NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lehet az emberi agynál gyorsabb, gondolkodó gépet készíteni?

Együttműködésben a The European Commission
Lehet az emberi agynál gyorsabb, gondolkodó gépet készíteni?
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Lehet csinálni egy számítógépet, amely versenyezni tud az emberi aggyal? Ez a célja a Human Brain projektnek.

A tudósok egy gondolkodó gépet akarnak létrehozni. Egy számítógépet, amely versenyezni tud az emberi aggyal. Ez komoly kihívás, sokak szerint a lehetetlent próbálják megvalósítani. A Futuris stábja találkozott a Human Brain projekt munkatársaival.

A tudósok régi álma, hogy megértsék, majd azután egy számítógép segítségével versenyezzenek az emberi aggyal. A tíz évig tartó, EU által finanszírozott Human Brain projekt most megadja erre a lehetőséget.

A projekt tudományos igazgatója, Katrin Amunts elmondta, hogy ha sejtszintű részletekbe akarunk menni, és megnézni a sejtek morfológiáját, a kapcsolatukat - vagyis az "axonokat "- az agyat föl kell szeletelnünk. És ezt csinálják ők.

A labor a Jülich Forchungezentrumban egyike azoknak a helyeknek, ahol megvan a megfelelő felszerelés ahhoz, hogy tudományos céllal felszeleteljék az agyat. Hétezer vékony szeletre vágják, azután beszkennelik egy komputerbe. Ezt követően rekonstruálják az agyat a számítógépben. Mint az igazgató elmondta, a szeletelés során néha kettévághatnak egy sejtet, és amikor rekonstruálni akarják a 3D-s képét ezeknek a szekcióknak, meg kell találniuk, úgymond az összeillő részeket. Mivel olyan sok sejt van, ez komoly kihívást jelent.

A kutatók egy szuperkomputert használnak, amely a szkennelés során beérkező minden adatot képes kezelni. Azonban egy ilyen hatalmas kapacitású gép képességei is korlátozottak, amikor az emberi elme összetettségét replikálja. Dirk Pleiter szakértő szerint tényleg a világon elérhető legnagyobb számítógépre van szükség ahhoz, hogy szimulálni tudjuk az agyunk akár csak egy kis részletét.

A szeletelés és a szkennelés kulcsfontosságú az emberi agy működésének megértéséhez. De ha versenyezni szeretnénk vele, egy váratlan csavarral miért nem építünk egy olyan gépet, amely lemásolja az agyat?

A berni egyetemen dolgozó Human Brain projekt csapata egy újfajta gondolkodó gép megalkotásán dolgozik, amit úgy emlegetnek, hogy neuromorfikus komputer: a villámgyors szilícium chipek sebessége és az agy szerkezete egy gépben.

- A neuromorfikus a neuronokra utal. Vesszük a neuronok működését, lemásoljuk azt szilícium áramkörökbe, és kapunk egy 200 ezer idegsejtből álló csomagot. Ezek úgy viselkednek, mint az agy neuronjai, de 10 ezerszer gyorsabban - magyarázta Mihai Petrovici komputer neurológus kutató, berni egyetem.

Ez a fajta számítástechnika még gyerekcipőben jár, és az eszközök nem okosabbak egy muslincánál. A tudósok mégis optimisták, hogy munkájukkal kikövezik a szilíciumon alapuló, superhuman szintű intelligencia útját. A kutató szerint, ha egy napon ezeket a dolgokat az agy szintjén méretezhetjük, és megértjük az agy felépítését, akkor olyan kognitív szerkezet jön létre, ami ezerszer gyorsabban gondolkozik a hús-vér embereknél.

Az idegkutatók azonban óvatosan nyilatkoznak, hogy lehűtsék a kedélyeket azzal kapcsolatban, hogy mit lehet elérni: "Nehéz elképzelni egy olyan kísérletet, amely azt mutatná nekünk, hogy ez a mesterséges hálózat például tudatosságot fejleszt ki. Tehát komoly filozófiai, technikai és alapvető neurológiai kérdésekre kell még választ találnunk" - magyarázta az igazgató.

A kutatók nem várják, hogy mindenre választ találnak addigra, mire 2023-ban lezárul a Human Brain projekt. Azt viszont remélik, hogy jobban megértik a legnagyobb "számítógép" működését - vagyis a fejünkben működő emberi agyat.

A cikk megosztása