Magyarországi EP-választások: a TISZA párt és a Fidesz az egyértelmű győztesek

Hétfőn folytatjuk.

A magyarországi EP-választások egyértelmű győztese a Fidesz és a TISZA párt.

83 százalékos feldolgozottságnál 44 százalékon áll a Fidesz-KDNP (11 mandátum), 30,3 százalékon a TISZA (7 mandátum), 8,25 százalékon a DK vezette baloldali szövetség (2 mandátum), és 6,74 százalékon a Mi Hazánk (1 mandátum).

A Monentum valószínűleg kiesik az Európai Parlamentből, a Kétfarkú Kutya Párt pedig nem jut be. A többi párt az 1 százalékot sem éri el, így Márki-Zay Péter és Vona Gábor pártja sem.

Mindezt azért, hogy biztos lábakon álljon a centrális erőtér. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy hétfőn felveszi a kapcsolatot a szocialistákkal és a liberálisokkal, ezzel is csillapítva azokat, akik attól tartottak, hogy elhúz a radikális jobboldal irányába.

Nicolas Schmit szocialista vezető a bizottsági elnök szavaira reagálva azt mondta, hogy készek megtalálni a „megfelelő kompromisszumot”.

Schmit a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztosként Von der Leyen vezetése alatt dolgozik. Leszögezte: "nincs hely és lehetőség együttműködni azokkal, akik szét akarják bontani az általunk felépített Európát", utalva ezzel a radikális jobboldal politikusaira.

Magyar Péter beszédében azt mondta, hogy szerinte vasárnap egy korszak lezárul, és a jövő elkezdődött.

Megköszönte aktivistái munkáját, akik ingyen és bérmentve segítették a pártot, és elmondta, hogy ez a nap "az orbáni hatalomgyakorlás Waterloo-ja, a vég kezdete."

Gratulált a legalább tíz megválasztott fővárosi-, és a legalább hét EP-képviselőnek.

Magyar azt mondta, hogy a következő országgyűlési választásra elkészülnek egy olyan programmal, amire a magyar emberek többsége jó szívvel fog szavazni. Leszögezte: “ma már hivatalosan is a legnagyobb ellenzéki párt vagyunk, alig pár százezer szavazat választ el minket a 14 éve korlátlan uralommal kormányzó kormánypárttól. És tudjátok miből? Nulla forintból!”

Pedig még nincs végleges eredmény. A miniszterelnök azt mondja, hogy szerinte a részvétel azt mutatja, hogy a demokrácia, köszöni szépen, jól van. Gratulált az RMDSZ-nek is, mely Romániában elérte az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Közölte, hogy szerinte megerősítést kapott a békepárti kormányzati politika, és hogy a Fidesz-KDNP erejét megkétszerezve küzd a jövőben azért, hogy Magyarországot kívül tartsa a háborún.

Orbán az Európai Uniónak is üzent, elismételve a szokásos mantrát, azaz, hogy migráció stop, háború stop, Brüsszel stop, Soros stop.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kiírták a történelemből a Momentumot, és hogy szerinte az EP-választás tanulsága, hogy akik Brüsszelben a hazájuk ellen dolgoznak, azt meg fogják büntetni.

Orbán végül azzal zárta a beszédét, hogy vasárnap legyőzték a régi és az új ellenzéket, és hogy mindegy, hogy azt éppen minek, de az éppen „soros” ellenzéket mindig le fogják győzni.

Ide kattintva élőben látható.

Jack Schickler, az Euronews munkatársa azt mondja, hogy a feldolgozott szavazatok és az exit pollok EU-szerte egyértelmű nyerteseket és veszteseket mutatnak. Kiemelti Giorgia Meloni szárnyalását és Emmanuel Macron bukását.

Hozzátette: a Renew és a Zöldek veszteségeit részben ellensúlyozza Ursula von der Leyen és az Európai Néppárt erős teljesítménye. 

