Az MI intenzív használata okozta mentális kimerültség egyre gyakoribbá válhat, ahogy a dolgozók egyre több AI-ügynököt hoznak létre és felügyelnek.
Ha szellemileg kimerültnek érzi magát, miután órákon át mesterséges intelligenciával (MI) dolgozott, egy új tanulmány szerint lehet, hogy úgynevezett „MI-agykimerülést” (AI brain fry) tapasztal.
A Harvard Egyetem több mint 1400, nagyvállalatnál dolgozó amerikai, teljes munkaidős munkavállalót felmérte, hogy kiderítse, mennyit használják a MI-t a munkájuk során, és ez miként hat az agyi működésükre.
A válaszadók mintegy 14 százaléka számolt be arról, hogy intenzív beszélgetések után MI-rendszerekkel „szellemi ködöt” érez. Olyan tüneteket írtak le, mint a koncentrációs nehézség, a lassabb döntéshozatal, sőt fejfájás is.
Az eredmények elég meggyőzőek voltak ahhoz, hogy a kutatók megalkossák az „MI-agykimerülés” fogalmát a túlzott MI-használat okozta mentális fáradtság leírására.
A jelenség egyre gyakoribb, mivel a vállalatok egyre több alkalmazottjuktól várják el, hogy MI-ügynököket építsenek és kezeljenek, amelyek kevés emberi felügyelet mellett is képesek feladatokat ellátni.
„Az alkalmazottak azt tapasztalják, hogy egyre több eszköz között kell ugrálniuk” – írták a tanulmány szerzői. „Ahelyett, hogy több idejük maradna a valóban fontos munkára, a zsonglőrködés és a folyamatos multitasking válhat a MI-vel való munka meghatározó jellemzőjévé.”
A megterhelés több hibához, döntési fáradtsághoz vezethet, sőt a munkahely elhagyásának szándékát is erősítheti – áll a tanulmányban.
A kutatás több, közösségi médiában tett bejegyzés után született, amelyekben MI-felhasználók arról számoltak be, hogy nő a kognitív terhelésük és a mentális fáradtságuk, amikor ilyen programokkal dolgoznak. Egy MI-cég alapítója azt írta, hogy „minden nap kimerülten fejezi be, nem magától a munkától, hanem attól, hogy menedzselnie kell azt”.
Mely típusú MI-vel végzett munka a leginkább megterhelő mentálisan?
A felmérés azt vizsgálta, hogyan használják az emberek a MI-t, és mely feladatok okozzák a legnagyobb kimerültséget.
A legfárasztóbbnak a felügyeleti jellegű munka bizonyult: amikor az alkalmazottaknak figyelniük kell az MI-rendszerek által előállított eredményeket. Az ilyen jellegű monitorozást végző dolgozók 12 százalékkal több mentális fáradtságról számoltak be, mint azok, akik nem végeztek ilyen munkát – derült ki az egyetem vizsgálatából.
A kutatók szerint a felügyeleti munka információs túlterheléssel jár, amelyet az egyetem úgy ír le, mint „azt az érzést, amikor valaki túl sok információt kénytelen feldolgozni a munkahelyén”.
A felügyelettel foglalkozók arról is beszámoltak, hogy a MI növeli a munkaterhelésüket, mert arra kényszeríti őket, hogy „ugyanannyi idő alatt több eszköz több kimenetelét kövessék nyomon”.
Úgy tűnik, van egy határ is annak, hány eszközt tudnak az emberek egyszerre kezelni. A termelékenység csökkenni kezdett, amikor az alkalmazottak egyszerre háromnál több MI-eszközt használtak – állapította meg a tanulmány.
Azok a résztvevők, akik agykimerülést tapasztaltak, 39 százalékkal több súlyos hibáról számoltak be, mint azok a kollégáik, akik nem éltek át hasonló fáradtságot – derült ki a felmérésből.
Leginkább a marketing-, az operatív, a mérnöki, a pénzügyi és az informatikai területen dolgozó szakemberek számoltak be agykimerülésről.
A kutatók ugyanakkor azt is megállapították, hogy a MI a kiégés csökkentésére is használható, ha rutinszerű vagy ismétlődő feladatokat vált ki. Fontosnak nevezték a különbségtételt aközött, hogy milyen típusú stresszt képes enyhíteni a technológia, illetve melyeket az, amelyeket éppen hogy súlyosbíthat.