Szakértők szerint a természeti katasztrófák utáni első 72 óra jelenti a szűk időablakot az életben maradottak kimentésére; utána a keresés többnyire a holttestek felkutatásáról szól.
Mentőcsapatok és keresőkutyáik tovább kutatnak az esetleges túlélők után a Venezuela területét megrázó, pusztító ikerföldrengések nyomán. A halálos áldozatok száma már meghaladta az 1450-et, és csaknem 200 épület teljesen összeomlott.
Vasárnap Caraballedában, a Caracastól mintegy 40 kilométerre északra fekvő városban francia és amerikai mentőegységek élve találtak egy férfit és tinédzser fiát a romok alatt.
A mentés némi reményt adott az elhúzódó tragédiában, amely megrázta az amúgy is gazdasági válságba süllyedt országot, ám továbbra is több tízezer embert tartanak nyilván eltűntként, és már bezárult a természeti katasztrófák után a csapdába esett áldozatok kimentésére rendelkezésre álló kritikus, 72 órás időablak.
Attól tartanak, hogy további több millió ember marad megfelelő higiénés ellátás és más alapvető szükségletek nélkül Latin-Amerika egyik legsúlyosabb földrengés-katasztrófája után.
Az Egyesült Államokból, Mexikóból és más országokból érkezett mentőcsapatok versenyt futva az idővel próbáltak embereket kimenteni, miközben a kétségbeesett lakosok puszta kézzel ástak, hogy kiszabadítsák rokonaikat az összelapult lakóházak törmelékrétegei alól.
Mintegy 774 épület súlyosan megrongálódott a szerda este bekövetkezett, egymást követő, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengésekben, köztük 189 teljesen összedőlt – közölte vasárnap Jorge Rodríguez, a nemzetgyűlés elnöke.
Az egyik legsúlyosabban érintett térségben, a tengerparti La Guaira városában Hector Aguilera négy, a romok alatt rekedt családtagját kereste.
„Nincs segítségünk ahhoz, hogy kimentsük a családtagjainkat, egyedül nem megy. Ott fekszenek eltemetve, tudjuk, hogy halottak, de mi mégis itt vagyunk” – mondta.
A szakértők szerint a természeti katasztrófák utáni első 72 óra jelenti azt a szűk időablakot, amikor még van esély élve kimenteni az embereket. Ezt követően a keresés általában már elsősorban a holttestek felkutatására irányul.
A caracasi San Bernardino negyedben önkéntesek másztak rá egy összedőlt épületre, fúrókkal tördelték a betont, és élőláncban hordták ki kézzel a törmeléket.
Chacaóban, a főváros egy másik városrészében egy reklámokra használt épület nagy elektronikus kijelzőin az eltűnt emberek arcait mutatták, így próbálva segíteni a felkutatásukat.
Vasárnap Delcy Rodriguez ideiglenes venezuelai elnök 1450 halottról – a szám várhatóan tovább emelkedik – és 3150 sérültről számolt be.
Miközben a mentési munkálatok nagy erőkkel folytatódtak, fosztogatások törtek ki La Guairában, amelynek jelentős része romokban hever a szerdai katasztrófa után.
A helyiek beszámolói szerint patikákat, szupermarketeket és más üzleteket raboltak ki; többen arra panaszkodtak, hogy a hatóságoktól lassan és szűkösen érkezik a földrengés utáni segítség.
„Ne adjuk fel a reményt”
Rodríguez elnök vasárnap méltatta a mentőket, amiért még mindig sikerül túlélőket kihozniuk a romok alól.
„Ma is sikerült élő embereket kimentenünk, ezért ezeket az erőfeszítéseket nem fogjuk felfüggeszteni” – mondta. „A reményt sosem adjuk fel.”
Az Egyesült Államok Déli Parancsnoksága vasárnap közölte, hogy amerikai helikopterek szállítanak segélyszállítmányokat, és újabb 230 amerikai katonát vezényelnek a térségbe, hogy segítsenek bővíteni a repülőtér kapacitását, valamint újranyitni egy kulcsfontosságú tengeri kikötőt a mentés felgyorsítása érdekében.
