„A YouTube új, „kitettségalapú modellje” az első képkockától nézettnek számítja a shortokat, hosszú videókat, podcasteket és élő adásokat is, felfújva a nézőszámokat anélkül, hogy a készítők tényleges bevétele nőne.”
A YouTube azon van, hogy egyik napról a másikra minden videója jóval népszerűbbnek tűnjön, és mindez egy fillérjébe sem kerül majd a cégnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A platform átáll az általa „expozícióalapú modellnek” nevezett nézettségszámításra, amely minden formátumra vonatkozik, a Shorts-rövidvideóktól a hosszabb tartalmakon és a podcasteken át az élő közvetítésekig.
Az új rendszerben onnantól számít egy „megtekintés”, hogy lefut az első képkocka – még akkor is, ha valaki csak az egérrel a bélyegképre viszi a kurzort.
A következmény egyszerű: a videók alatt látható nagy szám hamarosan mindenhol nőni fog, valószínűleg gyorsan, és az egész platformon ugyanúgy számolják majd.
A változás minden olyan videóra vonatkozik, amelyet augusztus 24. után töltenek fel; ezek már a kezdetektől az új, első képkockától számolt nézettséget mutatják.
A már feltöltött videók addig megőrzik jelenlegi számlálójukat, ezt követően viszont a további megtekintéseket már az új szabályok szerint írják jóvá.
A YouTube ezt egyfajta rendrakásként tálalja: szerinte így nagyobb lesz a „következetesség” a platformon, nem maradnak számlálatlanul tartalmak, és kevesebb lesz a bizonytalanság afelől, hogy valójában mit jelent egy megtekintés.
Van azonban egy tanulságos példa arra, mit is jelent ez a „következetesség” a gyakorlatban.
A YouTube már elvégezte ezt a kísérletet, amikor tavaly márciusban a rövid videóknál átállt az első képkockától történő számlálásra, és az eredmény azonnal látszott: a Shorts-megtekintések száma a vállalat saját adatai szerint mintegy 70 százalékkal ugrott meg. Tizenhét hónappal később a cég most ugyanazt a trükköt vezeti be a platform minden más szegletében.
A YouTube ezzel részben csak felzárkózik. Az Instagram és a TikTok már évek óta így számolja a megtekintéseket, és azok az alkotók, akik mindhárom platformon jelen vannak, régóta azt látják, hogy a YouTube-on mért számaik ehhez képest jóval szerényebbek.
Ez a lépés papíron – ha másban nem is – eltünteti ezt a különbséget.
Itt a bökkenő: mindettől egy fillérrel sem kapnak többet az alkotók, mivel a YouTube nem változtat a hirdetési kifizetések számítási módján. Erre a célra továbbra is külön mutatót használ majd, amelyet most „elkötelezett megtekintésnek” nevez – vagyis amikor valaki több másodpercig nézi a videót –, ez marad a régi, irányadó mérce.
A felduzzasztott főszámok így nagyrészt csak kirakatot jelentenek, miközben a pénz továbbra is a régi rendszer szerint áramlik.
A YouTube szerint a váltást az indokolta, hogy az alkotók visszajelzései alapján a különféle nézettségi mutatók dzsungele megnehezítette a tényleges elérés felmérését.
Ez az érvelés hihető, bár az időzítés sem éppen hátrányos a YouTube számára.
A legtöbb alkotó ma már nem elsősorban a YouTube-hirdetési bevételekből él: az IdeaEquity marketingplatform szerint a bevételük akár 70 százaléka inkább márka-megállapodásokból és szponzorációkból származik, ahol a megtekintésszám inkább alkueszközként működik, nem pedig közvetlen bevételi forrásként.
És valójában ez a mostani változtatás fő funkciója.
A nagyobb számok erősebb tárgyalási pozíciót adnak az alkotóknak, amikor márkákkal ülnek le egyezkedni, de ez az előny egyáltalán nem a YouTube pénzéből fakad.
A platform így ingyen oszthat népszerűségnövekedést, miközben ha ennek nyomán ténylegesen többet kell fizetni az alkotóknak – már ha kell –, annak cechjét a hirdetőknek és a márkáknak kell állniuk.