Az európai ügyek mellett az európai parlamenti választásokon az is kiderül, mit gondolnak saját kormányaikról az EU 27 országának polgárai. Gyorsmérleg néhány nappal a választások előtt.
HIRDETÉSJúnius 6. és 9. között tartják az EU tagállamaiban az európai parlamenti választásokat. Csütörtökön Hollandiában indul a voksolás. Körképet készítettek a bbc tudósítói az európai országokban, összeáállításunk ennek alapján készült.
Franciaország: biztos a szélsőjobb siker
Franciaországban a legnagyobb kérdés az, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National – RN) mekkora győzelmet arat.
A felmérések szerint Emmanuel Macron elnök pártja, a Valérie Hayer vezette Újjászületés (Renaissance) nagy vereséget szenved majd, a kérdés az, hogy képes lesz-e mérsékelni a károkat, és legalább a második helyet megőrizni.
Ez korántsem biztos, hiszen a szocialisták az erősen teljesítő Raphaël Glucksmann vezetésével Macron kevéssé ismert pártvezetőjének,a sarkában vannak. A közvélemény-kutatásokban mindketten 15 százalék körül állnak, míg a többi párt az 5 százalékos határérték körül mozog (amely alatt egyáltalán nem jutnának be képviselőik az EP-be).
A Nemzeti Tömörülés 32%-on áll, ami több mint kétszerese legközelebbi riválisainak. A szélsőjobboldal a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választásokat is megnyerte Franciaországban, de csak minimális előnnyel Macron elnök pártja előtt.
A Marine Le Pen nevével fémjelzett párt elnöke a mindössze 28 éves Jordan Bardella. Le Pen a nemzetgyűlési frakcióvezető.
Sok francia választó, aki ki akarja fejezni elégedetlenségét Macron elnök politikájával szemben, úgy gondolja, hogy ennek leghatékonyabb módja a szélsőjobboldal választása. Minden gátlás, amely a múltban esetleg fékezte volna ezt, szinte teljesen eltűnt.
Belgium: nem az EP-választás a kulcskérdés
A legtöbb belgának fogalma sincs arról, hogy a választási plakátokon európai, szövetségi vagy regionális jelölteket látnak-e. Nem könnyű eligazodni: június 9-én a belgák hét különböző parlamentbe választanak képviselőket.
Csak egy szavazásról beszél az ország. És ez nem az európai választás, hanem a szövetségi, mert a flamand északi részen a szavazáson Belgium jövője is kockán foroghat.
Ahhoz, hogy kormányozni tudjanak és miniszterelnököt választhassanak, a flamand és a francia nyelvű pártoknak szövetségi szinten koalíciót kell kötniük. Azonban minden felmérés azt jelzi, hogy a szélsőjobboldali Vlaams Belang lesz az első. Ez a párt Flandria függetlenségét, és ezzel Belgium végét akarja.
Eddig a hagyományos pártok paktumot kötöttek, hogy távol tartsák a kormánykoalíciótól. De ahogy nő a kilátás, hogy a Vlaams Belang lesz az első, úgy nő a nyomás a többi párton, hogy engedjék őket az asztalhoz ülni.
Lengyelország: a kampány középpontjában a háború
A felmérések szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója volt az a kérdés, amely leginkább megváltoztatta a lengyelek jövőképét. Ez magyarázhatja, hogy Donald Tusk, Lengyelország centrista, EU-párti miniszterelnöke miért tette választási kampánya első számú témájává a nemzetbiztonságot és az orosz fenyegetést.
A Polgári Platform megpróbálja megtörni azt a sorozatot, amelyben az euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte az elmúlt kilenc választást, köztük az októberi parlamenti és az áprilisi helyhatósági választásokat, bár a PiS koalíciós partnerek hiányában mindkét választáson elveszítette a hatalmat.
