2025-ben a közösségi média különböző trendek, kifejezések és „agyzsibbasztó” tartalom özönében korhatárszabályokkal, MI-tartalommal és növekvő felhasználói bizalmatlansággal küzdött.
Ahogy újabb év zárul, sokan készülünk az önreflexív Instagram Reels-videók áradatára, a kiszínezett sikerekre, és arra, hogy megfogadjuk: kevesebbet doomscrollolunk.
A közösségi média természetesen továbbra is meghatározó erő az életünkben; ezen mérjük a sikereinket, itt kapcsolódunk másokhoz, és itt követjük a híreket és a trendeket. Még a nyelvünket is átalakította, a szótárak 2025-ös szavai közül sokat a közösségi médiából vett kifejezések adnak: rage bait, parasocial és AI slop, hogy csak néhányat említsünk.
Amióta a mesterséges intelligencia (MI) berobbant, jelentősen megváltozott az is, ahogyan az emberek használják és látják a közösségi médiát. A növekvő félretájékoztatás bizalmatlansághoz és kiábrándultsághoz vezetett, ami a platformok használatában is megmutatkozik.
Habár a Facebook maradt a legnépszerűbb, a keresőmarketinggel foglalkozó Semrush szerint a közösségi alapon működő alkalmazások, mint a Reddit és a Discord, tovább növekednek, mert az emberek tartalmasabb, intimebb és hiteles online tereket keresnek.
Ezzel párhuzamosan a szabályozó hatóságok továbbra is a nyílt internet és az online biztonság közti feszültségeket próbálják kezelni, így 2025 fordulópontnak tűnik abban, hogyan működnek tovább a közösségimédia-cégek.
Az életkor-ellenőrzési törvényektől Elon Musk Grok nevű AI-chatbotját érintő botrányokig az idei év közösségimédia-vitatémáinak néhány kulcspontját vesszük közelebbről szemügyre.
Közösségi médiatiltások és a kiskorúak védelme
December 10-én Ausztrália világelsőként tiltotta meg a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek nem férhetnek hozzá fiókokhoz az olyan platformokon, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok, a YouTube, az X és a Facebook, és ezek mind jelentős bírságokra számíthatnak, ha megszegik a törvényt.
Bár szélsőséges lépésnek tűnik, jól tükrözi a növekvő aggodalmakat a közösségi média fiatalok mentális egészségére gyakorolt ártalmas hatásáról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint minden tízből egy serdülő tapasztalt már negatív következményeket a használata miatt.
Dánia azóta terveket jelentett be a követésre, és azt javasolja, hogy a 15 év alattiakat tiltsák el a közösségi médiától, hacsak a szülők nem töltenek ki egy külön értékelést. Más országok, köztük Spanyolország, Görögország és Franciaország, szintén hasonló védelmi intézkedéseket sürgetnek.
Közben az Egyesült Királyságban júliusban életbe léptek az Online Safety Act szigorú életkor-ellenőrzési szabályai, amelyek megakadályozzák, hogy kiskorúak felnőtt tartalmakat vagy bármi olyat lássanak, ami veszélyes viselkedésre ösztönöz.
Az új jogszabályok hatékonysága még nem ismert teljes körűen; egyes szakértők szkeptikusak, ugyanakkor már hallani kreatív módszerekről, ahogyan a tinédzserek megpróbálják megkerülni a szabályokat. Sokan inkább üzenetküldő alkalmazásokhoz, például a WhatsApphoz fordulnak, vagy felnőttesnek tűnő hálós maszkokat vásárolnak, hogy megtévesszék az arcfelismerést.
AI slop, deepfake-ek és az álhírek terjedése
2025-ben az AI slop vette át az uralmat. Ez a kifejezés az olyan generatív AI-eszközök, például az OpenAI Sora által létrehozott hamis képekre és videókra utal, amelyek elárasztották a hírfolyamainkat az alacsony erőfeszítéssel készült abszurditásokkal: kiskutyák fahéjas csigává alakulnak, macskákat „letartóztatnak”, vagy ilyenek a furcsán népszerű „Italian brain rot” mémek.
Első ránézésre ártalmatlannak tűnik, valójában azonban még nehezebbé teszi, hogy valódi, emberek által készített tartalmakhoz kapcsolódjunk. Egyes esetekben a csalások és az álhírek elszaporodásához is vezetett – politikusoknál is. Donald Trump továbbra is a legrosszabb elkövetők közé tartozik: volt, hogy AI által generált képeket osztott meg, amelyeken az látható, hogy Taylor Swift énekesnő támogatja őt.
Az AI-t a deepfake-ek gyártásának felpörgetésére is felhasználták. Ezek olyan videók, amelyek egy ember arcát, testét vagy hangját utánozzák, hogy hamis információkat terjesszenek. Ilyen volt például egy hamis felvétel, amely a TikTokra került fel, és azt mutatta, hogy egy nő egy tévéműsorban a segélyekkel kapcsolatos csalást vall be; a videót tévesen olyan hírcsatornák is átvették, mint a Fox News.
A fentiek ellensúlyozására a Meta és a TikTok elkezdte megjelölni az AI által generált tartalmakat. A gyártás mértéke azonban olyan nagy, hogy ezt nehéz maradéktalanul betartatni: a Meta belső felügyeleti testülete júniusi jelentésében a címkézést „következetlennek” találta.
Elon Musk chatbotja és a gyűlöletbeszéd
A nagy közösségimédia-platformok közül sok beépített AI-asszisztenst kínál, amelyek automatizált segítséget adnak tartalomkészítéshez, keresésekhez és ügyfélszolgálati kérdésekhez. Az idei évben azonban Elon Musk Grok nevű chatbotja okozta a legtöbb vitát.
A techmilliárdos xAI nevű cégének fejlesztése, a Grok júliusban azzal került a címlapokra, hogy dicsőítette Adolf Hitlert, és azzal vádolt egy zsidó hangzású vezetéknevű botfiókot, hogy a közép-texasi árvizekben meghalt fehér gyerekek halálát ünnepli.
Akkor Musk úgy reagált, hogy az AI „túlságosan igyekszik megfelelni és könnyű manipulálni”, és hogy a problémát „kezelik”. A Grok azonban azóta is aggasztó válaszokat ad, köztük antiszemita összeesküvés-elméleteket, és tanácsokat arra, hogyan lehet embereket zaklatni.
Szigorúbb szabályozás és algoritmikus elszámoltathatóság
Az online terek szigorúbb szabályozása idén felgyorsult: az Egyesült Királyság Online Safety Act-je hatályba lépett, és nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel a közösségimédia-vállalatoktól.
Az EU Digitális Szolgáltatásokról Szóló Rendelete (DSA) is kiszabta első bírságát, és 120 millió euróra büntette Elon Musk X platformját. A szolgáltatás hirdetési szabályzata és a kék pipák – amelyek egykor a hitelesített fiókot jelezték, ma viszont bárkinek megvásárolhatók – az egyértelműség hiánya miatt nem feleltek meg az uniós jogszabályoknak.
A TikTokot az ír adatvédelmi hatóság (DPC) májusban 530 millió euróra bírságolta, mert nem védte megfelelően az uniós felhasználók személyes adatait a Kínába irányuló továbbítás során.
A közösségi platformoknál összpontosuló óriási adatmennyiség (és hatalom), valamint az említett aggodalmak a lehetséges káros hatásokkal kapcsolatban azt jelzik, hogy 2026-ban a jogalkotói szigor még tovább fokozódhat.