Arcra emlékeztető minták, különleges szabásvonalak és kapcsolatblokkoló okostelefon-tokok: az Urban Privacy nevű start-up az emberek digitális megfigyelését szeretné megnehezíteni.
Divattal a követés és a mesterséges intelligencián alapuló megfigyelés ellen – erre épül a lipcsei Urban Privacy start-up koncepciója. Nicole Scheller és Daniel Preuß már évek óta olyan termékeket fejlesztenek, mint az úgynevezett „anti-tracking” dzsekik, amiknek a viselői ugyan nem válnak láthatatlanná, de jóval nehezebben követhetők technológiai eszközökkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A dzsekiken egy archoz hasonló minta található, ami összezavarja az MI-kamerákat. Az aszimmetrikus, lezser szabás ráadásul megnehezíti a szoftver számára, hogy megállapítsa a felvételen szereplő ember nemét.
„A fő probléma egyszerűen az, hogy nem tudjuk, hová kerülnek az adatok. Az új erőforrás a digitális adat. Ha megnézzük a Meta-t, az új okosszemüvegbe már beépítették az arcfelismerést is. Ez egy olyan szoftver, amely az embereket külső megjelenésük alapján kategóriákba sorolja és értékeli" - magyarázta a ruha ötletgazdája, Nicole Scheller dizájner.
A start-up igazi slágerterméke egy okostelefon-tok, amely teljesen leválasztja a készüléket a hálózatról. A GPS-követést is blokkolja, így a telefon egyáltalán nem követhető.
QR-kódos sállal a nem kívánt fotók ellen
Az Urban Privacy ötlete Schellernek a divatdesign-tanulmányai során jutott eszébe. Akkoriban úgynevezett „counter surveillance” projektekkel, vagyis ellenséges megfigyelés ellen irányuló kezdeményezésekkel foglalkozott. „A megfigyelőrendszerek lényege az, hogy azonosítsák az embereket, a divat pedig az identitás kifelé való kifejezéséről szól. Ezért izgalmasnak tartom azt a feszültséget, hogy a divat segítségével egyszerre lehet védeni az identitást és felhívni a figyelmet a témára – már csak azért is, mert maguk a ruhadarabok is annyira feltűnők.”
A QR-kódos sál egy másik feltűnő terméke a cégnek. Azoknál, akik le akarják fotózni, a kijelzőn egy hivatkozás jelenik meg: no-photos-pls.com – magyarul: „kérem, ne készítsen fotót”.
„Úgy látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés és a tudatosság a témával kapcsolatban: több ember foglalkozik vele, több platformon kap nagyobb láthatóságot, ami szuper, és azt is érzékeljük, hogy az emberek erősebben reagálnak rá” – mondja Daniel Preuß. Ez az igény a mindennapokban egyre nagyobb technológiai befolyás miatt a következő években tovább erősödhet.
A német belügyminiszter intelligens kamerák bevezetését szorgalmazza a vasútállomásokon
A nyilvános tereken egyre több a kamera. Márciusban Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter bejelentette tervét, hogy a pályaudvarokat olyan intelligens kamerákkal szerelik fel, amelyek biometrikus adatokat rögzítenek. Az AlgorithmWatch nevű civil szervezet bírálja a tervet:
„Az AlgorithmWatch többször felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett megfigyelési intézkedések megteremtenék a feltételeit annak, hogy a közterületen élő és közlekedő embereket mindenhol nyomon kövessék, és ezzel gyakorlatilag véget vetnének az anonimitásnak. A folytonos megfigyelés fenyegetése elriasztja az embereket attól, hogy politikailag aktívak legyenek, vagy bizonyos tevékenységeket folytassanak, például hogy abortusz-tanácsadóhoz forduljanak.”
A Német Rendőrszakszervezet (GdP) ezzel szemben támogatja a mesterséges intelligencián alapuló videómegfigyelést a pályaudvarokon, ahogy azt az Euronewsnak elmondták: „A GdP a nyilvános tereken alkalmazott MI-alapú videorendszerekben a rendőrségi munka hasznos támogatását látja. A növekvő számú bevetés, a korlátozott személyi kapacitások és a keletkező hatalmas adatmennyiség mellett az ilyen rendszerek segíthetnek gyorsabban kiszűrni a gyanús eseményeket, célzottabban támogatni a bevetésen dolgozókat és felgyorsítani a képi anyagok elemzését.”
Intelligens kamerákat már több városban is alkalmaznak, többnyire azonban biometrikus kiértékelés nélkül. A felvételen szereplő embereket ezek inkább vonalakként jelenítik meg. Kivételt jelent Hessen tartomány.
Az ottani rendőrség többek között a frankfurti pályaudvarnegyedben teszteli a biometrikus, valós idejű arcfelismerést. Így akarják azonosítani azokat a személyeket, akik potenciálisan terrortámadást követhetnének el. A rendőrség a módszert eltűnt vagy elrabolt emberek azonosítására is használni tervezi.