Egy, 2020-ban Bilbaóban alapított cég orvosi szoftvert fejleszt, amely segíti a bőrgyógyászt a diagnózisban és precízen méri a betegség súlyosságát. Alapítója az „Euronews”-nak elmondja, hogyan működik, és miért a legnehezebb esetekben javít a legtöbbet.
A Legit.Health nem piaci elemzésből, megvalósíthatósági tanulmányból és versenytárselemzésből született, hanem egy személyes tapasztalatból. A cég társalapítója, Andy Aguilar az „Euronews”-nak elmondta, hogy már fiatalon érezte, hogy nincs minden rendben a bőrével, és amikor orvosi segítséget keresett, olyan utat járt be, amelyet – mint fogalmaz – sok bőrgyógyászati beteg ismer: egyik szakembertől a másikig járni, téves diagnózisokat kapni, és vizsgálatról vizsgálatra várakozni, miközben a tünetek rosszabbodnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ebből a tapasztalatból született meg annak a problémának a felismerése, amely végül alakot adott annak a vállalatnak, amely mesterséges intelligenciát alkalmaz a diagnózis felállításához. Andy Aguilar szerint a bőrgyógyászatban megvan, ráadásul kiváló szinten van a klinikai tudás.
Ami működésképtelen, az az a hozzáférés a döntés alapjául szolgáló információhoz: a bőrelváltozást szövegesen írják le a leletben, a pszoriázis súlyosságának megítélése orvosonként eltérhet, és a rendelőben készült fénykép nem mindig hasonlítható össze a korábbi vizit során készült felvétellel.
Az „Euronews” megkérdezte Andy Aguilart, a projekt társalapítóját, aki a Forbes magazin 100 legkreatívabb embere között, valamint a 30 év alattiaknak szóló „30 under 30” listán is szerepel.
A Legit.Health vállalatot 2020-ban Bilbaóban alapították, és már a kezdetekkor született egy döntés, amely meghatározta későbbi fejlődését: kórházakkal hitelesített, szabályozott orvostechnikai terméket akartak felépíteni, nem pedig egyszerű fogyasztói alkalmazást. Alapítója szerint ez a leglassabb és legköltségesebb út, ugyanakkor az egyetlen, amely valóban be tud jutni az orvosi rendelőkbe.
Hogyan működik a rendszer, és mit javít a gyakorlatban
A Legit.Health orvosi szoftver, amelyhez nincs szükség külön hardverre vagy speciális kamerákra: működik az okostelefonnal vagy azzal a berendezéssel, amely már most is rendelkezésére áll az egészségügyi intézménynek. Integrálódik a kórház vagy rendelő elektronikus kórlap-rendszerébe, így a szakembernek nem kell új alkalmazást megnyitnia, és nem kell megváltoztatnia a munkafolyamatait.
De hogyan működik valójában? Bármelyik okostelefonnal lefényképezik a bőrproblémát, és másodpercek alatt klinikai információ jelenik meg a készülék képernyőjén.
A rendszer első funkciója a diagnózis támogatása. Itt tudatos tervezési döntés érvényesül: a rendszer nem mond ki végleges ítéletet, hanem rangsorolt differenciáldiagnosztikai listát ad vissza, valószínűségi eloszlást az betegségek nemzetközi osztályozása (ICD-11) kategóriái között, és magán a képen jelzi, mire összpontosított, amikor az adott következtetésre jutott.
A második funkció a súlyosság objektív mérése. A rendszer klinikai jeleket számol és mér, például az eritémát, hámlást, indurációt, pustulákat, csomókat vagy csalánkiütéses hólyagokat, összesen csaknem negyven különböző tünetet, és ezekből automatikusan kiszámítja a szakmában már használt súlyossági skálákat, például a PASI-t pszoriázisban, a SCORAD-ot atópiás dermatitiszben vagy az IHS4-et hidradenitis suppurativában. Így a súlyosság reprodukálható számmá válik, amely lehetővé teszi ugyanazon beteg állapotának időbeli összehasonlítását, illetve az egyes szakemberek közötti összevetést.
A vállalat adatai szerint az orvosok diagnózisainak pontossága 15–21 százalékponttal javul a rendszer használata mellett, a környezettől függően. Az alapellátásban egy kontrollált vizsgálat valamivel több mint 18 százalékpontos javulást mutatott: 63,7 százalékról 81,9 százalékra.
Ennek következtében nő a valóban indokolt beutalások száma, és csökken a feleslegeseké. Egy állami kórházban az esetek felét sikerült úgy megoldani, hogy a beteget nem kellett szakorvoshoz irányítani, és a szakorvosi beutalások száma 17%-kal csökkent.
A cég különösen hangsúlyozza a sötétebb bőrtípusok kérdését. Alapítója szerint a bőrgyógyászatban alkalmazott mesterséges intelligenciáról szóló eddigi bizonyítékok történelmileg főként a legegyszerűbb eseteken alapultak, vagyis pigmentált elváltozásokon világos bőrön.