Az Európai Parlament legfrissebb adatai szerint a négy kulcsfontosságú EP-frakció, így a Renew, a Zöldek, az EPP és a szocialisták továbbra is a szavazatok több mint 63 százalékát birtokolják a törvényhozásban.  

A szavazatok 27,8 százalékával, így hat mandátummal az ellenzéki Progresszív Szlovákia párt nyerte meg a szlovák EP-választást. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer-SD a szavazatok 24,8 százalékával öt mandátumot szerzett.

Az EP-be további három szlovák párt küld képviselőt, így a szélsőjobboldali Republika kettőt, a kormányzó Hlas és az ellenzéki KDH pedig egyet-egyet.

A szlovákiai EP-választásokon a részvételi arány 34,38 százalékos volt, ez történelmileg a legmagasabb, bár még mindig elég alacsony. 2019-ben a választópolgárok 22,7 százaléka szavazott.

Kép forrása: Nemzeti Választási Iroda

53 százalékos feldolgozottságnál a következőképpen alakul a sorrend:

1. Fidesz-KDNP: 43,77 százalék – 11 mandátum
2. Tisza Párt: 31,07 százalék – 7 mandátum
3. DK-MSZP-Párbeszéd: 8,23 százalék – 2 mandátum
4. Mi Hazánk: 6,82 – 1 mandátum.

RAI tévétársaság által közzétett exit poll szerint a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d' Italia) nyerte meg a választásokat a szavazatok 26-30 százalékával. Az eredmény megerősíti Meloni pozícióját a radikális jobboldal legbefolyásosabb olaszországi, egyben EU-s politikusaként.

A Partitito Democratico (PD) balközép ellenzéke a szavazatok 21-25 százalékát szerezte meg, az 5 Csillag Mozgalom a 10-14 százalékát, a Matteo Salvini vezette Forza Italia és a Lega egyelőre mélyen van, valószínűleg a 10 százalékot sem érik el.

A Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) álló Romániai Nemzeti Koalíció a szavazatok 54 százalékát tudta összegyűjteni. Az újonnan megválasztott képviselők azonban megoszlanak az EPP (9 mandátum) és az S&D (13) között. Kijelenthető: a kormánypárt jelentős győzelmet aratott az EP-választásokon, mivel a második legtöbbet támogatott párt, a szélsőséges nacionalista Alianța pentru Unirea Românilort (AUR) 14 százalékkal verte meg.

Utóbbi az EP új belépője, 5 mandátummal.

A Szocialista Párt (PS) és a konzervatív Aliança Democrática (AD) az első exit pollok szerint 0,8 százalékpontnyi különbséggel végez a választásokon, előbbi 31,4 százalékkal hét képviselőt küldhet az EP-be, utóbbi 30,6 százalékkal ugyanannyit.

2019-hez képest azonban a PS két mandátumot veszít, míg a konzervatívok megtartják a számukat.

A szélsőjobboldali Chega először ültethet képviselőt az Európai Parlamentbe, szám szerint kettőt.

Witness: A szélsőjobb német és portugál receptje

A szélsőjobb Európa-szerte erősödik, és az európai választásokon felboríthatja a politikai egyensúlyt. Miért? És mi lehet a hatása? A Witness stábja Németországba……

Ezzel elismerte pártjának, a liberális VLD-nek a vereségét.

"Holnap lemondok a miniszterelnöki posztról" - közölte Croo azok után, hogy pártja az előzetes kimutatások alapján rossz eredményeket ért el. Számszerűen: a szavazatok közel 90 százalékának megszámlálása után a VLD jelenleg a szövetségi választásokon a voksok 5,9 százalékát gyűjtötte be.

"A liberálisok erősek, visszatérünk" - közölte Croo, majd gratulált a jobb eredményt elérő pártoknak.

