Egyelőre még erősen kérdéses, hogy a fogyasztók és startup-alapítók valóban profitálni fognak-e az ezzel a céllal létrejött jogszabályból.
Az, hogy az Apple bejelentette: a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) miatt késlelteti Siri MI-jének bevezetését az Európai Unióban, szemmel láthatóan felbosszantotta az Európai Bizottságot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyre több technológiai vállalat dönt úgy, hogy késlelteti vagy teljesen visszatartja egyes funkciók és szolgáltatások bevezetését az EU-ban, miközben a technológiai szabályozásról szóló vita lassan kikerül a brüsszeli buborékból, és a fogyasztók, illetve a helyi politikusok radarjára kerül.
Például a Meta és a Google tavalyi döntése, hogy az EU politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletére (TTPA) válaszul korlátozzák a politikai hirdetéseket, már most elégedetlenséget váltott ki a politikusok és a civil szervezetek körében egyaránt.
„Az EU nem fog mentességet adni, ahogyan egy rendőr sem mentesíti az autóvezetőt a sebességkorlátozás betartása alól.”
Az Európai Bizottság szóvivőjének hangneme és üzenete a témában a legutóbbi sajtótájékoztatón annyira beszédes volt, hogy érdemes teljes terjedelmében idézni:
„Helyre kell tenni a dolgokat. Az a döntés, hogy nem engedik be a Siri MI-t, kizárólag az Apple-é. A DMA-ben ugyanis semmi sincs, ami megtiltaná az Apple-nek, hogy új termékeket vezessen be az EU-ban. Amit viszont az Apple – akárcsak bármelyik másik kapuőr – nem tehet meg, az a piac lezárása. Nem az ő feladatuk eldönteni, ki innoválhat Európában, és nem ők választhatják ki, hogy uniós polgáraink mely MI-eszközöket használhatják, és melyeket nem.”
„Az Apple egyszerűen nem tudott olyan interoperabilitási megoldásokat kidolgozni, amelyek megfelelnek az uniós adatvédelmi és biztonsági előírások alapvető szintjének. Ahelyett, hogy megpróbált volna megfelelő megfelelési megoldást találni, az Apple egyszerűen azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy mentsék fel a DMA szerinti interoperabilitási kötelezettségei alól.”
„Találják ki, ez nem opció. Mert ez azt jelentené, hogy egyetlen más MI-ügynöknek sem lenne egyenlő esélye arra, hogy az iPhone‑felhasználók válasszák – a Google által működtetett Siri MI-t leszámítva. <...> És ami még fontosabb: az uniós jog nem alku tárgya, az EU nem ad felmentést, ahogy egy rendőr sem mentesíti az autóvezetőt a sebességkorlátozás betartása alól.”
A DMA közúti közlekedési szabályokhoz való hasonlítása feltehetően a brüsszeli buborék „visszaszólást” követelő igényét akarta kielégíteni, a mögötte álló logika azonban nem egyértelmű. A közlekedési szabályok világos, rögzített magatartási normákat írnak elő, míg a DMA az Európai Bizottság részéről egy dinamikus intézkedésrendszerre épül, amit számos technológiai óriás „állandóan arrébb tolt kapufáknak” nevezett.
A kapuőröknek valóban vannak ex ante kötelezettségeik a DMA-ben (például interoperabilitás, a felhasználók hozzáférése a saját adataikhoz, illetve a self-preferencing mellőzése), de a technológiai óriások által javasolt megoldások gyakorlati megvalósítása és értékelése bizonytalan, és a Bizottság folyamatos, rugalmas mérlegelésén alapul.
Elméletben a Bizottság kezében komoly eszköztár áll rendelkezésre ezeknek a kapufáknak a tologatásához:
„A DMA végrehajtójaként a Bizottság megállapíthatja a nem megfelelést, piaci vizsgálatokat folytathat a jogsértések feltárására, szükség esetén frissítheti a kapuőrök kötelezettségeit (végrehajtási aktusokkal), és intézkedéseket dolgozhat ki a DMA szabályainak rendszerszintű megsértése ellen. Információt kérhet a kapuőröktől, hozzáférést kérhet bármely adathoz és algoritmushoz, többek között interjúk vagy helyszíni ellenőrzések révén. Sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket is elrendelhet a kapuőrökkel szemben.”
DMA előnyei fogyasztóknak és alapítóknak
Sok kisebb startup, skálázódó vállalkozás és alapító kritikus a nagyvállalatokkal szemben – legyen szó az autóiparról, a gyógyszeriparról, az élelmiszeriparról vagy a nagy technológiai cégekről. Gyakran sérelmezik a tisztességtelen szerződési gyakorlatokat, amelyek megakadályozzák, hogy hozzáférjenek a platformjaikhoz (például egy játékalkalmazás szeretne megjelenni egy alkalmazásboltban), vagy hogy meg tudják vásárolni azokat az adatokat, amelyekre saját termékük fejlesztéséhez szükségük lenne (például egy adatalapú startup járművekre vonatkozó adatokat venne mondjuk a Mercedestől).
