Az erdő- és bozóttüzek oltásáról a megelőzésére kívánja áthelyezni a hangsúlyt az Európai Bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak polgári védelmi rendszereit egy olyan világhoz kell igazítania, ahol egyre gyakoribbak az egyszerre jelentkező, súlyos vészhelyzetek, miközben a rendkívül korán kezdődött erdőtűzszezon egyre nagyobb nyomás alá helyezi a nemzeti tűzoltóságokat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Felkészültnek kell lennünk egy olyan világra, ahol a szélsőséges események gyakrabban, több helyen és egyszerre következnek be” – mondta von der Leyen hétfőn az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központból, amely a Bizottság polgári védelmi főigazgatóságának egyik egysége.
A bizottsági elnök elismerte, hogy a katasztrófák természete megváltozik, mivel a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik, és a válságok egyre gyakrabban egyszerre következnek be, túlterhelve az egyes országokat.
Von der Leyen kiemelte az idei nyár erdőtüzeire adott válasz többnemzetiségű jellegét, és közölte, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmust április óta tíz alkalommal aktiválták erdőtüzek miatt.
Mintegy 800 tűzoltót előre állomásoztattak a magas kockázatú térségekben, és 25 országból érkező csapatokat vetettek be a nyár folyamán, miközben május óta négy hőhullám vonult át Európán.
Hadja Lahbib, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos, aki von der Leyen mellett nyilatkozott, azt mondta, hogy az erdőtüzek miatt idén nyáron mintegy 300 ezer embert kellett evakuálni.
„Jó stratégiánk van, de tovább kell fokoznunk erőfeszítéseinket, mert a klímaváltozás nem az ajtón kopogtat, hanem már bent van a szobában. Bent van Európában; sajnos mi vagyunk a leggyorsabban melegedő kontinens” – fogalmazott Lahbib.
Honnan jön a pénz?
Az Európai Bizottság adatai szerint idén eddig több mint 600 ezer hektárnyi terület égett le az EU-ban, ami több mint kétszerese az elmúlt két évtized hosszú távú átlagának.
A mind gyakoribb klímakatasztrófák láttán von der Leyen szerint már nem elég pusztán akkor mozgósítani az erőforrásokat, amikor tűzvészek, árvizek vagy földrengések pusztítanak. Az EU azt szeretné, ha minden válság tanulságai a jobb felkészültséget és a korábbi beavatkozást szolgálnák.
Csakhogy az uniós kormányokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a kiadások visszafogása érdekében, miközben újraindulnak a tárgyalások az EU 2027–2034-re javasolt hosszú távú költségvetéséről, amelynek esetében Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország a keret csökkentését sürgeti.
Egy nemrégiben készült Euronews-interjúban Wopke Hoekstra klímaügyi biztos elismerte, hogy szűkös a költségvetési mozgástér, ugyanakkor kitart amellett, hogy az előzetes beruházások olcsóbbak, mint újra meg újra kifizetni a klímakárok árát.
„Minden bizonyíték azt mutatja, hogy az előzetes beruházások jóval olcsóbbak annál, mintha hagyjuk, hogy lecsapjanak ránk a tüzek, az árvizek, majd utólag fizetünk a károkért. Az egyszerűen sokkal költségesebb” – mondta Hoekstra.
Felkészülés hibrid fenyegetésekre?
Ezzel párhuzamosan az EU polgári védelemhez való hozzáállása egyre inkább elmozdul az elszigetelt katasztrófákra való felkészüléstől a több, egyszerre kibontakozó válság megtervezése felé.
Az árvizek, erdőtüzek és más szélsőséges időjárási események mellett ma már kibertámadások, az energiainfrastruktúra és a kórházak elleni szabotázsakciók, valamint más, „hibrid” fenyegetések is megjelennek, amelyek úgy zavarhatják meg a mindennapi életet, hogy közben nem emlékeztetnek hagyományos katonai támadásra.
Az utóbbi időben a keleti szárnyhoz tartozó országok európai biztosai felszólították von der Leyent, hogy sürgősen lépjen fel az Oroszországból érkező, egyre súlyosbodó fenyegetésekkel szemben a balti államokban, többek között egy új, magas szintű regionális koordinátor kinevezésével.
2025 márciusában Lahbib arra figyelmeztetett, hogy erősebb koordinációra, vészhelyzeti tartalékokra és ellenállóbb lakosságra van szükség, beleértve az olyan útmutatókat is, amelyek segítenek a háztartásoknak abban, hogy legalább 72 órán át önállóan boldoguljanak.