Olaszország azt javasolja, hogy a 10 euró alatti fizetések után a kisebb kereskedők díjait mentsék el; a jegybanki közösség támogatja, miközben Brüsszelben a digitális euró bevezetéséről folynak a záró tárgyalások.
Olaszország azt javasolta, hogy a 10 euró alatti digitális eurós tranzakciók legyenek díjmentesek; a lépés a kisvállalkozásoknak kedvezne – állítják az Euronewsnak nyilatkozó források, illetve az általunk megismert dokumentumok.
A lépést kedvezően fogadta a jegybanki közösség, különösen az Európai Központi Bank (EKB) – mondta az Euronewsnak egy banki forrás.
A digitális euró egy olyan elektronikus fizetőeszköz, amely a készpénzt egészítené ki; az EKB célja, hogy 2029-re készen álljon az esetleges első kibocsátására, feltéve, hogy az ehhez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják.
Mivel Európa nagyrészt az olyan, amerikai hátterű fizetőkártya-rendszerekre támaszkodik, mint a Visa és a Mastercard, az EU a fizetések terén nagyobb stratégiai autonómiára törekszik, amelynek egyik lehetséges eszközeként tekintenek a digitális euróra.
A digitális euró törvényes fizetőeszköznek fog minősülni, vagyis a kereskedőknek főszabály szerint el kell majd fogadniuk, bizonyos kivételektől eltekintve. Éppen ezért a jogalkotók arról tárgyalnak, hogyan osszák el a díjakat a piaci szereplők között, hogy a kisebb kereskedők ne kerüljenek hátrányba az új digitális fizetőeszköz bevezetése miatt.
A piaci szereplők közötti díjelosztást, az úgynevezett „kompenzációs modellt” az egyik legkényesebb kérdésnek tartják a brüsszeli tárgyalásokon, akárcsak a „tartási limiteket”, vagyis azt, hogy legfeljebb mennyi digitális eurót lehet egy pénztárcában tartani.
„A javaslat szerint az alacsony összegű tranzakcióknál a kereskedői szolgáltatási díj felső határa 0,02 euró lenne, ami különösen a kis kereskedőkre vonatkozna. De nyitottak vagyunk a nullás nettó díj lehetőségére is, mivel a gyakorlatban így is ez lenne az eredmény” – mondta az Euronewsnak névtelenséget kérő uniós diplomata.
„Egy ilyen megoldás az egész rendszert is egyszerűbbé tenné” – tette hozzá a diplomata.
Az Euronews által a tárgyalások kapcsán megismert belső dokumentumok szerint a díjstruktúra csak átmeneti lesz, hogy az EKB elegendő adatot gyűjthessen, mielőtt – szükség esetén – új modellt javasol. A fizetési díjakra vonatkozó jobb adatigényt az Európai Számvevőszék is hangsúlyozta: egy 2025-ös jelentésében megállapította, hogy az Európai Bizottság nem rendelkezik elég információval a kereskedői szolgáltatási díjakról és költségekről ahhoz, hogy hatékonyan nyomon kövesse a fizetési piacon alkalmazott árbeavatkozások hatását.
Más tárgyalási dokumentumok arra utalnak, hogy a kis kereskedők jellemzően magasabb díjakat fizetnek, mint a nagyvállalatok, mivel gyengébb az alkupozíciójuk a nemzetközi fizetési rendszerekkel szemben. Ezeket a rendszereket a kereskedők nehezen utasítják el, különösen akkor, ha széles körben használják őket. Az EKB egyik elemzése szerint a kis kereskedők akár három-négyszer annyi díjat is fizethetnek, mint a nagyobb kereskedők.
Az Euronews által látott egyik belső dokumentum szerint a kérdést a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság a brüsszeli tárgyalások következő fordulóján fogják elemezni.
A tárgyaló felek legközelebb szeptember 10-én, csütörtökön találkoznak újra Brüsszelben, hogy folytassák az egyeztetéseket.