A belga általános gyakorlat, hogy a választások után a miniszterelnök felajánlja lemondását, és hogy a király kezdeményezi a tárgyalásokat egy új kormány felállítására. De Croo-tól elvárják, hogy ideiglenes ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradjon.

A jobbközép Tusk-koalíció több mandátumot szerzett, mint a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS).

A Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció és néppárti szövetségese, a Harmadik Út közösen szerzett 20 EP-mandátumot, mivel a szavazatok 38,2, illetve 8,2 százalékát szerezték meg.

A PIS az Európai Parlament ECR frakciójából a szavazatok 33,9 százalékával a második helyre került.

A lengyelországi EP-választások részvételi aránya 39,7 százalék volt, ami 6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019-ben volt.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a beérkező eredményekre reagálva az Euronewsnak azt mondta, hogy még korai lenne megmondani, hogy pártja, az Európai Néppárt együtt dolgozik-e majd a tőle jobbra álló Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel - noha Ursula von der Leyen korábban azt mondta, hogy nyitott a közös munkára.

Olaszországban este 11-kor zárnak az urnák, így eredmények onnan még nincsenek.

Az Európai Bizottság elnöke azt mondta a Néppárt brüsszeli székházában, hogy "mi vagyunk a legerősebb párt, és a választók elismerik az EP-ben betöltött vezető szerepünket." A Néppárt lehet az EP legerősebb formációja, jelen állás szerint 181 képviselőjük lesz.

A szociáldemokraták nyerték a svédországi EP-választásokat, mivel a szavazatok mintegy 23,1 százalékát szerezték meg, és így öt képviselőt küldhetnek az EP-be, azaz éppen annyit, amennyi most ül bent – derült ki az SVT közszolgálati tévé által közzétett exit pollból.

Ulf Kristersson miniszterelnök jobbközép pártja a második helyre ért be a szavazatok 17,3 százalékával, és 4 európai parlamenti képviselővel. A zöldek ismét három képviselőt küldhetnek az EP-be, miként a liberálisok is.

Olyan nagy az exit-poll különbség Marine Le Pen pártja javára, hogy ennek nyomán dönthetett úgy Macron elnök, hogy parlamenti választást rendel el. A választást már akár június végén megtarthatják. Részletesebben:

Macron feloszlatja a francia Nemzetgyűlést - a radikális jobboldal EU-előretörése miatt

A döntés váratlan, de nem teljesen meglepő. #EuropeNews…

A Szocialista Folkeparti vezet 18,4 százalékkal, így Kira Marie Peter-Hansen, a valaha volt legfiatalabb, 2019-ben megválasztott EP-képviselő további öt évig az EP-ben maradhat. A zöldek és a szociáldemokraták 3-3 mandátumot vihetnek az ország 15 mandátumából.

Dániában nem erősödött a szélsőjobb, összesen egy mandátumot szereztek.

Az elmúlt öt évről van szó. A 24.hu megbízásából a Závecz Research által készített közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a fideszes politikus a felsorolt magyar EP-képviselők közül a legrosszabb eredményt érte el az iskolai érdemjegyeknek megfelelő ötfokozatú skálán.

Ezzel szemben a kormányközeli média által talán legtöbbet támadott momentumos EP-képviselők, Cseh Katalin és Donáth Anna munkájára a megkérdezettek átlagosan hármast adtak, és ezzel a legjobbra értékelt politikusok lettek.

A Fidesz EP-listavezetőjére adott jegyek 46 százaléka 1-es volt, ami kiugróan rossz eredmény.

Viszonylag jól szerepelt a DK-s Dobrev Klára, aki 2,8-as átlagot érte el.

A felmérésben az említett négy politikus volt a legismertebb, a megkérdezetteknek legfeljebb a negyede mondta azt, hogy nem ismeri őket eléggé ahhoz, hogy osztályozni tudja a munkájukat.

