EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Magyar, Meloni, Deutsch és Le Pen: az EP-választás favoritjai lehetnek

Magyar Péter, Giorgia Meloni, Deutsch Tamás és Marine le Pen
Magyar Péter, Giorgia Meloni, Deutsch Tamás és Marine le Pen Szerzői jogok Fotó: AP és MTI
Szerzői jogok Fotó: AP és MTI
Írta: Kiss Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az európai ügyek mellett az európai parlamenti választásokon az is kiderül, mit gondolnak saját kormányaikról az EU 27 országának polgárai. Gyorsmérleg néhány nappal a választások előtt.

HIRDETÉS

Június 6. és 9. között tartják az EU tagállamaiban az európai parlamenti választásokat. Csütörtökön Hollandiában indul a voksolás. Körképet készítettek a bbc tudósítói az európai országokban, összeáállításunk ennek alapján készült.

Franciaország: biztos a szélsőjobb siker

Franciaországban a legnagyobb kérdés az, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National – RN) mekkora győzelmet arat.

A felmérések szerint Emmanuel Macron elnök pártja, a Valérie Hayer vezette Újjászületés (Renaissance) nagy vereséget szenved majd, a kérdés az, hogy képes lesz-e mérsékelni a károkat, és legalább a második helyet megőrizni.

Ez korántsem biztos, hiszen a szocialisták az erősen teljesítő Raphaël Glucksmann vezetésével Macron kevéssé ismert pártvezetőjének,a sarkában vannak. A közvélemény-kutatásokban mindketten 15 százalék körül állnak, míg a többi párt az 5 százalékos határérték körül mozog (amely alatt egyáltalán nem jutnának be képviselőik az EP-be).

A Nemzeti Tömörülés 32%-on áll, ami több mint kétszerese legközelebbi riválisainak. A szélsőjobboldal a legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választásokat is megnyerte Franciaországban, de csak minimális előnnyel Macron elnök pártja előtt.

A Marine Le Pen nevével fémjelzett párt elnöke a mindössze 28 éves Jordan Bardella. Le Pen a nemzetgyűlési frakcióvezető.

Sok francia választó, aki ki akarja fejezni elégedetlenségét Macron elnök politikájával szemben, úgy gondolja, hogy ennek leghatékonyabb módja a szélsőjobboldal választása. Minden gátlás, amely a múltban esetleg fékezte volna ezt, szinte teljesen eltűnt.

Belgium: nem az EP-választás a kulcskérdés

A legtöbb belgának fogalma sincs arról, hogy a választási plakátokon európai, szövetségi vagy regionális jelölteket látnak-e. Nem könnyű eligazodni: június 9-én a belgák hét különböző parlamentbe választanak képviselőket.

Csak egy szavazásról beszél az ország. És ez nem az európai választás, hanem a szövetségi, mert a flamand északi részen a szavazáson Belgium jövője is kockán foroghat.

Ahhoz, hogy kormányozni tudjanak és miniszterelnököt választhassanak, a flamand és a francia nyelvű pártoknak szövetségi szinten koalíciót kell kötniük. Azonban minden felmérés azt jelzi, hogy a szélsőjobboldali Vlaams Belang lesz az első. Ez a párt Flandria függetlenségét, és ezzel Belgium végét akarja.

Eddig a hagyományos pártok paktumot kötöttek, hogy távol tartsák a kormánykoalíciótól. De ahogy nő a kilátás, hogy a Vlaams Belang lesz az első, úgy nő a nyomás a többi párton, hogy engedjék őket az asztalhoz ülni.

Lengyelország: a kampány középpontjában a háború

A felmérések szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója volt az a kérdés, amely leginkább megváltoztatta a lengyelek jövőképét. Ez magyarázhatja, hogy Donald Tusk, Lengyelország centrista, EU-párti miniszterelnöke miért tette választási kampánya első számú témájává a nemzetbiztonságot és az orosz fenyegetést.

A Polgári Platform megpróbálja megtörni azt a sorozatot, amelyben az euroszkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte az elmúlt kilenc választást, köztük az októberi parlamenti és az áprilisi helyhatósági választásokat, bár a PiS koalíciós partnerek hiányában mindkét választáson elveszítette a hatalmat.

