A magyar miniszterelnök szokásos pénteki rádióbeszédében sorakozott fel Donald Trump amerikai elnök mellé, a hivatkozási alapja egy nagy port felvert 2023-as eset, amelyet a nyomozó hatóságok szerint külföldi baloldali aktivisták követtek el.
HIRDETÉS
Orbánt Donald Trumpnak arra a kijelentéséről kérdezték, mely szerint az amerikai elnök betiltaná az Antifát.
"Én örültem az amerikai elnök döntésének és kezdeményezni fogom hogy tegyük mi is ezt Magyarországon", válaszolta Orbán. "Az Antifa igenis egy terrorszervezet. Idejöttek Magyarországra is, békés embereket az utcán megvertek, volt akit félholtra vertek, majd elmentek Európai Parlamenti képviselőnek és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról. Hát gratulálok. Ez lehetetlen. Szerintem nagyon helyes, Magyarországon is eljött az ideje, hogy az ilyen szervezeteket, mint az Antifa, az amerikai mintát követve, mi is minősítsük terrorszervezetnek."
Verekedés Budapesten
2023 februárjában Budapesten maszkkal eltakart arcú emberek csoportosan megtámadtak és összevertek olyanokat, akikről úgy vélték, hogy a Becsület Napja nevű, rendszerint magyar és német szélsőjobboldaliak által látogatott megemlékezésre érkeztek. (A rendezvény a német és a vele szövetséges magyar hadsereg és a fasiszta nyilasok öngyilkos kitörési kísérletére emlékezik az orosz hadsereg által körbezárt Budapestről a II világháború végén.) Több, valóban brutális támadás is történt, amelyet biztonsági kamerák rögzítettek, ugyanakkor a rendőrség senkit nem fogott el közvetlenül a bűncselekmény után. Később ugyanakkor elfogták Ilaria Salis olasz baloldali aktivistát Budapesten, letartóztatták és vádat emeltek ellene. Egy másik vádlottat, a német Maia T.-t utólag vitatott körülmények között a német hatóságok kiadták Magyarországnak, pere jelenleg is zajlik. 8 további gyanúsított Németországban feladta magát, de nem adták ki őket Magyarországnak.
Ilaria Salist 2024-ben megválasztották európai parlamenti képviselőnek, ezért a magyar hatóságoknak el kellett engedniük, mentelmi jogának felfüggesztéséről szeptember 22-én dönt az EP Jogi Bizottsága. Őrá utalt Orbán, amikor a Magyarországot az EP-ből kritizáló Antifát említette.
Antifa perek: a magyarországi támogatás hiánya beszédes
Salis és a magyar bíróság előtt álló, német Maia T. is hevesen tiltakozott a fogvatartásuk körülményei ellen, amelyek azonban a magyar börtönviszonyok ismeretében nem térnek el az általánostól. Mindketten arra hivatkoztak, hogy az ellenük folyó eljárás politikailag motivált és tagadták a bűnösségüket. Az Euronews magyar irodája korábban kereste Maia T. magyar ügyvédjét, de nem kapott választ. Megkérdeztünk olyan magyar civil szervezeteket is, amelyek a kormányzati túlkapások és visszaélések ellen jogi segítséget szoktak nyújtani, és hivatalosan azt a választ kaptuk, hogy nem ismerik az ügy részleteit, ezért nem nyilatkoznak. Ugyanakkor informálisan érezhető, hogy a más ügyekben kifejezetten aktív NGO-k a kirívóan erőszakos cselekmények és a jól alátámasztott magyar vádak miatt nem álltak a feltételezett elkövetők mellé.
Salisért EP-képviselővé választása előtt meg nem erősített információk szerint Giorgia Meloni is közbenjárt Orbán Viktornál, de nem ért el látható eredményt. Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani újságíróknak azt mondta: "Nem kommentálhatom más államok döntéseit, ugyanakkor nem gondolom, hogy Salis terrorista lenne. A politikai meggyőződésünk nagyon eltérő, folyik ellene egy per, de azt nem gondolom, hogy terrorista lenne."
A közbeszéd uralása
Orbán Antifa elleni fellépése Magyarországon a politikai közbeszéd uralásának keretei között értelmezhető, miután az Orbán-kormány szívesen importál kultúrharcos témákat az Egyesült Államokból. Látható baloldali, különösen szélsőbaloldali aktivizmus Magyarországon nincs, mint látható, az egyetlen valódi erőszakos eset is külföldiekhez köthető. Orbán Viktor így ismét Donald Trump amerikai elnök mellé állhat a Magyarországon nem létező Antifa terrorszervezetté minősítésével - aminek egyébként a jogi keretei is homályosak - miközben ő és kormánya napok óta figyelmen kívül hagyja a Trumptól és más republikánusoktól érkező felszólításokat, hogy a NATO tagjai mondjanak le az orosz kőolajról.
A kontextushoz hozzátartozik, hogy Magyarországon is hullámokat vetett Charlie Kirk megölése, Orbán Viktor és párttársai ebben újabb bizonyítékot látnak a baloldal - tágabb értelemben pedig saját politikai ellenfeleik - erőszakosságára. Mindezt összekötötték egy olyan kampánnyal, amely a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Tisza egyik prominens politikusa által legálisan hordott önvédelmi fegyvert a politikai erőszak bizonyítékaként mutat be. Ebbe a kommunikációba illeszkedik az Antifa elleni politikai állásfoglalás is.
Nem minden típusú politikai erőszakkal szemben kritikus a magyar kormány: Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023-ban elnöki kegyelmet adott több, korábban elítélt szélsőjobboldali aktivistának, akik embereket vertek meg és robbantásokat hajtottak végre a 2000-es évek végén. Novák később lemondásra kényszerült egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének adott kegyelem miatt.