NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A Voyager-misszió 40 éves

A Voyager-misszió 40 éves
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Voyager-űrszondák mélyebben járnak az űrben, mint amilyen messzire bármilyen ember alkotta tárgy valaha jutott

HIRDETÉS

Éppen negyven éve annak, hogy az amerikai űrügynökség útnak indította Voyager-1 névre keresztelt űrszondáját azzal a feladattal, hogy készítsen felvételeket és méréseket a Jupiterről és a Szaturnuszról. Habár 16 nappal a Voyager-2 után indult útnak, pár héttel később, december 22-én megelőzte azt.

61.200 kilométert tesz meg óránként – ma már a csillagközi térben. A NASA 2013 szeptemberében jelentette be, hogy a Voyager-1 űrszonda 2012-ben elhagyta a naprendszert. A Földtől most csaknem 21 milliárd kilométerre van – vagyis a legtávolabb lévő, ember alkotta űreszköz.

Ha minden igaz, tudományos méréseket 2020-ig, rádiójeleket 2025-ig lesz képes küldeni a Földre.

- Most pedig térjünk vissza minisorozatunk, a Legends of Space utolsó epizódjához. Ebben a hónapban a Voyager-misszióról lesz szó, amelynek keretében 40 éve két űrszondát bocsátottak fel – ezek jelenleg mélyebben járnak az űrben, mint bármilyen emberi kéz alkotta tárgy valaha – magyarázta Jeremy Wilks, a Space műsorvezetője.

- Valakinek az Egyesült Államokban az a remek ötlete támadt, hogy ha az indítás dátuma megfelelően van kiválasztva, akkor egy űrjárművel minden bolygót meglátogathatunk. Így 1977-ben volt az indítás, amikor a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt is elérték – mondta el Gerhard Schwehm, az Európai Űrügynökség kutatója.

- A Voyager-misszió nagyszerű példa arra, milyen hatalmas az űr – tette hozzá Matt Taylor, a Rosetta Projecten dolgozó tudós. – Az 1970-es években indítottuk őket útjukra, és még mindig megy a vita arról, vajon elhagyták-e a Naprendszert vagy sem. A Voyager-missziók demonstrálják, mekkora az űr, mert még a hátsó udvarunkból sem jutottak ki.

- A bolygók csodálatosak voltak. A Szaturnusz gyönyörű a viharrendszereivel és a Jupiter légköre is elképesztő- – vélte Jorge Vago, aki az Európai Űrügynökség Exomars-projektjén dolgozik. – A holdak…! Az Ió a vulkánjaival, és az Európé fehér a jégtől… Olyanok voltak, mint egy ékszerkollekció…

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

NASA: elveszett a Voyager-2, de már meglett

Műholdak az időjáráselőrejelzés szolgálatában

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz