A szélsőjobb Európa-szerte erősödik, és az európai választásokon felboríthatja a politikai egyensúlyt. Miért? És mi lehet a hatása? A Witness stábja Németországba és Portugáliába utazott, hogy megnézze az AfD és a Chega népszerűségét. Két párt, két ország, egy cél: Európa megváltoztatása belülről.
HIRDETÉSA populista retorika várhatóan nagyot fog ütni az európai választásokon. A felmérések szerint a szélsőjobboldali és keményvonalas konzervatív pártok a harmadik legnagyobb erővé válhatnak a következő Európai Parlamentben.
A tagállamok közül Németország fogja megválasztani a legtöbb, 96 európai parlamenti képviselőt. A német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért (AfD) pedig 20 képviselőt szeretne. Vajon sikerülni fog nekik?
Az AfD nagyon erős a közvélemény-kutatásokban, annak ellenére, hogy több botrány is köthető a tagjaihoz. A pártot nemrég kizárták az Európai Parlament szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakciójából, mert listavezetőjük azt mondta egy olasz újságnak, hogy nem minden náci SS-tag volt bűnöző. Maximilian Krah továbbra is az AfD listavezetője az európai parlamenti választásokon.
„Több hatalom kell a nemzetállamoknak - magyarázta Krah a Witness stábjának. - Kevesebb hatáskörre van szükségünk Brüsszelben, és több versenyképességre. De szükségünk van egy közös megközelítésre, amikor a kereskedelmi megállapodásokról, a vámokról és a külpolitikai irányelvekről van szó.”
A keleti Türingia tartományban az AfD-nek komoly esélyei vannak arra, hogy az új tartományi parlament fő politikai erejévé váljon, annak ellenére, hogy neonácikhoz fűződő kapcsolatai miatt megfigyelés alatt áll. Björn Höckét, a türingiai AfD vezetőjét és a tartományi választások listavezetőjét a közelmúltban pénzbüntetésre ítélték, mert egy kampánybeszédében szándékosan egy tiltott náci jelszót használt. Öt évvel ezelőtt egy másik bíróság úgy ítélte meg, hogy joggal nevezhető „fasisztának”.
A „Thüringia Projekt” szakértői szerint a demokrácia Európa-szerte nyomás alá kerül, mivel a tekintélyelvű populisták belülről próbálják megváltoztatni a demokrácia szabályait:
„Thüringiában egy AfD-s tartományi miniszterelnök egy aláírással eltörölhetné a közszolgálati műsorszolgáltatást. Befolyásolhatná az iskolai kultúrpolitikát, és másként határozhatná meg a prioritásokat. És ezek mind formálisan legális lehetőségek, de a demokráciánk egészét rongálják” - mondta Friedrich Zillessen, a Thüringia Projekt szerkesztője.
Egy olyan országból, ahol a szélsőjobboldali nézetek mélyen beágyazódtak, egy olyan országba utazom, ahol viszonylag váratlanul került a politika középpontjába egy radikális jobboldali csoport.
Portugáliában a márciusi parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Chega párt 50 képviselői helyet szerzett a parlamentben, így ez lett Portugália harmadik politikai ereje. Ez az eredmény árnyékolta be a Salazar nacionalista diktatúra végének 50. évfordulójára rendezett lisszaboni felvonulást.
Aznap a Parlamentben találkoztam André Venturával, a Chega alapítójával és vezetőjével. Rendszerellenes politikusként mutatkozott be, akinek célja az igazságszolgáltatás, a gazdasági és a politikai rendszer reformja. Kritizálta Portugália jelenlegi demokráciáját.
„Valójában soha nem voltunk szuperdemokratikus ország. A Chega volt az első párt a demokrácia egész történetében, amelynek sikerült megtörnie a kétpártrendszert," mondta.
André Ventura 2019-ben alapította a Chega pártot, amelynek jelentése: „Elég!”. Pártja mindössze öt év alatt a szavazatok 1,3%-áról 18%-ra erősödött az országgyűlési választásokon. Az idei választásokon győztes jobbközép koalíció vezetője nem hajlandó szövetségre lépni a Chegával, de a párt populista szövetségesei az Európai Parlament Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjában lelkesek.
„Európa megvédésének legjobb módja nem az Európai Unió felbomlasztása, de nem hagyhatjuk, hogy az EU tönkretegye az összes ország identitását, és meghatározza az olyan dolgokat, mint a bevándorlás, az adópolitikánk, a gazdaságpolitikánk, hogy mit ehetünk, vagy mit nem," fogalmazott.
A hasadások és repedések ellenére úgy tűnik, hogy az európai szélsőjobboldal itt marad. A kérdés csak az, hogy a radikális pártok elég nagy eredményt érnek-e el a közelgő európai választásokon ahhoz, hogy beleszólhassanak a politikába és a jogalkotásba? Egy biztos, a júniusi szavazás a liberális demokrácia és az általunk ismert Európa próbája lesz.