Az Egyesült Államok, amely januárban katonai rajtaütésben elfogta Venezuela volt elnökét, Nicolás Madurót Caracasban, már korábban a térségbe küldött egy 250 fős katasztrófa-elhárító egységet.
Az újabb túlélők megtalálásának esélye azonban egyre csekélyebb.
Egy salvadori mentő, aki nem kívánta felfedni a nevét, úgy fogalmazott: „Ebben a szakaszban valószínűleg már holttestekről van szó. Isten segítségével talán így is találunk még élőket.”
Néhány helyen elszabadult az indulat, a lakosok szerint a hatóságok nem tesznek eleget a földrengés áldozatainak kimentéséért.
„Az országnak magukra van szüksége. Tegyék le a fegyvert” – kiáltotta egy férfi katonáknak La Guaira súlyosan érintett állama, Tanaguarena térségében, arra biztatva őket, hogy inkább csákányt és lapátot ragadjanak.
A helyi tisztségviselők teljesítménye miatti közfelháborodással szembesülve Rodríguez köszönetet mondott a többi országnak az özönlő segítségért.
Elmondása szerint 24 ország összesen 521 tonna ellátmányt, 86, romok alatt rekedt emberek felkutatására kiképzett kutyákkal dolgozó egységet, valamint több mint 2700 kereső- és mentőszakembert küldött.
Gazdasági hatások
A Nemzetközi Migrációs Szervezet közlése szerint a népességi és káradatok alapján akár 6,76 millió embert is érinthet a katasztrófa, akiknek menedékre, ivóvízre, higiénés ellátásra, egészségügyi szolgáltatásokra és alapvető segélyjavakra lesz szükségük.
Venezuela elmúlt több mint száz évének legsúlyosabb földrengései azt követően sújtották az olajban gazdag országot, hogy az több mint egy évtizedes gazdasági összeomláson ment keresztül.
A válság kiüresítette a kórházakat és a közszolgáltatásokat, és emberek millióit kényszerítette elvándorlásra.
Az ENSZ a fizikai károkat 6,7 milliárd dollárra (5,8 milliárd euróra) becsüli, ami Venezuela GDP-jének mintegy 6 százalékának felel meg.
Vasárnap a jelenleg száműzetésben élő venezuelai ellenzéki vezető, Maria Corina Machado bejelentette, hogy „nagyon hamarosan” hazatér hazájába.
„Eljött az idő” – mondta az amerikai Fox News csatornának. „Most együtt kell lennünk, hogy megöleljük egymást, hogy együtt gyászoljunk és sirassunk, ugyanakkor erőt is adjunk egymásnak ebben a nehéz időszakban.”
Venezuelába tart a a Baptista Szeretetszolgálat humanitárius csapata
Hétfő reggel elindult Venezuelába a Baptista Szeretetszolgálat humanitárius csapata, hogy közvetlen segítséget nyújtson a földrengés által sújtott területen - közölte a segélyszervezet az MTI-vel.
A közlemény szerint a szeretetszolgálat humanitárius csapata a helyi baptista egyház, valamint a Baptista Világsegély felhívására utazott el az országba, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az ott élő magyarokra.
A csapat bázisa az első napokban a caracasi Magyar Ház lesz, ahol már napok óta a katasztrófa miatt otthonukat elhagyni kénytelen magyarok vannak elszállásolva - olvasható a közleményben.
A közlemény kitért arra, hogy mivel Caracas nemzetközi repülőtere még mindig kizárólag katonai és kormányzati szállítmányokat fogad, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai – a többi olyan nemzetközi mentőcsapathoz hasonlóan, amelyeknek nincs saját repülőgépük – a venezuelai Valencia repülőterére érkeznek meg, várhatóan magyar idő szerint kedden délután. Onnan a helyi magyarok segítik eljutásukat a fővárosba, Caracasba, ahol azonnal megkezdik a humanitárius segítségnyújtást.
A közlemény szerint továbbá a kiutazó munkatársak tapasztalt szakemberek, akik már számos válsághelyzetben bizonyították rátermettségüket. Ezúttal 10 millió forintos gyorssegélyt, gyógyszereket és egészségügyi felszerelést vittek magukkal.