha nem mondta, akkor cáfolja.”
undefined
Bejegyzésében Kallas hozzátette: az EU álláspontja egyértelműen az, hogy a kétállami megoldás továbbra is a „békéhez vezető egyetlen életképes út” a Közel-Keleten.
„Az EU elítélte a Ciszjordániában létesített illegális izraeli telepeket, amelyek egyre nehezebbé teszik ennek a célnak az elérését” – írta.
A kétállami megoldás olyan javaslat, amely az egykori mandátumterület, Palesztina területén két szuverén, demokratikus állam létrehozását irányozza elő, Jeruzsálemet mindkét állam fővárosaként.
Szeptemberben 142 ország szavazott a kétállami megoldás mellett az ENSZ Közgyűlésében. Izrael, Argentína, Magyarország, Mikronézia, Nauru, Palau, Pápua Új-Guinea, Paraguay, Tonga és az Egyesült Államok ellene voksolt, míg 12 ország tartózkodott.
A gázai háború a Hamasz fegyveres szervezet 2023. október 7-i Izrael elleni támadásai után robbant ki, amikor mintegy 1200 embert öltek meg, és nagyjából 250 másikat ejtettek foglyul, akiket a Gázai övezetbe hurcoltak.
Az izraeli kormány légi csapásokkal és a terület szárazföldi megszállásával válaszolt, amelyről azt állítja, hogy célja a Hamasz megsemmisítése. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a konfliktus következtében mintegy 73 000 ember vesztette életét.