Egy új tanulmány szerint ha hétvégén más időpontokban étkezik, mint hétköznap, az jelentősen növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Előfordul, hogy hétvégenként ebédidőben reggelizik, vacsorát pedig akkor eszik, amikor egyébként aludna? Ezt az ellentmondásos időzítést nevezik a kutatók „étkezési jetlagnek”, és úgy tűnik, hogy árt a férfiak – igen, jól olvasta, csakis a férfiak – szívének.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A korai munkakezdés vagy iskolakezdés gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy hétköznapokon eltolják az étkezéseik időpontját, amelyek így eltérnek a hétvégi, illetve szabadnapi étkezésektől.
Az ilyen mértékű étkezési rendváltozás felboríthatja a szervezet biológiai ritmusait, és hatással lehet a szív- és érrendszer egészségére – derül ki egy új francia tanulmányból. A kutatók szerint minden egyes további óra „étkezési jetlag” 14 százalékkal növelte a szív- és érrendszeri betegségek, és 21 százalékkal a koszorúér-betegség kockázatát a férfiaknál.
„A vizsgálatunk arra utal, hogy a rendszeres étkezési időpontoknak az alvás mennyiségén és a táplálkozás minőségén túl is fontos szerepük van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében” – írták a szerzők.
A tanulmány, amely a Communications Medicine (forrás: angol) című folyóiratban jelent meg, több mint 100 ezer résztvevő első és utolsó napi étkezésének időpontját elemezte munkanapokon és hétvégéken egy 14 éves utánkövetés során 2009 és 2023 között.
A férfiakat érinti jobban
A résztvevőket étkezési időrendjük alapján csoportosították: az első csoport hétvégén korábban evett, mint hétköznap, a második mindkét időszakban hasonló menetrendet követett, a harmadik pedig hétvégén későbbre tolta az étkezéseit.
Mindkét, a megszokottól eltérő – akár korábbi, akár későbbi – étkezési időpontokhoz igazodó csoport nagyobb szív- és érrendszeri kockázattal szembesült, mint a rendszeres időrendű csoport, függetlenül az étrend általános minőségétől.
Meglepő módon ez az összefüggés csak a férfiaknál volt kimutatható, a nőknél az étkezési időpontok változása nem járt kimutatható hatással.
Miért?
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a férfiaknál általában magasabb az abszolút kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek. A szerzők azt is megjegyzik, hogy a nők hajlamosabbak a reggeli beállítódásra, mint a férfiak; ezt a különbséget az anatómiában és a hormonrendszerben megfigyelhető eltérésekkel hozzák összefüggésbe, amelyek befolyásolhatják, hogyan reagál a szervezet az étkezési időpontok eltolódására.
Mi áll a rendszertelen étkezési időpontok hátterében?
A szerzők vezető elmélete szerint az „étkezési jetlag” a cirkadián ritmusok felborításán keresztül növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát.
A cirkadián ritmusok a test belső órái, amelyek 24 órás ciklusban működnek, és a szervezet számos folyamatát szabályozzák. Elsősorban a fény irányítja őket, de az étkezési szokások is szinkronizáló szerepet töltenek be a perifériás órák, például a májban és a szívben lévő órák számára. Ha az étkezési időpontok összhangban vannak ezekkel a belső ritmusokkal, az javítja az anyagcsere-egészséget, a következetlenség viszont felboríthatja a szervezet belső egyensúlyát.
A szerzők szerint ha az eredményeket nagyobb léptékű vizsgálatok is megerősítik, az étkezések időzítésének rendszeressége kulcsterületté válhat a krónikus betegségek kockázatának csökkentését célzó beavatkozásokban, és hozzájárulhat a népegészségügyi terhek mérsékléséhez.