Részben ezért születtek meg az olyan jogszabályok, mint a Data Act vagy a digitális piacokról szóló rendelet (DMA). Itt is érvényesül azonban az általános szabály: a jó szándék önmagában nem feltétlenül hoz kézzelfogható előnyöket.
A Data Act többek között tisztességesebb adatmegosztási szabályokat kívánt rögzíteni – például azt, hogy az adatok birtokosai ne tudjanak tisztességtelen szerződéses feltételekkel megakadályozni kisebb szereplőket abban, hogy hozzáférjenek a számukra szükséges adatokhoz, vagy megvásárolják azokat.
A jogszabály csak 2025-ben vált alkalmazhatóvá, és máris módosítás alatt áll az EU adatuniós stratégiája nyomán. Érett empirikus bizonyíték még nincs, így egyelőre csak kisebb cégek eseti tapasztalataira lehet támaszkodni.
Ezek a vállalatok gyakran továbbra is kritikusak a Data Act hatásaival szemben: bár a szabályok papíron léteznek, a gyakorlat más képet mutat – kevés növekedésorientált cég vállalja, hogy összeakasztja a bajszát nagyobb, különösen európai vállalatokkal, és ezzel esetleg megmérgezi a jövőbeli együttműködés esélyeit.
A digitális piacokról szóló rendeletről (DMA) és a kijelölt kapuőrökről szóló vita ezzel szemben kevésbé óvatos, mivel a kijelölt kapuőrök többsége az EU-n kívülről érkezik – egyetlen kivétel a hollandiai székhelyű Booking[.]com.
(C) Európai Bizottság, Gatekeepers portál
A DMA-val kapcsolatban az uniós politikusok időnként nyíltan ünneplik az amerikai technológiai cégekre kirótt bírságokat, miközben maga az Európai Bizottság is elszólta már magát, és a DMA-t a technológiai szuverenitás eszköztárának részeként mutatta be, miközben hivatalosan visszautasítja az amerikai vádakat, amelyek szerint a jogszabály mindenekelőtt az amerikai vállalatokat diszkriminálja.
A technológiai szuverenitástól és az „megmutatjuk nekik” érzéstől eltekintve felmerül a kérdés: milyen kézzelfogható előnyöket hoz a DMA az európai fogyasztóknak és alapítóknak? Elérte-e a DMA a 2023 óta kitűzött céljait? Vannak-e könnyen mérhető gazdasági hasznok?
Az Európai Bizottság nemrég közzétett egy hároméves értékelést a DMA-ról, amely azt vizsgálja, hogy a jogszabály céljai valóban egy igazságosabb piacot eredményeznek-e, különösen az alapítók, a kis- és középvállalkozások, valamint a fogyasztók számára.
Ahogy várható volt, az értékelés szerint a jogszabály jó irányba mutat, a kapuőrök magatartása változik, de további végrehajtásra van szükség.
A 83 oldalas szolgálati munkadokumentum nem tűnik kemény gazdasági adatokra vagy számszerűsített költség–haszon elemzésre épülni. Inkább széles körű bizonyítékbázisra támaszkodik, miközben maga is elismeri, hogy a DMA egyes hatásai még nem láthatók teljes egészükben. Érdekes módon a „gazdasági” szó mindössze hatszor fordul elő a dokumentumban. Mi egyetlen példát találtunk a kisebb vállalkozásokra gyakorolt pozitív gazdasági hatásra:
„A DMA 6. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelési megoldások már most előnyöket hoznak a kisebb cégeknek. Az alternatív szolgáltatók, például az Aloha21, az Opera22 és a Vivaldi23 böngészők új felhasználókat szereznek, és növelik szolgáltatásaik forgalmát. Az Aloha például 250%-os növekedést jelentett az új felhasználók számában, míg a Firefox napi aktív felhasználóinak száma megduplázódott iOS-en Németországban és Franciaországban24.”
Az ilyen jelentéseket csak némi sorok között olvasási készséggel lehet értelmezni, de úgy tűnik, hogy még a nagy technológiai cégekkel szemben hagyományosan kritikus civil szervezetek sem teljesen biztosak abban, hozott‑e tényleges változásokat a DMA a fogyasztók és az alapítók számára, ezért kérték a DMA által kiváltott változások dokumentálását.
„A végfelhasználók DMA‑val kapcsolatos tudatossága és az átláthatóság. A civil szervezetek javasolták olyan nyilvános adattárak létrehozását, amelyek dokumentálják a DMA által kiváltott változásokat, interaktív portálokat, amelyek ismertetik a felhasználói jogokat, valamint többnyelvű útmutatókat. Több végfelhasználó is visszhangozta ezeket a javaslatokat, különösen a hozzájárulási folyamatok és beállítások átláthatóságát illetően.”