A választási részvétel általában alacsony, ezért mindkét párt igyekszik megszólítani a törzsszavazóit. A PiS számára ez azt jelenti, hogy a lengyel zloty euróra való átváltásától való félelemre, az emelkedő energiaárakra és az EU éghajlat-politikájának a gazdákra gyakorolt hatására kell építeni.

A közvélemény-kutatások szerint Donald Tusk polgári koalíciója és a PiS messze vezet, mindkettő 30% körüli szavazatarányra számíthat.

Szlovákia: kampány a merénylet árnyékában

A Robert Fico kormányfő elleni május 15-i merénylet után a jobbközép ellenzék azonnal felfüggesztette a kampányt. Fico csak nemrég hagyta el a kórházat.

Baloldali-populista Smer pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat a lövöldözés után, amely a hatóságok szerint politikai indíttatású volt.

A Smer ellenzi a fegyverek Ukrajnába küldését, és inkább a béke pártjaként hirdeti magát. A párt háttérbe szorította a jobbközép ellenzéki Progresszív Szlovákia pártot, amelynek vezetője, Michal Simecka korábban az Európai Parlament alelnöke volt.

HIRDETÉS

A tavalyi választási kampányt sértegetések, fenyegetések és még egy verekedés is beárnyékolta Igor Matovic volt miniszterelnök és Robert Kalinak, Fico helyettese között, aki jelenleg de facto ügyvezető miniszterelnök.

A rendkívül megosztott országban a politikusok most minden oldalon nyomás alatt állnak, hogy a hangnemet normális mederbe tereljék.

Ausztria: szélsőjobboldali térnyerés

„Stop EU-káosz, menekültválság, klímaterror, háborús uszítás, Corona-káosz” – hirdetik a közvélemény-kutatásokat vezető szélsőjobboldali ellenzéki Szabadságpárt (FPÖ) plakátjai.

Egy másik képen az Európai Bizottság vezetője ölelgeti az ukrán elnököt. A kormányzó konzervatív Néppárt (ÖVP) orosz propagandaként ítélte el a képet.

Thomas Hofer politikai elemző szerint a múltban az euroszkeptikus FPÖ-nek nehézséget okozott támogatóinak mozgósítása az uniós választásokra. Most azonban az osztrákok 27%-a állítja, hogy a pártra fog szavazni. Ezzel megelőznék a Néppártot és az ellenzéki szociáldemokratákat, amelyek egyaránt 22%-ra számíthatnak.

HIRDETÉS

A Zöld Párt is nehézségekkel küzd, miután kérdések merültek fel vezető jelöltjükkel, Lena Schilling klímaaktivistával kapcsolatban. Azzal vádolták, hogy káros pletykákat terjesztett és hűtlen volt a Zöldekhez, amit ő tagad.

Mivel ősszel Ausztriában parlamenti választások lesznek, most az EP-szavazást is jobban figyelik az emberek.

Olaszország: Meloni nagy esélye

A legutóbbi európai parlamenti választásokon Matteo Salvini Ligája a szavazatok több mint 34%-ával végzett az élen. Giorgia Meloni Olaszország Testvérei (FdI) pártja 6% körül mozgott.

A helyzet most megfordulni látszik. A felmérések szerint az FdI a szavazatok 27%-át fogja megszerezn – nagyrészt a Liga rovására, amely alig több mint 8%-ra esik vissza.

Ez figyelemre méltó eredmény Meloni számára, aki öt év alatt hangos, de viszonylag jelentéktelen ellenzéki figurából miniszterelnökké és az olasz kormánykoalíció vezetőjévé vált (a Liga a kisebbik partner).

HIRDETÉS

Míg Salvini egyre radikálisabb retorikával megpróbálja megállítani a szavazók elvesztését, Meloni abban az irigylésre méltó helyzetben találja magát, hogy a francia Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is udvarol neki, akik mindketten az európai színpadon szeretnék a támogatását.

Meloni átformálta Olaszországot, most talán esélyt kap arra, hogy ugyanezt tegye az EU-val is.

