A katasztrófavédelem tétlenséggel vádolja a katonákat, akiket ugyan kivezényelnek a romok közé, de nem sok hasznuk van a túlélőkért folytatott küzdelemben. A június 24-i kettős foldrengés halálos áldozatainak száma meghaladja az 1700-at.
Újabb utórengés rázta meg Venezuelát hétfőn este, a Richter-skála szerint 4,6 erősségű földmozgás ismét rémületet szült az elcsigázott lakosságban, miközben egyre súlyosabb a feszültség a mentők és a hadsereg egységei között. Az öt nappal ezelőtti két hatalmas földrengés után még mindig túlélőket keresnek a romok alatt, és ehhez alig kapnak segítséget a katonáktól, akiket ugyan kivezényelnek, de nem sok hasznukat veszi a katasztrófavédelem.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy férfi arra panaszkodott egy romba dőlt ház fölött állva, hogy ugyan volt egy nap, amikor jöttek katonák, de csak azért, hogy fotózzanak. Egy önkéntes mentő pedig azt mesélte ugyanott, milyen rémes érzés volt számára, hogy megjelent egy tábornok körülbelül 15–20 fegyveres katonával, akik csak álltak a fal mellett, miközben ők próbálták menteni az embereket. Akkor éppen egy már halottat igyekeztek kiásni, a katonák meg csak álltak nyugodtan a sarkon.
Még mindig nagyon sok az utórengés
A múlt heti katasztrófának már több mint 1 700 halálos áldozata és legkevesebb 3 150 sérültje van. Csaknem 800 lakóépület omlott össze az ország északi részén. Az elmúlt fél napban több mint 400 utórengést regisztráltak, ezért továbbra is érvényben vannak különböző megelőző intézkedések, például tilos használni a lifteket a sértetlen épületekben is, és felfüggesztették a gázszolgáltatást.
A június 24-i földrengések epicentruma a fővárostól, Caracastól körülbelül 200 kilométerre volt nyugatra, a partvidéken.
A fővárosban, Caracasban egy járókelő úgy foglamazott egy riporter kérdésére, hogy senkinek sem nyugodt az álma. Kaotikus a helyzet, az emberek nyilvánvalóan félelemben élnek, tette hozzá.
Külföldről sok segítség érkezik
Ha nem is a venezuelai hadseregtől, de folyamatosan érkezik a segítség: külföldről segélyszállítmányokat és mentőcsapatokat küldenek, és minden lehetséges eszközzel támogatják a helyi mentőket is.
Egy külföldi önkéntes arról számolt be acaracasi repülőtéren, hogy ellátmányt és segélyt hoztak, nemcsak az épületek romjai közt rekedteknek, hanem a mentőknek is. Sátrakat, matracokat, Starlink modemeket és csecsemőtápszert osztanak. Most az a legfontosabb, mondja, hogy menedékhelyeket állítsanak fel a gyerekek és mindazok számára, akik fedél nélkül maradtak.
Magyarországról a Baptista Szeretetszolgálat mentőegysége utazott Venezuelába. Hétfőn reggel indultak, és elsősorban Catia La Mar és Naiguatá térségében végeznek kármentést és kutatnak áldozatok után. az Ökumenikus Segélyszervezet pedig a 1353-as adományvonalon várja a hívásokat a venezuelai lakosság támogatására. Egy hívás 500 forintot ér.
Az Egyesült Államok jelentős erőket mozgósított
Eközben amerikai tengerészgyalogosok azon dolgoznak, hogy a földrengés sújtotta La Guaira állam egyik fontos kikötője újra fogadhasson hajókat. Ez nagyban megkönnyítené a segélyszállítmányok eljuttatását.
Az amerikai kormány nemcsak segélyszállítmányokat és szakmebrrek küld Venezuelába a mentés, a romeltakarítás és a lakosság ellátásának támogatására, hanem ideiglenesen feloldott több büntetőintézkedést is, ezzel lehetővé téve olyan tranzakciókat a segélyezés érdekében, amelyeket a szóban forgó szankciók kizártak.
Venezuela súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd évek óta, és ez az elmúlt fél évben nem sokat enyhült. Habár az Egyesült Államok erőteljesen beavatkozott, amikor az amerikai haderők januárban erőszakkal New Yorkba vitték a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót és feleségét, hogy bíróság elé állítsák kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos vádakkal, az ideiglenes elnök és átmeneti kormánya jelentősen nem tudott változtatni a helyzeten egyelőre.
Az ellenzék folyamatosan előrehozott parlamenti választásokat követel, de az ideiglenes államfő, Delcy Rodriguez még nem döntött ez ügyben.