Helyszíni tudósítónk szerint közölte, hogy szerinte a Fideszben pánik van, és legkésőbb 2026 tavaszán a TISZA legyőzi a NER-t.

Csak ott éppen a szocialista Pedro Sánchez kormányoz. Az RTVE és a FORTA exit poll adatai szerint a Partido Popular (PP) konzervatívjai megnyerték a spanyol európai választásokat. A szavazatok 32,4 százalékával a spanyol Néppárt 21 vagy 23 helyet kap az eddigi 13 -hoz képest.

Sánchez szocialistái a szavazatok 30,2 százalékával nagyjából tartják eddigi helyüket.

A VOX szélsőjobboldali pártja javíthatja a pozícióit, 4-ről 6-7 képviselőre nőhet az EP-képviselőik száma.

Sumar, a Sánchez-koalíció baloldali szövetségese 3-4 helyet szerez, míg a Podemos, egy másik baloldali párt 2 és 3 voks között helyezkedik el.

Az ország legnagyobb meglepetése azonban a SE Acabó La Fiesta előretörése, akik erős közösségi médiás kampányt folytattak, és 2-3 EP-mandátumot is szerezhetnek.

Az Európai Parlamentben az eddig rendelkezésre álló exit pollok és előrejelzések szerint a jelenleg is domináns Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nagykoalíciója maradhat a vezető erő, mivel 398 képviselőjük lehet a 720-ból.

Íme a bontás:

Az exit pollok szerint a CDU-CSU szövetség kényelmesen megnyerte a választásokat az országban: 30 képviselőt küldhetnek az EP-be, az összes szavazat csaknem 30 százalékát szerezték meg.

"Örülök a CDU és a CSU kiváló eredményének!" – mondta Von der Leyen.

Weber a CDU-CSU-t biztos "bástyának" titulálta a szélsőjobbos AfD-vel szemben, mely az előrejelzések szerint 17 EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe.

Weber közölte, hogy szerinte Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciója "már nem tudja elérni az embereket".

Kövesse online élő, tévés tudósításunkat is.

Nézze az euronewst TV-n élőben - élő televíziós közvetítés | Euronews

Kövesse élőben a híreket az euronews.com-on - Friss hírek, legfrissebb hírek, nemzetközi hírek, legyen jól informált…

Az Európai Parlament által közzétett első első becslések szerint Máltán a Robert Abela miniszterelnök vezette Munkáspárt három képviselőt juttat be az EP-be a szavazatok 44,67 százalékának megszerzésével, de eddig négy volt nekik. A konzervatív családba tartozó Nacionalista Párt ugyanakkor a mostani kettőhöz képest három képviselőt vihet be a szavazatok 42,52 százalékával.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a nacionalista párt tagja, ezért garantáltan újraválasztják törvényhozónak.

A 28 éves Jordan Bardella vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (ez Marine Le Pen pártja) a szavazatok bő 31,5 százalékát szerezte meg Franciaországban az exit pollok szerint. 1984 óta ilyen nem fordult elő, hogy egy párt 30 százalék felett teljesítsen. Ez a szavazatarány a duplája Emmanuel Macron elnök centrista pártjának, ők a szavazatok 15,2 százalékát vitték, ami alig több, mint a Raphael Glucksmann által vezetett szocialista párté.

Korábbi elemzésünk:

Magyar, Meloni, Deutsch és Le Pen: az EP-választás favoritjai lehetnek

Az európai ügyek mellett az európai parlamenti választásokon az is kiderül, mit gondolnak saját kormányaikról az EU 27 országának polgárai. Gyorsmérleg……

A szavazatok 26,2 százalékával vélhetően a konzervatív populista kormánykoalíció szerezte meg a legtöbb EP-mandátumot, 17-ből összesen 6-ot. A második helyen a centrista koalíció áll 15,7 százalékkal, a szélsőjobboldali Revival pedig a harmadik helyen, ami jelentős győzelem a Revival számára, mivel 2019-ben csak a szavazatok 1 százalékát szerezték meg, ami nem volt EP-mandátumra váltható.

