A mesterséges intelligencia a mentőcsapatok fontos szövetségesévé vált. Űrügynökségek, techcégek és nemzetközi szervezetek műholdképeket és MI‑modelleket használnak a földrengés által leginkább sújtott területek azonosítására.
Miközben a mentőcsapatok továbbra is túlélőket keresnek a kettős földrengés venezuelai romjai között, egy másik verseny az űrből zajlik. Űrügynökségek, technológiai vállalatok és nemzetközi szervezetek mesterséges intelligenciára és geotérbeli elemzésre épülő hálózatot aktiváltak, hogy néhány órán belül azonosítsák a pusztítás által leginkább veszélyeztetett területeket, és segítsenek úgy irányítani a vészhelyzeti erőforrásokat, hogy azok oda kerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egyik kulcsszereplő a NASA, amely az Oregoni Állami Egyetem kutatóival együtt elindította katasztrófaelhárítási programját. Feladatuk, hogy a rengés előtt és után készített radarfelvételeket elemezzék, és azonosítsák a hirtelen változásokat a felszínben és az épületekben. Ennek a rendszernek köszönhetően a tudósok úgy becsülik, hogy közel 59 000 épület sérülhetett meg vagy semmisülhetett meg, ez az előzetes adat pedig segít irányt mutatni az első mentési munkálatoknak.
Ezek a felvételek azonban nem jöhetnének létre az európai Copernicus program nélkül. A Sentinel-1 műholdak, amelyeket az Európai Unió és az Európai Űrügynökség üzemeltet, nagy felbontású radarképeket szolgáltatnak, amelyekkel akár néhány centiméteres felszínmozgások is mérhetők, és kimutathatók azok az épületek, amelyek a földrengés után szerkezetileg megváltoztak. Ez az információ jelenti azt a nyers adatot, amellyel a mesterséges intelligencia algoritmusai dolgoznak.
Ehhez az erőfeszítéshez csatlakozik a Microsoft is, AI for Good nevű kutatólaboratóriumán keresztül. A vállalat olyan gépi látásra épülő modelleket fejlesztett, amelyek automatikusan több ezer műholdfelvételt elemeznek, és aszerint osztályozzák az épületeket, mekkora a valószínűsége, hogy károsodtak. Ezek a modellek nem helyettesítik a terepen dolgozó csapatokat, hanem segítenek a prioritások felállításában, és megmutatják, mely városrészeket érdemes először átvizsgálni.
Az összes adat végül azokhoz jut el, akiknek szükségük van rá, az ENSZ Humanitárius Adatközpontjának (HDX) köszönhetően. Ez az a platform, ahol a Microsoft közzéteszi a károkra vonatkozó térképeit, így a kormányok, civil szervezetek és mentőcsapatok szinte valós időben hozzáférhetnek ezekhez. Ily módon a különböző szervezetek ugyanazon adatbázis alapján dolgoznak, és hatékonyabban tudják összehangolni a humanitárius segítségnyújtást.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy egyik eszköz sem helyettesíti a helyszíni szemlét. A mesterséges intelligencia által készített térképek valószínűségi becsléseket adnak, nem pedig végleges diagnózist. Amikor épületek ezrei lehetnek érintettek, és minden egyes óra számít a túlélők felkutatásában, a katasztrófáról rendelkezésre álló, szinte azonnali „röntgenkép” élet-halál kérdése lehet: eldöntheti, hogy sikerül-e időben odaérni, vagy már túl késő.