A Global Fact-Checking Network honlapja hitelesnek tűnhet, de valójában az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ áll mögötte.
HIRDETÉS
Egyre több tényellenőrző weblap bukkan fel az interneten azzal az ígérettel, hogy felveszi a küzdelmet a gyorsan terjedő álhírekkel szemben. Egyesek hagyományos szerkesztőségekbe integrálódnak, mások önálló egységekként működnek.
De mi történik, ha egy tényellenőrző csapatot valójában álcázott propagandakampányokra használnak? Erre kapunk választ az idén áprilisban indult Global Fact-Checking Network, azaz Globális Tényellenőrző Hálózat (röviden csak GFCN) esetéből.
A weblap elsőre egy valódi tényellenőrző oldalnak tűnik, de valójában az orosz kormány dezinformációs fegyvereként működik. Már a neve is nagyon hasonlít az elismert tényellenőrző újságírókat tömörítő Nemzetközi Tényellenőrző Hálózatéhoz, és ez biztosan nem véletlen.
A lap alapítói között ott van a TASZSZ orosz állami hírügynökség és az Ano Dialog nevű álcivil szervezet, mely az amerikai és az európai szankciós listán is szerepel. Az orosz kormány külügyi szóvivője, Maria Zaharova szerint a platform célja az álhírek, a nyugati dezinformációs kampányok és az elfogult tényellenőrök elleni küzdelem.
A weblap angolul és oroszul is elérhető, és számos munkatársat sorol fel. Rövid tevékenysége alatt azonban az igazi tényellenőrök már számos alkalommal bukkantak tárgyi tévedésekre és oroszbarát narratívákra. A dolgozók egy része ráadásul korábban orosz kormánypárti médiumokban dolgozott.
Ismert orosz propagandisták tényellenőr-gúnyában
Az Újságírók Határok Nélkül (RSF), a sajtószabadsággal foglalkozó civil szervezet júniusban elemzést készített a GFCN által közzétett 39 cikkről. Az RSF megállapította, hogy a 39 elemzett cikkből legalább 15 elsősorban a weblap és közreműködőinek népszerűsítését szolgálta.
Az RSF egy olyan cikket is megjelölt, amelyet májusban jelentetett meg Christelle Néant francia állampolgár, aki 2023 júliusában honosítás útján orosz állampolgárrá vált, és ismert propagandista. Cikkében Néant azt állította, hogy a mariupoli lakások orosz megszállók általi elfoglalása legális volt, az erőszakos kitelepítésekről pedig szót sem ejtett.
A cikk legvégén egy sorban az áll: „az anyag a szerző személyes álláspontját tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőség véleményével". Ezt a nyíltan orosz propagandát terjesztő írást azonban semmi sem különbözteti meg a csatorna honlapján közzétett más „tényfeltáró" cikkektől.
Ráadásul a szerző személyes álláspontjának említése egyenesen ellentmond a GFCN „felelős tényellenőrzési kódexének", amely szintén szerepel a honlapon, és amely kimondja, hogy „a tényellenőrzők objektivitásra törekszenek, és nem fejeznek ki személyes véleményt vagy elfogultságot a közzétett anyagokban".
Az oldalon jelentet meg írásokat az African Initiative is, ami egy afrikai ügyekkel foglalkozó orosz hírügynökségnek álcázza magát. Valójában azonban Oroszország első számú afrikai álhírgyáraként azonosította a külföldi befolyásolás felderítésével foglalkozó francia hivatal.