Az egyetemekre nehezedő nyomás a mesterséges intelligencia és az új technológiák előretörése miatt – reformkényszer, az egyetem értéke és a szakmunkák felemelkedése
Az egyetemi közösségek egész Európában erős nyomással néznek szembe, amelyet a mesterséges intelligencia gyakorol mind az oktatásra, mind a munkaerőpiacra.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A MI-eszközök robbanásszerű elterjedése átalakítja, ahogyan a hallgatók tudáshoz jutnak, miközben átformálja azokat a foglalkozásokat és munkahelyeket is, amelyeket még nemrégiben is biztonságosnak tartottak.
A dilemmák még a világ vezető egyetemeit, például Oxfordot is elérik, ahol a technológiai forradalom arra kényszeríti az intézményeket, hogy újragondolják működésüket.
„Megértem az aggodalmat és a szkepticizmust”, mondta az euronewsnak Sara Ratner, az Oxfordi Egyetem AI in Education Observatory nevű, az oktatásban alkalmazott mesterséges intelligenciát vizsgáló megfigyelőközpontjának vezetője, aki részt vett a Future Skills Sphere – International Conference című nemzetközi konferencián, amelyet Athénban rendezett meg az Eugenides Alapítvány.
„A felsőoktatás nehéz időszakon megy keresztül, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt, miközben keresi jövőbeli szerepét és relevanciáját. Az oktatásnak már évek óta reformokra lett volna szüksége, például a hallgatók felvételének módjában, és lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem maga a válasz, de megadta azt a lökést, amelyre szükségünk volt ezeknek a nagy kérdéseknek a kezeléséhez.”
A változások ellenére az akadémiai közösség hangsúlyozza, hogy az egyetemek szerepe továbbra is kulcsfontosságú.
„Még ha mesterségesintelligencia-eszközöket használunk is, mindig rendelkeznünk kell azzal a képességgel, hogy megértsük a kapott választ, fel tudjuk tenni a megfelelő kérdést, és tudjuk, mikor lehet és mikor nem lehet mesterséges intelligenciát használni. Ha hiányoznak azok az alapvető ismeretek, amelyeket az egyetemen szerzünk meg, az komoly problémákat okozhat. Végső soron akár alacsonyabb termelékenységhez is vezethet” – hangsúlyozza Stefanos Tyros, a munka jövőjével foglalkozó kutató, az innsbrucki Egyetem (Ausztria) munkatársa.
Ugyanakkor a vita nemcsak az egyetemekről, hanem magukról a campusokról is szól. A távoktatás és a digitális eszközök arra késztetnek számos intézményt, hogy elgondolkodjanak azon, van-e értelme fenntartani a nagy egyetemi kampuszokat.
„Nemzetközi szinten komoly vita folyik arról, hogy a campusok – amelyek jelentős földterületeket foglalnak el, fenntartásuk pedig rendkívül költséges – mennyire maradnak értékesek egy olyan korban, amikor nő a távoktatás aránya. Akkor van valódi értelmük, ha valami olyasmit szolgálnak, ami az oktatásban rendkívül fontos: az emberi kapcsolatok építését, az együttműködést, az nem egyéni, hanem kollektív kreativitást, a párbeszédet és a fogalmak, az értékek, a tudás közös megvitatását és újraértelmezését” – magyarázza Dimitrisz Szampszon, a digitális oktatástechnológiák szakértője, a Pireuszi Egyetem oktatója.
A szakmai, technikai pályák felemelkedése
Ugyanekkor a mesterséges intelligencia a szakképzés megerősítéséhez is hozzájárul. Európa súlyos hiánnyal küzd a műszaki és szakmai munkakörök terén olyan kritikus ágazatokban, mint az ipar, a hajózás, a logisztika és az építőipar.
„A szakmák folyamatosan fejlődnek” – magyarázza Spyros Troumpetas, az Eugenides Alapítvány oktatási programjaiért és képzéseiért felelős vezetője.
„Hadd mondjak egy példát. Néhány évvel ezelőtt egy raktáros feladata annyi volt, hogy egyszerűen kivett árukat a raktárból, és egyik helyről a másikra vitte őket. Ma ez a munka már megköveteli a raktárkezelő programok és rendszerek ismeretét, sőt azt is, hogy képes legyen olyan eszközök betanítására, amelyek a pickinget végzik. Ez egyértelműen mutatja, hogy a szakmák átalakulnak. A műszaki és szakmai pályák kiemelkedő béreket és jelentős előrelépési lehetőségeket kínálnak. Nem látok semmilyen okot arra, hogy egy fiatal ne fontolja meg komolyan a karriert olyan területeken, mint a hajózás, a logisztika vagy a mezőgazdasági termelés.”
Az új technológiák nemcsak a munkakörülményeket, hanem a műszaki és szakmai állások bérezését is javítják.
Számos országban, például Belgiumban a vízvezeték-szerelők és villanyszerelők jövedelme ma már összemérhető a hagyományos diplomás pályák, például az orvosok fizetésével.
A Future Skills Sphere – International Conference 2026 az első olyan nemzetközi konferencia Görögországban, amelyet teljes egészében a készségek, a szakképzés és az élethosszig tartó tanulás jövőjének szentelnek, és amelyet az Eugenides Alapítvány Képzési Intézete szervezett.