Khalifát és 11 másik embert halálbüntetéssel fenyegetik egy jelentős szintetikusdrog-csempészési ügyben, fellebbezésekre és további jogi vitákra lehet számítani.
Halálbüntetés vár egy egyiptomi televíziós műsorvezetőre, miután egy kairói bíróság halálra ítélte egy szintetikus drogokkal foglalkozó hálózat finanszírozása és irányítása miatt, ügyvédje azonban közölte, hogy fellebbeznek, jogi szakértők pedig úgy vélik, az ügy messze nem zárult le.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sarah Khalifát, aki a „Mission Impossible” című bűnügyi műsort vezette az Al-Mehwar magáncsatornán, és aki rendezvényszervező vállalkozásáról is ismert, szombaton 11 másik vádlottal együtt ítélték el egy nagyszabású szintetikus droggyártási és -kereskedelmi ügyben.
Kilenc vádlottat életfogytiglani börtönre ítéltek, hetet pedig felmentettek. A halálra ítélteket emellett 500 000 egyiptomi font (8000 euró) pénzbírsággal sújtották.
Sarah Khalifa bátyja, Mohamed az egyik halálra ítélt; a vád szerint részt vett a drogok előállításában és tesztelésében.
Khalifa ügyvédje, Mohamed el-Gendi közölte, hogy a védelem fellebbezni fog, és minden rendelkezésre álló jogi eszközt igénybe vesz.
Egy magasabb fokú büntetőbíróság újraértékelheti a bizonyítékokat és az egyes vádlottak szerepét, és helybenhagyhatja, enyhítheti vagy hatályon kívül helyezheti az ítéleteket. További jogorvoslatra is van lehetőség az egyiptomi Semmítőszéknél.
A szombati ítélethirdetés előtt a bíróság Sarah Khalifát és további 12 vádlottat az egyiptomi főmufti elé terjesztette – ez eljárási feltétel ahhoz, hogy büntetőbíróság halálbüntetést szabjon ki. A főmufti véleménye azonban csak tanácsadó jellegű, nem kötelező erejű.
A 13 érintett közül végül 12-en kaptak halálbüntetést.
Nem csupán közönséges hasis
Az egyiptomi sajtó kezdetben úgy mutatta be az ügyet, mintha szintetikus hasisról lenne szó, ám a tárgyalás során bemutatott igazságügyi szakértői bizonyítékok szerint valójában szintetikus kannabinoidokról beszélünk. Ezek laboratóriumban előállított vegyületek, amelyek az agyban a kannabiszhoz hasonló hatásokat váltanak ki, de lényegesen erősebbek és kiszámíthatatlanabbak lehetnek.
A Kábítószer- és Bűnözés Elleni Egyesült Nemzeti Hivatal az MDMB-4en-PINACA-t olyan erős szintetikus kannabinoidként írja le, amelyet 2021-ben helyeztek nemzetközi ellenőrzés alá, miután az Egészségügyi Világszervezet ajánlása súlyos mellékhatásokat és haláleseteket említett.
A szintetikus kannabinoidok pszichózist, görcsrohamokat, szív- és vesekárosodást, súlyos esetben pedig halált okozhatnak.
A szakértői bizottság megállapította, hogy az anyag nincs külön feltüntetve Egyiptom tiltott kábítószer-listáján, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az egyiptomi jog hatálya alá tartozik, mivel kémiai szerkezete és hatásai hasonlítanak a már listán szereplő szerekére.
A védelem vitatta ezt az értelmezést, a bíróság azonban elfogadta a bizottság megállapításait.
Az ügy 2025 áprilisában indult, amikor az egyiptomi kábítószer-ellenes hatóságok közölték, hogy lelepleztek egy hálózatot, amely szintetikus drogok gyártásához használt alapanyagokat importált.
A rendőrség először két kairói lakást razziázott, ahol mintegy 200 kilogrammnyi drogot, alapanyagot és felszerelést foglaltak le.
Ahogy a nyomozás kiterjedt, az ügyészség közölte, hogy az összesített lefoglalt mennyiség meghaladta a 750 kilogrammot. A vizsgálat nagyjából 40 napig tartott, mielőtt az ügyészek letartóztatási parancsokat szereztek volna.
Az Al-Masry Al-Youm napilap bírói és biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a nyomozók szerint az alapanyagokat külföldről szerezték be, majd kozmetikai termékek dobozaiban és poggyászokban rejtették el a repülőjáratokon.
Az ügyészség szerint a hálózat tagjai specializált szerepeket töltöttek be: egyesek a beszerzést, mások a gyártást, a raktározást vagy a terjesztést intézték. A 28 vádlott elleni vádirat 20 tanú vallomására és digitális bizonyítékokra támaszkodott, köztük üzenetekre, fényképekre és videókra.
Khalifa feltételezett szerepe
Az ügyészek állítása szerint Khalifa a művelet egyes részeit finanszírozta, külföldre utazott, hogy a hálózat vezető tagjaival találkozzon, és összekötőként működött közöttük és az Egyiptomban lévő többi résztvevő között.
A nyomozati anyagok, amelyekről az egyiptomi sajtó beszámolt, azt állítják, hogy két, Egyiptomon kívül élő vádlott Kínából vásárolt nagy tételekben olyan anyagokat, amelyek a drogok előállításához szükségesek, és utasításokat kaptak azok előállítására.
A nyomozók szerint a hálózat más tagjai a vezetőktől kapott receptúrák alapján keverték ki a vegyszereket, majd a frissen előállított tételeket drogfogyasztókon tesztelték, hogy felmérjék hatásukat, ezt követően pedig lemérték, csomagolták és terjesztették azokat.
Az ügyészek Sarah Khalifa testvérét, Mohamed Khalifát az egyik olyan személyként azonosították, aki részt vett a drogok gyártásában és tesztelésében; ő is a halálra ítéltek között van.
Az ügyészség digitális bizonyítékokra is támaszkodott, amelyeket Khalifa telefonjáról nyertek ki.
Az ügyészi iratok, amelyeket a hazai médiával megosztottak, arról számolnak be, hogy a nyomozók WhatsApp-üzenetváltásokat találtak, bennük olyan anyagokat ábrázoló videókkal, amelyek hasonlítottak az ügyben lefoglalt szerekre, valamint kommunikációt a hálózat más feltételezett tagjaival.
Egy írásszakértői vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy egy lefoglalt füzetbe Khalifa írta azokat a bejegyzéseket, amelyekben neveket, számokat és összegeket rögzítettek; az ügyészség szerint ezek a droghálózat kiadásaihoz kapcsolódtak.
Khalifa következetesen tagadta, hogy köze lenne a hálózathoz.
Szombaton egy másik ügyben is elmarasztaló ítélet született Khalifa ellen.
Egy kairói bíróság három év börtönre ítélte testi sértés miatt, miután a nyomozók olyan felvételt találtak a telefonján, amelyen egy fiatal férfi – akit sofőrjeként azonosítottak – látható, amint otthonában levetkőztetik, bántalmazzák és meztelenül filmezik.
Az ügy további két vádlottját hét-hét évre, egy negyediket pedig öt évre ítélték.
Egyiptomban továbbra is kiszabható halálbüntetés súlyos kábítószer-kereskedelem miatt. Az Amnesty International 2025-ben 23 kivégzést dokumentált az országban, szemben az egy évvel korábbi 13-mal, és bírálja, hogy a halálbüntetést olyan bűncselekményekre is alkalmazzák, amelyek nem járnak szándékos emberöléssel.