A külügyminisztérium korábbi reakcióiból kiindulva Magyarország szuverenitásába szól bele Donald Trump amerikai elnök, amikor hazánkat az orosz olajimport leállítására szólítja fel. A magyar diplomácia irányából egyelőre nem érkezett válasz az amerikai fenyegetésekre.
HIRDETÉS
Kedden az Euronews is megírta, hogy a korábbi üzengetéseket követően az egyik legbefolyásosabb republikánus törvényhozó közvetlenül megfenyegette Magyarországot és Szlovákiát, miszerint nem marad következmények nélkül az orosz olaj és gáz további importja. A Donald Trump szövetségesének számító Lindsey Graham szenátor szerint az amerikai elnöknek igaza volt, amikor azt követelte, hogy Európa hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, és jó hírnek titulálta, hogy a kontinens nagyobb része így is tett, majd hozzátette, hogy "ha az orosz olaj vásárlásáról van szó, akkor most már gyakorlatilag csak Magyarország és Szlovákia maradt." Graham leszögezte, hogy reméli, egyben el is várja, hogy a két ország megtegye a megfelelő lépéseket, hogy "segítsenek nekünk véget vetni ennek a vérengzésnek. Ha nem, akkor annak következményei kell hogy legyenek, és lesznek is.”
Múlt szombaton Donald Trump levelet tett közzé, melyben azt írta, hogy kész szigorú szankciókat kivetni Moszkvával szemben, de a többi NATO-tagállamnak le kellene állítania az olajimportot Oroszországból. Trump "sokkolónak" nevezte, hogy a szövetség egyes tagjai orosz kőolajat vásárolnak, az üzenet így egyértelműen Magyarországnak is szólt, és látható, hogy a Fehér Ház elvárása szöges ellentétben áll a magyar kormány politikájával és az amerikai elnök felé táplált várakozásaival.
Trump egyértelmű nyilatkozata előtt energiaügyi minisztere, Chris Wright is határozottan kijelentette egy brüsszeli fórumon, hogy Budapestnek és Pozsonynak le kell jönnie az orosz energiáról. Az okokért nem kell mélyre ásni: Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús kasszájának kimerítése érdekében a legtöbb EU-tagállam az ukrajnai háború kitörése óta megszüntette vagy drasztikusan csökkentette orosz energiafüggőségét, miközben Magyarország és Szlovákia csak fokozta azt, kihasználva Oroszország kedvezményes exportját. A Centre for Research on Energy jelentése szerint Budapest "az invázió előtti 61 százalékról 2024-re 86 százalékra növelte orosz kőolajfüggőségét", míg Pozsony "100 százalékban függ Moszkvától." A magyar és a szlovák vezetés bensőséges viszonyt ápol a Kremlvel: Robert Fico szlovák miniszterelnök közel két éve tartó hivatali idejében kétszer járt Moszkvában, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig az ukrajnai háború kitörése óta ingajáratban közlekedik az orosz és a magyar főváros között, sőt Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott az orosz fővárosba 2024 júliusában, a kormány által csak békemissziónak titulált, tehát ily téren teljesen sikertelen diplomáciai körútján.
A magyar külgazdasági- és külügyminisztérium szerint Szijjártó Péter azzal magyarázza az orosz kőolaj vásárlását, hogy az országra két kőolajvezeték jön be, az egyik Oroszország, a másik Horvátország felől, utóbbinak azonban kisebb a kapacitása, mint hazánk és Szlovákia együttes igénye, azaz egyedül azzal fizikailag szerinte nem lenne lehetséges a két ország ellátása.
Az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint Magyarországnak legkésőbb 2027 végén le kellene állnia az orosz kőolaj és földgáz importjával, de Ursula von der Leyen egy Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetés után a héten bejelentette, hogy kezdeményezni fogja, hogy még a kitűzött 2027-es határidő előtt állítsák le az orosz olaj- és gázimportot. Ha Brüsszel (vagy bármelyik másik európai kormány, esetleg egy, a magyar kormány politikáját kritizáló európai politikus) szóba hozza a magyar-orosz kőolajfüggést, akkor a magyar kormányzat általában arról beszél, hogy senki ne szóljon bele abba, hogy Magyarország honnan vásárol, mert azzal sértik az ország szuverenitását.
Szijjártó Péter január óta rendre olyan posztokat tesz közzé a Facebookon, melyekben az amerikai-magyar viszonyokat említve arról beszél, hogy a Trump-érában végre megszűnt, hogy az amerikai politikusok kioktassák a magyarokat, de látszólag fordul a kocka. A magyar külügyminiszter mostantól aligha állíthatja, hogy Donald Trump nem üzent Magyarországnak, hogy álljon le az orosz olaj importjával, ugyanis az amerikai elnök ezt egyértelművé tette.
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy a Donald Trump amerikai elnök, illetve kormányzatának és pártjának több politikusától érkező fenyegetés miatt terveznek-e bármilyen lépéseket azzal kapcsolatban, hogy felszámolják az orosz energiafüggőséget, és hogy az amerikai felszólítás befolyásolja-e a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatokat? Arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben a külügyminisztérium a hasonló, de máshonnan érkező felszólításokat rendre úgy kommentálta, hogy azzal sértik Magyarország szuverenitását, akkor miként értékelik az amerikai fenyegetést? Azt is megkérdeztük, hogy Magyarország tudna-e elég kőolajat importálni a Horvátország felől érkező vezetéken, és hogy megoldható-e más forrásból a földgázimport? Amennyiben a tárca válaszol kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.