Megérkezett az Európai Néppárt brüsszeli székházába Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen a németországi Hannoverben szavazott az EP-választásokon, és a verseny többi jelöltjéhez hasonlóan várhatóan ő is beszédet mond még ma este az Európai Parlamentben.

Fotó: AP

A rögtönzött sajtótájékoztatón Magyar hozzátette, hogy aki kormányváltást akar, az a TISZA pártra szavaz.

A Medián pénteki mérése szerint a TISZA az EP-választásokra adott szavazatok 27 százalékát viheti, ugyanezen a felmérésen a Fideszt 50 százalékra mérték.

Ide kattintva.

18:30 perckor kaptuk az utolsó adatot, ezek szerint Magyországon a választók 56,09 százaléka járult az urnákhoz. A végső adat ehhez képest még 1-2 százalékos növekedést mutathat, de erről hétfőn vagy kedden várható végleges tájékoztatás a Nemzeti Választási Irodától.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy Magyarországon az EP- választások mellett önkormányzati választásokat is tartottak, de az urnákat este 7 órakor bezárták. Az önkormányzati választásokról külön cikkben számolunk be:

Befejeződtek az önkormányzati választások is - eredményváró

Nagyon magas részvételi aránnyal zártak a vasárnapi választások.…

Hollandiában a jelek szerint nem a szélsőjobb erősödött meg a választásokon, hanem a szocialisták és a zöldek koalíciója. Az előzetes becslések szerint a koalíció a szavazatok 21,6 százalékát zsebelte be, Geert Wilders populista pártja pedig a 17,7 százalékát.

Migrációs szigor, klímaszkepszis, Izrael-barátság: jön a Wilders nélküli holland kormány

Bár a választásokon győztes Szabadságpárt felpuhította iszlámellenességét és már nem akar népszavazást az EU elhagyásáról, számos ponton szembemegy a……

11 százalékkal csökkent az EP-választás részvételi aránya Spanyolországban 2019-hez képest. A részvételi arány este 6 órakor 38,38 százalékon állt az RTVE műsorszolgáltató szerint, ami jelentősen elmarad a 2019-es 49,44 százalékos adathoz, noha ekkor (a mai magyarországi választásokhoz hasonlóan) az országban több helyi és regionális választást is tartottak.

A spanyolországi szavazóhelyiségek este 8 órakor zárnak.

Helyszíni tudósítónk szerint egyre telik a terem, megérkezett például Bayer Zsolt közíró, a Fidesz 5. számú párttagkönyvének tulajdonosa.

Fotó: Euronews

Az Euronews tudósítója megérkezett az német Kereszténydemokrata Unió (CDU) közpntjába. Az exit pollok szerint a párt bajor partnerével, a CSU-val karöltve a szavazatok 29,5 százalékát szerezheti meg, amir a 96 mandátumból 29-et jelent. Jó hír ez az Európai Bizottság elnökének, a szintén CDU-s Ursula von der Leyennek, aki újraindul a Bizottság elnöki posztjáért.

Az exit pollok szerint a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) végez a németországi választások második helyén, ami 17 képviselőt jelenthet a mostani 11-hez képest.

Mindeközben az Olaf Scholz kancellár vezette koalíció három pártja lemaradt, így a a szocialisták (SPD) 14, a zöldek 12, a liberálisok (FDP) pedig 5 képviselőt adhatnak a következő EP-nek.

Tudósítónk a CDU központjában.

Kaptunk egy képet tudósítónktól, megosztjuk. A Medián pénteki felmérése szerint a DK-MSZP-Párbeszéd pártszövetség a szavazatok 9 százalékát szerezheti meg.

Magyar Péter pártja, a TISZA a Roude Leiw állóhajón tartja az eredményváróját. Az Euronews helyszíni tudósítója közölte, hogy Magyar a felső rakparton beszél majd, és ide várják az embereket este 7 órától.