A választási részvétel általában alacsony, ezért mindkét párt igyekszik megszólítani a törzsszavazóit. A PiS számára ez azt jelenti, hogy a lengyel zloty euróra való átváltásától való félelemre, az emelkedő energiaárakra és az EU éghajlat-politikájának a gazdákra gyakorolt hatására kell építeni.
A közvélemény-kutatások szerint Donald Tusk polgári koalíciója és a PiS messze vezet, mindkettő 30% körüli szavazatarányra számíthat.
Szlovákia: kampány a merénylet árnyékában
A Robert Fico kormányfő elleni május 15-i merénylet után a jobbközép ellenzék azonnal felfüggesztette a kampányt. Fico csak nemrég hagyta el a kórházat.
Baloldali-populista Smer pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat a lövöldözés után, amely a hatóságok szerint politikai indíttatású volt.
A Smer ellenzi a fegyverek Ukrajnába küldését, és inkább a béke pártjaként hirdeti magát. A párt háttérbe szorította a jobbközép ellenzéki Progresszív Szlovákia pártot, amelynek vezetője, Michal Simecka korábban az Európai Parlament alelnöke volt.
HIRDETÉSA tavalyi választási kampányt sértegetések, fenyegetések és még egy verekedés is beárnyékolta Igor Matovic volt miniszterelnök és Robert Kalinak, Fico helyettese között, aki jelenleg de facto ügyvezető miniszterelnök.
A rendkívül megosztott országban a politikusok most minden oldalon nyomás alatt állnak, hogy a hangnemet normális mederbe tereljék.
Ausztria: szélsőjobboldali térnyerés
„Stop EU-káosz, menekültválság, klímaterror, háborús uszítás, Corona-káosz” – hirdetik a közvélemény-kutatásokat vezető szélsőjobboldali ellenzéki Szabadságpárt (FPÖ) plakátjai.
Egy másik képen az Európai Bizottság vezetője ölelgeti az ukrán elnököt. A kormányzó konzervatív Néppárt (ÖVP) orosz propagandaként ítélte el a képet.
Thomas Hofer politikai elemző szerint a múltban az euroszkeptikus FPÖ-nek nehézséget okozott támogatóinak mozgósítása az uniós választásokra. Most azonban az osztrákok 27%-a állítja, hogy a pártra fog szavazni. Ezzel megelőznék a Néppártot és az ellenzéki szociáldemokratákat, amelyek egyaránt 22%-ra számíthatnak.
HIRDETÉSA Zöld Párt is nehézségekkel küzd, miután kérdések merültek fel vezető jelöltjükkel, Lena Schilling klímaaktivistával kapcsolatban. Azzal vádolták, hogy káros pletykákat terjesztett és hűtlen volt a Zöldekhez, amit ő tagad.
Mivel ősszel Ausztriában parlamenti választások lesznek, most az EP-szavazást is jobban figyelik az emberek.
Olaszország: Meloni nagy esélye
A legutóbbi európai parlamenti választásokon Matteo Salvini Ligája a szavazatok több mint 34%-ával végzett az élen. Giorgia Meloni Olaszország Testvérei (FdI) pártja 6% körül mozgott.
A helyzet most megfordulni látszik. A felmérések szerint az FdI a szavazatok 27%-át fogja megszerezn – nagyrészt a Liga rovására, amely alig több mint 8%-ra esik vissza.
Ez figyelemre méltó eredmény Meloni számára, aki öt év alatt hangos, de viszonylag jelentéktelen ellenzéki figurából miniszterelnökké és az olasz kormánykoalíció vezetőjévé vált (a Liga a kisebbik partner).
HIRDETÉSMíg Salvini egyre radikálisabb retorikával megpróbálja megállítani a szavazók elvesztését, Meloni abban az irigylésre méltó helyzetben találja magát, hogy a francia Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is udvarol neki, akik mindketten az európai színpadon szeretnék a támogatását.
Meloni átformálta Olaszországot, most talán esélyt kap arra, hogy ugyanezt tegye az EU-val is.
