A világ már nem oszlik fel olyan gazdag országokra, ahol kiváló iskolák működnek, és olyan szegény országokra, ahol gyengék az iskolák.
Világszerte romlanak a tanulók matematikai és szövegértési készségei, elsősorban a digitalizáció és a szabadidős olvasás visszaesése miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az OECD legfrissebb PISA-jelentése, amely a 15 évesek olvasási, matematikai és természettudományos készségeinek alkalmazását méri, megállapította, hogy az OECD-országok diákjainak teljesítménye rekordalacsony szintre esett matematikából és szövegértésből.
Ha kifejezetten az uniós országokat nézzük, Spanyolország, Horvátország, Luxemburg, Málta, Görögország, Románia, Ciprus és Bulgária tanulói az olvasási, matematikai és természettudományos készségek terén az OECD-átlag alatt teljesítenek.
Csak Észtország, Finnország, Írország, Ausztria, Lengyelország és Csehország tudott az átlagnál jobb átlagteljesítményt elérni.
Az olvasás terén volt a legnagyobb visszaesés: 2015 és 2025 között az OECD-tagállamokban 28 ponttal csökkentek az eredmények, miközben éppen a tehetősebb családok gyerekei maradtak le a leginkább.
A visszaesés okai között szerepel a fokozódó digitalizáció, a hosszabb képernyő előtt töltött idő és az élvezetből való olvasás visszaszorulása.
„A legaggasztóbb az éppen azokban a készségekben bekövetkezett romlás, amelyek a mesterséges intelligencia korszakában a leginkább számítanak: az információk értékelése, a több forrás közötti összefüggések felismerése és a kritikus gondolkodás arról, amit olvasunk” – áll a jelentésben.
„Ezzel párhuzamosan csaknem megduplázódott a »kapkodva olvasók« aránya – azoké a diákoké, akik átfutják a szövegeket, és gyors, de helytelen válaszokat adnak – 2018 és 2025 között. Egyre inkább információval elárasztott világunkban egyre kevésbé jellemző, hogy a diákok elmélyülten gondolkodjanak, és képesek legyenek elválasztani a lényeget a zajtól.”
2025-ben hét uniós ország ért el az OECD-átlagnál lényegesen jobb átlagteljesítményt, míg 13 tagállamé számottevően elmaradt ettől.
Azokban az országokban, ahol az olvasási eredmények estek vissza a legjobban, általában a matematika és a természettudományok terén is volt a legnagyobb a zuhanás.
A sort a matematika követi, ahol az elmúlt évtizedben 22 ponttal romlottak az eredmények. Ez valamivel több mint egy tanévnyi tanulásnak felel meg.
Tavaly 11 uniós országban volt érzékelhetően az OECD-átlag feletti az átlagteljesítmény, míg kilenc tagállamban az átlagnál jóval gyengébb eredményeket mértek.
A természettudományos teljesítmény viszont viszonylag ellenállónak bizonyult az elmúlt tíz évben, itt volt a legkisebb a visszaesés.
Mindössze nyolc uniós országban értek el az OECD-átlag feletti eredményt a 15 éves tanulók, miközben tíz országban az átlag alatt teljesítettek.
Csökkennek-e az oktatási egyenlőtlenségek?
A jelentés szerint a világ már nem osztható egyszerűen olyan gazdag országokra, ahol kiválóak az iskolák, és szegény országokra, ahol gyengék.
„2022 és 2025 között a társadalmi-gazdasági különbségek szűkülése nagyrészt a jobb helyzetű tanulók eredményeinek romlását tükrözte, nem pedig a hátrányos helyzetű diákok felzárkózását” – jegyezte meg a PISA-jelentés.
A természettudományok terén a hátrányos helyzetű tanulók teljesítménye valamennyi OECD-országban stabil maradt, miközben az előnyös helyzetű diákok eredményei nyolc ponttal romlottak.
Ezzel szemben olvasásból a hátrányos helyzetű tanulók teljesítménye négy ponttal csökkent, míg az előnyös helyzetűeké 20 ponttal esett vissza.
Végül matematikából az előnyös helyzetű tanulók eredményei 14 ponttal romlottak, miközben a hátrányos helyzetűeknél mért változás statisztikailag nem bizonyult jelentősnek.
Például Luxemburg messze a legtöbbet költ az oktatásra, nagyjából 248 479 eurót, mégis alacsonyabb átlagos természettudományos pontszámot ért el, mint Írország, Franciaország és Olaszország, amelyek mindegyike fejenként ennek kevesebb mint a felét költötte egy tanulóra.
„A legsikeresebb oktatási rendszerek kevesebb területre koncentrálnak, azokat viszont nagyobb mélységben dolgozzák fel, befektetnek a tanárokba, bevonják a szülőket, és célzott támogatást nyújtanak azoknak a tanulóknak és iskoláknak, amelyeknek erre a legnagyobb szükségük van” – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
„A technológia és a mesterséges intelligencia erősítheti a tanulást, és segíthet felkészíteni a fiatalokat a jövőre, de csak akkor, ha tudatosan használjuk, és nem a figyelem, az erőfeszítés és a megértés helyettesítésére” – tette hozzá.