Donald Trump ezúttal Új-Mexikó nevét vette célba. Az elnök által megosztott térképen a „Mexico” szót áthúzták, és „America” került a helyére. Ez a bejegyzés is egyelőre inkább politikai provokációnak, mint végrehajtható tervnek, de az értelme nem világos.
Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy Új-Mexikó államot „Új-Amerikára” – angolul New Americára – kellene átnevezni. Trump vasárnap a Truth Social közösségi oldalon tett közzé egy térképet, amelyen a New Mexico név második szavát pirossal áthúzták, és az America szót írták fölé.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bejegyzéshez az elnök nem fűzött magyarázatot, és hivatalos rendeletet sem adott ki az átnevezésről. A képet azonban a Fehér Ház hivatalos közösségi oldala is tovább osztotta, így az nem tekinthető pusztán egy magánember tréfájának.
Trump egy politikai próbalufit engedett fel, amellyel egyszerre mozgósíthatja híveit, bosszanthatja ellenfeleit és újabb témát kínálhat a sajtónak.
Michelle Lujan Grisham, Új-Mexikó demokrata kormányzója közölte, hogy az állam neve nem vita tárgya: az már az Egyesült Államok létrejötte előtt létezett, és az elnök saját hatáskörében nem is nevezhet át egy tagállamot. Az amerikai alkotmány nem ad ilyen jogot, Új-Mexikót pedig ezen a néven vette fel az unióba a kongresszus 1912-ben. Egy valódi névváltoztatáshoz ezért legalább az állam döntése és várhatóan szövetségi törvényhozási lépés is szükséges lenne.
A történelem keresztülhúzza Trump ötletét
Az elnöki bejegyzés történelmileg is félrevezető benyomást kelthet. Új-Mexikó ugyanis nem egyszerűen a mai Mexikóról elnevezett amerikai állam. A spanyol felfedezők már a 16. században Nuevo México néven emlegették a területet, jóval azelőtt, hogy Mexikó 1821-ben elnyerte függetlenségét, és felvette mai nevét.
A kifejezés eredetileg a Mexikói-völgyre, illetve a mexikák – közismertebb nevükön az aztékok – földjére utalt. A spanyolok abban reménykedtek, hogy északon is az azték birodalomhoz hasonlóan gazdag civilizációkat találnak. Vagyis Új-Mexikó neve nem a modern mexikói államhoz való politikai tartozást fejezi ki, hanem az észak-amerikai kontinens spanyol gyarmati történetének több mint négyszáz éves emléke.
Amerika mindenekelőtt – még a térképen is
Trumpnak nem ez az első földrajzi átnevezési akciója. Második elnöki ciklusának első napján rendeletet adott ki arról, hogy az amerikai szövetségi intézmények a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölnek nevezzék. Ugyanekkor visszaállította Észak-Amerika legmagasabb hegyének régi szövetségi nevét: az alaszkai Denali ismét Mount KcKinley lett a washingtoni adminisztráció szóhasználatában.
Korábban szó volt Kanada 51. államknt való elnevezéséről, majd nemrég az elnök az Egyesült Államok és Kanada között fekvő Ontario-tavat is Lake Americára, vagyis Amerika-tóra keresztelné át.
A lépés a Washington és Ottawa közötti kereskedelmi és politikai konfliktus közepette született, ezért Kanadában nem egyszerű térképészeti különcségként, hanem szándékos sértésként értékelték. Az amerikai felhasználóknak a Google és az Apple térképei már az új elnevezést mutatják, Kanadában azonban továbbra is az Ontario-tó név szerepel.
A Mexikói-öböl átnevezése komoly sajtószabadság-vitát is kiváltott. A Fehér Ház korlátozta az Associated Press hozzáférését egyes elnöki eseményekhez, mert a hírügynökség nem volt hajlandó kizárólag az „Amerikai-öböl” megnevezést használni. Az AP azzal érvelt, hogy a vízterület nemzetközi, ezért az amerikai elnök döntése más országokra és a világ sajtójára nem kötelező.
Hasonló logikát követett a Pentagon átnevezése is. Trump adminisztrációja ismét használatba vette a történelmi Hadügyminisztérium elnevezést, bár a minisztérium hivatalos nevét csak a kongresszus változtathatná meg. A jelképes megoldás Trump politikájának visszatérő módszere: az elnök előbb a nyelvet és a hivatalos feliratokat alakítja át, majd kész tényként igyekszik elfogadtatni az új megnevezést.
Provokáció, figyelemelterelés és kultúrharc
Az Új-Amerika ötlete egyelőre nem kidolgozott államigazgatási kezdeményezés, hanem kommunikációs akció. Trump ebben a műfajban rendszeresen összemossa a humort, a politikai fenyegetést és a tényleges kormányzati szándékot. A látszólag képtelen felvetések napokra uralhatják a híreket, miközben az elnöknek nem kell jogszabálytervezetet, költségvetést vagy részletes indoklást bemutatnia.
Az átnevezések nem teljesen tartalom nélküli hóbortok
Beleillenek Trump „America First” politikájába, amely a földrajzi neveket is a nemzeti erő és az amerikai tulajdonjog jelképeivé alakítaná. A módszer a kultúrharc egyik legegyszerűbb eszköze: a Trump-párti közönség számára a nemzeti önbizalom visszaszerzését, ellenfelei számára viszont a történelmi örökség eltörlését és az elnöki hatalom látványos túlfeszítését jelenti. Az ilyen akciók alkalmasak a politikai feszültség fenntartására és az ellenzék feldühítésére is.
Új-Mexikó esetében azonban Trump nem egy szövetségi fennhatóság alatt álló hegyet vagy amerikai térképeken szereplő vízterületet akar átkeresztelni, hanem egy saját alkotmánnyal, törvényhozással és több évszázados kulturális identitással rendelkező tagállamot. Ezért a „New America” feliratból valószínűleg nem lesz hivatalos név. Politikai célját azonban már elérte: ismét mindenki arról beszél, amit Trump ráírt a térképre.