Németország: Scholz pártja két tűz között
A béke szó szerepel leggyakrabban a kampányplakátokon. A radikális baloldali pártok számára ez Ukrajna felfegyverzésének leállítását jelenti.
De Olaf Scholz kancellár számára, aki „békekancellárként” tünteti fel magát, a választók eszkalációtól való félelmének lecsillapításáról van szó.
Kormánya a legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának Európában, de többször is vörös vonalat húzott egyes fegyverekkel kapcsolatban, kihasználva balközép SPD pártjának háborúellenes örökségét.
HIRDETÉSScholz számára az a veszély, hogy mindkét oldalt elidegenítheti magától. Pártja, akárcsak mindhárom kormánykoalíciós párt, feltehetőleg kevesebb szavazatot fog kapni, mint legutóbb.
A konzervatív ellenzéki CDU vezeti a felméréseket, és a nagy kérdés az, hogy a szélsőjobboldali AfD a közelmúltban kirobbant botrányok sorozata ellenére meg fogja-e előzni Scholz szociáldemokrata pártját a második helyen.
Magyarország: sok múlik a TISZA párton
Orbán Viktor magyar kormányfő pártja abban reménykedett, hogy könnyű győzelmet arat, majd segíthet átrendezni Európa jobbszárnyát. A jobbközép Európai Néppártból kiszorult Fidesz az olasz Giorgia Melonival és a francia Marine Le Pennel új frakciót akar, amely „Európa ereje” lenne.
Orbán Viktor terveit a Fidesz korábbi belső embere, Magyar Péter új TISZA pártjának megjelenése megingatta, de nem semmisítette meg.
Magyar Péter járja az országot, nagy tömegeket vonz. A Fidesz korrupciója, az iskolák és kórházak katasztrofális állapota, a folyamatos kivándorlás és az Ázsiából érkező vendégmunkások növekvő száma elleni szónoklataival egyre több hívet szerez.
HIRDETÉSCélja, hogy most megszorongassa a Fideszt, majd a következő, 2026-os országos választásokon legyőzze Orbánt. A legutóbbi felmérések szerint a Fidesz 44%-on áll és esik, a TISZA 26%-on áll, és még mindig emelkedik. Hozzá kell tegyük: Magyar Péter azt mondja, hogy ő nem megy ki Brüsszelbe, mandátumát átadná a TISZA másik tagjának. A DK-MSZP-Párbeszéd szövetség csak a harmadik helyre számíthat.
A magyar miniszterelnök szerint az EU vezetői és az USA háborúskodást akarnak Ukrajna miatt, június 9-én a béke és a háború közötti egyszerű szavazásról kell dönteni.
Spanyolország: Sánchez pártja most nem esélyes
A konzervatív Néppárt (PP) nyerheti a legtöbb szavazatot, mivel szavazatokat vesz el a küszködő Ciudadanostól, amely mind a nyolc mandátumát elveszítheti.
Alberto Núñez Feijóo, a PP vezetője számára ez lehetőség arra, hogy fokozza a nyomást Pedro Sánchez szocialista miniszterelnökre, akinek kormányát korruptnak próbálja beállítani (a felesége, Begoña Gómez ellen folyó bírósági vizsgálat miatt) és a katalán nacionalisták kiszolgálójának.
Sánchez reméli, hogy a közelmúlt külpolitikai eseményei, mint például az Ukrajnának szánt nagyszabású katonai csomag bejelentése és a palesztin állam elismerése kormánya részéről, segítenek majd ésszerű eredményt elérni.
HIRDETÉSA szélsőjobboldali Vox hajlamos a spanyol területi kérdés körüli vitákból hasznot húzni. Mivel a kormány által a katalán nacionalistáknak adott ellentmondásos amnesztia a közelmúltban a címlapokra került, a közvélemény-kutatások szerint erősödni fog.
Egy új szélsőjobboldali párt, a Se Acabó la Fiesta (A bulinak vége), amelyet az online agitátor Alvise Pérez vezet, szintén bejuthat.