Mivel a választók aránya átlépte az 50 százalékos küszöböt. Magyarországon 7,8 millió állampolgár szavazhat, akinek több mint a fele voksolt vasárnap 17 óráig. Ennyien még sosem járultak az urnákhoz az ország 2004-es uniós csatlakozása óta.

A korábbi rekord 2019-ben született, 43,36 százalékos részvétellel.

Mivel a választásra jogosultak közel 26 százaléka ment el szavazni.

Számos olyan politikai párt van, akik az EP-ben nincsenek frakcióhoz kötve. Ilyen például a szélsőjobbos Alternatíva Németországét (AfD), melyet nemrég tettek ki az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládból, vagy éppen a Fidesz, mely 2021-ig volt az Európai Néppárt tagja. Ilyen még az olasz 5 Csillag Mozgalom, a szlovák SMER (ez Fico miniszterelnök pártja) és a a spanyol Junts.

Az Euronews közvélemény-kutatásai szerint a "független", azaz frakció nélküli EP-képviselők száma 61-ről 79-re ugorhat, és így a negyedik legnagyobb formáció lehet az ülésteremben.

A választások után megkezdődnek a tárgyalások a képviselők helyezkedéséről, a Fidesz például nyilvánosan hangot adott azon szándékának, hogy csatlakozik a radikális jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládhoz, míg az 5 Csillag Mozgalom az elmúlt néhány évben a Zöldekhez való felvételért lobbizott.

Felmérés: a Fico elleni merénylet miatt nőhet a Smer mandátumainak száma az EP-ben

A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján látható, hogy a Robert Fico miniszterelnök ellen elkövetett május 15-i merénylet jelentős hatást gyakorolt ​​a……

A szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a választásokat Ausztriában, és akár hat képviselőt küldhet az EP-be, ami éppen a duplája a jelenlegi képviselőik számának - írja az osztrák közszolgálati ORF.

A második helyért a jobbközép és a szocialista párt versenyez.

Az ORF azt írja, hogy a kommunista KPÖ mindössze 3 százalékát kaphatja a szavazatoknak, amivel nem jutnak be az EP-be.

A Nemzeti Választási Iroda szerint a magyar választók több mint 42 százaléka leadta a voksát 15 óráig, e szerint 11,5 százalékkal többen, mint öt évvel ezelőtt.

Az Euronews felmérései szerint Magyar Péter pártja, a Tisza akár a szavazatok egyötödét viheti, az EP-ben pedig az Európai Néppárt frakciójába ülhetnek be, ahogy ezt már a Néppárt vezetője, Manfred Weber is jelezte.

Keresztbe tehet a KDNP Magyar Péternek az Európai Parlamentben

Heteken belül a legnagyobb európai pártcsalád EP-frakciójának tagja lehet a Magyar Péter-féle TISZA Párt, de Hölvényi György KDNP-s képviselő szerint……

A litván választási bizottság szerint a helyi választópolgárok kevesebb mint egynegyede élt a szavazati jogával délután 5 üráig. A 2,8 milliós lakosú országnak 11 európai parlamenti képviselője van. Az Euronews Poll Center szerint a Litván Szociáldemokrata Párt kényelmes győzelmet arat.

Az Euronews angol nyelvű oldala délután 4 órakor élesítette a választási eredményeket monitorozó oldalát. Amit eddig tudunk, az az, hogy erősödött a radikális- és a szélsőjobb oldal Hollandiában például már csütörtökön szavaztak, az exit poll szerint Geert Wilders nacionalist, euroszkeptikus és radikális pártja hét mandátumot szerezhet az EP-ben.

EU election results hang in the balance as polls close

Hundreds of millions of Europeans are voting to select 720 Members of the European Parliament, with rising support for the far-right. #EuropeNews…