Németország: Scholz pártja két tűz között

A béke szó szerepel leggyakrabban a kampányplakátokon. A radikális baloldali pártok számára ez Ukrajna felfegyverzésének leállítását jelenti.

De Olaf Scholz kancellár számára, aki „békekancellárként” tünteti fel magát, a választók eszkalációtól való félelmének lecsillapításáról van szó.

Kormánya a legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának Európában, de többször is vörös vonalat húzott egyes fegyverekkel kapcsolatban, kihasználva balközép SPD pártjának háborúellenes örökségét.

HIRDETÉS

Scholz számára az a veszély, hogy mindkét oldalt elidegenítheti magától. Pártja, akárcsak mindhárom kormánykoalíciós párt, feltehetőleg kevesebb szavazatot fog kapni, mint legutóbb.

A konzervatív ellenzéki CDU vezeti a felméréseket, és a nagy kérdés az, hogy a szélsőjobboldali AfD a közelmúltban kirobbant botrányok sorozata ellenére meg fogja-e előzni Scholz szociáldemokrata pártját a második helyen.

Magyarország: sok múlik a TISZA párton

Orbán Viktor magyar kormányfő pártja abban reménykedett, hogy könnyű győzelmet arat, majd segíthet átrendezni Európa jobbszárnyát. A jobbközép Európai Néppártból kiszorult Fidesz az olasz Giorgia Melonival és a francia Marine Le Pennel új frakciót akar, amely „Európa ereje” lenne.

Orbán Viktor terveit a Fidesz korábbi belső embere, Magyar Péter új TISZA pártjának megjelenése megingatta, de nem semmisítette meg.

Magyar Péter járja az országot, nagy tömegeket vonz. A Fidesz korrupciója, az iskolák és kórházak katasztrofális állapota, a folyamatos kivándorlás és az Ázsiából érkező vendégmunkások növekvő száma elleni szónoklataival egyre több hívet szerez.

HIRDETÉS

Célja, hogy most megszorongassa a Fideszt, majd a következő, 2026-os országos választásokon legyőzze Orbánt. A legutóbbi felmérések szerint a Fidesz 44%-on áll és esik, a TISZA 26%-on áll, és még mindig emelkedik. Hozzá kell tegyük: Magyar Péter azt mondja, hogy ő nem megy ki Brüsszelbe, mandátumát átadná a TISZA másik tagjának. A DK-MSZP-Párbeszéd szövetség csak a harmadik helyre számíthat.

A magyar miniszterelnök szerint az EU vezetői és az USA háborúskodást akarnak Ukrajna miatt, június 9-én a béke és a háború közötti egyszerű szavazásról kell dönteni.

Spanyolország: Sánchez pártja most nem esélyes

A konzervatív Néppárt (PP) nyerheti a legtöbb szavazatot, mivel szavazatokat vesz el a küszködő Ciudadanostól, amely mind a nyolc mandátumát elveszítheti.

Alberto Núñez Feijóo, a PP vezetője számára ez lehetőség arra, hogy fokozza a nyomást Pedro Sánchez szocialista miniszterelnökre, akinek kormányát korruptnak próbálja beállítani (a felesége, Begoña Gómez ellen folyó bírósági vizsgálat miatt) és a katalán nacionalisták kiszolgálójának.

Sánchez reméli, hogy a közelmúlt külpolitikai eseményei, mint például az Ukrajnának szánt nagyszabású katonai csomag bejelentése és a palesztin állam elismerése kormánya részéről, segítenek majd ésszerű eredményt elérni.

HIRDETÉS

A szélsőjobboldali Vox hajlamos a spanyol területi kérdés körüli vitákból hasznot húzni. Mivel a kormány által a katalán nacionalistáknak adott ellentmondásos amnesztia a közelmúltban a címlapokra került, a közvélemény-kutatások szerint erősödni fog.

Egy új szélsőjobboldali párt, a Se Acabó la Fiesta (A bulinak vége), amelyet az online agitátor Alvise Pérez vezet, szintén bejuthat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

EP-választások: irányt vált-e Giorgia Meloni politikája?

A manipuláció veszélyeire figyelmeztet az Európai Bizottság a választások előtt

Witness: A szélsőjobb német és portugál receptje