Bár a választásokon győztes Szabadságpárt felpuhította iszlámellenességét és már nem akar népszavazást az EU elhagyásáról, számos ponton szembemegy a brüsszeli elvárásokkal. Wilders személyes részvétele nélkül is drámai fordulatok jöhetnek Hágából.
HIRDETÉSMint arról beszámoltunk, több mint fél évnyi kemény tárgyalások után felállt végre Hollandia új, négypárti kormánya, igaz, ehhez az kellett, hogy a választási győztes Szabadságpárt (PVV) vezetője ne vegyen részt a majdani kabinet munkájában.
A PVV, a konzervatív-liberális VVD, a centrista NSC és a jobboldali gazdapárt (BBB) koalíciója tehát a vitatott, szélsőségesnek tartott Geert Wilders nélkül alakul meg, de a körvonalazódó program így is sok fejfájást okozhat még Brüsszelnek - derül ki a Politico által részletesen elemzett programból.
Az uniós intézményeknek valószínűleg az új holland migrációs tervek okozzák majd a legtöbb problémát - állapítja meg a brüsszeli lap. A koalíció a "valaha volt legszigorúbb menekültügyi politikát" szeretné megvalósítani egy ideiglenes veszélyhelyzeti törvényen keresztül. Az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőket "szükség esetén erőszakkal kitoloncolják" – áll a szerződésben.
Szigor minden szinten
Az új holland vezetés ki akar maradni bizonyos uniós migrációs szabályok hatálya alól, ami szinte biztosan konfliktust jelent majd Brüsszellel, amely nemrég állapodott meg egy új, Hága számára nyilván nem elég szigorú migrációs és menekültügyi paktumról.
Szintén kényes kérdés lehet a 27-ek bővítése. Hollandia már korábban is ragaszkodott ahhoz, hogy az országok belső reformok, nem pedig geopolitikai megfontolások alapján haladjanak az európai csatlakozás irányába. Az új koalíció várhatóan még inkább erre az érdemeken alapuló folyamatra fog összpontosítani.
Ez rossz hír lehet az olyan országok számára, mint Ukrajna, amely az uniós tagsághoz vezető gyorsított utat szorgalmazza - véli a Politico. A négy jobboldali/jobbközép párt ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is az EU "konstruktív partnere” marad, Ukrajnát pedig "politikailag, katonailag, pénzügyileg és erkölcsileg" is támogatják.
Ami az EU fiskális politikáját illeti: a brüsszeli lap emlékeztet arra, hogy már Mark Rutte is "Mr. No"-ként volt ismert az unióban, aki tehát ellenezte az EU bármilyen formában történő közös hitelfelvételét. Az új kormány ennél már csak keményebb álláspontot fog képviselni ez ügyben is, és csökkenteni akarja Hollandia befizetéseit az EU-nak.
Mindez szembemegy az európai vezetők, például Macron francia elnök azon felhívásaival, hogy bővítsék az unió költségvetését, illetve növeljék a közös hitelfelvételt a védelem finanszírozására. Jóval kritikusabb hozzáállás várható a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban is, nem kizárt egy protekcionista fordulat sem.
Ami a klímapolitikát illeti: Hollandia az elmúlt években erősen elkötelezte magát a széndioxid-kibocsátás csökkentése iránt, az új koalíciótól azonban nem várható ilyen fokú lelkesedés. Elhagynának több klímavédelmi intézkedést, köztük a CO2-adó tervezett emelését, bővítenék a gázfúrásokat az Északi-tengeren, és eleve az alkalmazkodásra helyeznék a hangsúlyt.
Felpuhított klímacélok
A PVV régóta vallja, hogy a klímaváltozás nem jelent katasztrófát, koalíciós partnerei azonban nem hagyták jóvá az ország klímacéljainak felrúgását és a Párizsi Megállapodásból való kilépésre vonatkozó követeléseit. "Ragaszkodunk a meglévő klímamegállapodásokhoz" - áll a négypárti megállapodásban.
Geert Wilders évtizedek óta lelkes támogatója Izraelnek, nem csoda tehát, hogy ennek szimbolikus lépéssel is hangot kíván adni: a koalíciós megállapodásban a partnerek megegyeztek, hogy a "megfelelő időpontban" átköltöztetik Hollandia izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe. Ezt egyébként Magyarország is megígérte, de máig nem teljesítette. A világ legtöbb országa - leginkább az 1980-ban annektált Kelet-Jeruzsálem vitatott jogi státusa miatt - ellenzi ezt a lépést.
Az utóbbi hetek antiszemita egyetemi megmozdulásaira adott válasznak is tekinthető az, hogy az új holland koalíció egy igen speciális feltételt is támasztana a bevándorlásnál: a immigrációra vonatkozó záradék kimondja, hogy a holokauszt történetének szerepelnie kell majd az integrációs vizsgán, amelyet mindenkinek le kell tennie, aki holland állampolgárságért folyamodik.