A népszavazás eredményét az Egyesült Királyságban és Franciaországban is jobboldali politikusok üdvözölték.
A megkönnyebbülés és a csalódottság furcsa elegye járta át Izlandot vasárnap, miután az ország kis különbséggel „nem”-et mondott az Európai Unióval folytatandó, lehetséges tagságról szóló tárgyalások újrakezdésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sok izlandi gyűlt össze a fővárosban, Reykjavíkban, hogy az éjszaka folyamán élőben kövesse az eredményeket; a csatlakozási tárgyalások támogatói és ellenzői egyaránt ünnepeltek, ahogy haladt az összeszámlálás.
A szombati szavazáson a választók 52,8 százaléka elutasította az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítását, míg 47,2 százalék „igen”-nel voksolt, közölte a közszolgálati RÚV.
A végeredmény kihirdetése után Reykjavíkból jelentkezve Skuli Olafsson Skuli lelkész azt mondta, „egy kicsit megkönnyebbült”.
„Elég agresszív volt ez a vita” - fogalmazott. „Most viszont remélem, hogy a szemben álló felek találnak módot arra, hogy itt, Izlandon egy kicsit jobbá tegyék ezt a közösséget, pusztán a saját eszközeinkkel, és természetesen az Európával, Amerikával és Ázsiával fenntartott kapcsolataink segítségével.”
Anna Maria Bogadottir művész azt mondta, a népszavazás eredménye „egyfajta tagadottságban” hagyta.
„Nehéz felfogni, hogy ez egy nem” - tette hozzá.
Izland balközép miniszterelnöke, Kristrún Frostadóttir megígérte, hogy „tiszteletben tartja” az eredményt, egyúttal méltatta a magas részvételi arányt.
„Nyilvánvaló, hogy az ország csaknem fele folytatni szerette volna ezeket a tárgyalásokat, ugyanakkor a lakosság több mint a fele nem. Ezt az eredményt tiszteletben fogjuk tartani” - mondta Frostadóttir vasárnapi sajtótájékoztatóján.
„Az a tény, hogy egy ilyen horderejű kérdésben az embereket sikerült az urnákhoz vinni, rendkívül fontos számunkra” - folytatta. „Erősebb felhatalmazást ad nekünk arra, hogy ebben az ügyben döntést hozzunk.”
Az X közösségi oldalon a volt izlandi államfő, Ólafur Ragnar Grímsson - aki a „nem” kampányát támogatta - úgy fogalmazott, hogy „a nemzet kimondta a szavát”.
A népszavazás eredményét a brit és francia jobboldal több szereplője is üdvözölte.
Nigel Farage, a Reform UK vezetője - aki a Brexit egyik fő szószólója volt - gratulált Izlandnak, amiért „a függetlenségük megőrzése mellett szavaztak”.
A francia Marine Le Pen hozzátette: „Abban az időszakban, amikor egyesek a nagyobb föderalizmusért és a szuverenitásnak az Európai Bizottságra való átruházásáért szorgalmaznak, ez a szavazás emlékeztet arra, hogy létezhet »másfajta Európa« - a szabad, szuverén nemzetek Európája, amelyek önként működnek együtt a közös érdekű ügyekben.”
Az Európai Bizottság rövid közleményben reagált az eredményre, amelyben jelezte, hogy „tudomásul veszi a döntést”, és hogy „tiszteletben tartja az izlandi nép választását”.
Izland először 2009-ben, a 2008-as pénzügyi válság nyomán kérte felvételét az Európai Unióba, az Európai Bizottság pedig 2010 februárjában kedvező véleményt adott ki. A később hatalomra kerülő, Európa-szkeptikus kormány 2013-ban lezárta a tárgyalásokat.