A sötét bőrtípusokon végzett vizsgálatokban a szakemberek diagnosztikai pontossága 23,3 százalékponttal javult, ami még a teljes mintára mért javulásnál is magasabb érték. A ritka betegségek esetében hasonló mintázatot figyeltek meg, 27 pontos javulással.
Andy Aguilar így fogalmaz a mesterséges intelligencia bőrgyógyászati alkalmazásának hatásáról: „A MI hatása ott a legnagyobb, ahol maga a probléma a legösszetettebb. Kiterjesztett vizuális memóriaként működik, és csökkenti az orvosok közötti eltérést. Nem váltja le a szakértőt a saját komfortzónájában, hanem azt segíti, aki azon kívül dolgozik.”
Orvosi bizalom, szabályozási környezet és a jövő bőrgyógyászának szerepe
A vállalat egyik legnagyobb akadálya nem az volt, hogy a orvosok bizalmatlanok a mesterséges intelligenciával szemben, hanem az, ahogyan a legtöbb rendszer a válaszait tálalja.
Az orvos nem vállalhat felelősséget egy olyan döntésért, amely egy zárt „fekete dobozból” érkezik, és amelyet sem ellenőrizni, sem a betegnek elmagyarázni nem tud. Aguilar szerint ezért született terméktervezési válaszként az az elképzelés, hogy ítéletek helyett valószínűségeket, ellenőrizhető, objektív méréseket és a képen alapuló magyarázatot kell kínálni.
Egy másik, talán kevésbé látványos, de annál meghatározóbb akadály a rendelkezésre álló vizsgálati idő. Ezért a rendszer közvetlenül integrálódik az adott intézményben már használt szoftverbe. Aguilar szavaival: **„**A kórház vagy a rendelő elektronikus kórlap-rendszerébe épül be, így a szakembernek nem kell másik alkalmazást megnyitnia, és nem változtatja meg a munkamódszerét. Elkészíti a fényképet, és másodperceken belül klinikai információ jelenik meg a saját képernyőjén”.
A bőrgyógyász szakma jövőjét illetően alapítója nem a bőrgyógyász lecserélését, hanem a feladatok átrendeződését vetíti előre. Előrejelzése szerint az automatizáció elsősorban a szűrést és a követést érinti majd, vagyis a nagy mennyiségű, ismétlődő feladatokat, miközben ezek átkerülnek az ellátás korábbi szintjeire, például a háziorvosi rendelőbe vagy az ápolói szintre.
Ez lehetővé tenné, hogy a várólistát ne érkezési sorrend, hanem kockázat és sürgősség szerint rendezzék, és hogy a betegség súlyossága összehasonlítható adattá váljon az egyes vizitek és intézmények között.
Ahogy Aguilar összefoglalja: „2036 bőrgyógyászát nem egy algoritmus fogja felváltani. Nem képek osztályozásával fogja tölteni az idejét, hanem azzal, amit csak egy orvos tud megtenni: azzal, hogy a valóban rászoruló betegekre fordítja a szükséges időt.”
A cég ugyanakkor egy folyamatosan figyelendő kockázatra is felhívja a figyelmet: ez az úgynevezett automatizálási torzítás, amely éppen akkor erősödik, amikor az eszköz jól működik. Alapítója szerint ezt a kockázatot magának a rendszernek a kialakításával lehet mérsékelni, azzal, hogy végleges ítéletek helyett valószínűségeket és magyarázhatóságot kínál, és a konkrét döntést szakember hozza meg, továbbá szigorú szabályozással. A klinikai felelősség, hangsúlyozza, nem ruházható át.
A Legit.Health jövője és terjeszkedése Európán túl
A Legit.Health európai CE-jelöléssel rendelkezik (forrás: spanyol) mint orvostechnikai eszköz, így bármely uniós kórházban vagy egészségügyi hálózatban bevezethető. Emellett ANVISA (forrás: spanyol)Brazíliában is nyilvántartásba vette, így jogszerűen működhet a dél-amerikai országban.
Az Egyesült Államokban folyamatban van az FDA-engedély megszerzése a készülék klinikai gyakorlatban való használatára, bár a vállalat már évek óta dolgozik gyógyszeripari és biotechnológiai cégek beszállítójaként bőrgyógyászati klinikai vizsgálatokban.
Aguilar az „Euronews”-nak elmondta, hogy a technológia minden piacon ugyanaz; ami változik, az az egyes országokban előírt szabályozási út, amely nagyobb vagy kisebb mértékben lassítja a tanúsítvány megszerzését.
Amint láthatja, egy olyan sikertörténetről van szó, amely egy baszkföldi vállalkozásból indult, már a spanyol határokon túl is működik, és az amerikai piacot veszi célba.