Az OECD a jövőbeni tanárhiányra figyelmeztet, mivel egyre több fiatal pedagógus tervezi elhagyni a pályát, miközben az idősebbek közelednek a nyugdíjhoz.
Világszerte egyre több fiatal pedagógus fontolgatja, hogy öt éven belül elhagyja a tanári pályát.
Az OECD 2024-es Tanítás és tanulás nemzetközi felmérése (TALIS) szerint a 30 év alatti pedagógusok nagyobb valószínűséggel terveznek felhagyni a tanítással, mint 30 és 49 év közötti kollégáik.
A TALIS kutatás 2024-ben 55 oktatási rendszer - köztük 23 uniós ország - 17 ezer általános és középfokú iskolájának, mintegy 280 ezer tanárától és iskolavezetőjétől gyűjtött adatokat.
A felmérés szerint Lettországban, Litvániában és Észtországban 10-ből több mint négy (inkább öt) 30 év alatti uniós tanár szeretné elhagyni a szakmát.
A 30 év alatti tanárok, akik a következő öt évben tervezik elhagyni a tanári pályát, átlagosan a következő leggyakoribb okokat jelölték meg: személyes vagy családi okok (46%), az oktatáson kívüli munka (46%), valamint a továbbképzés (42%).
Az OECD-tanárok átlagéletkora 45 év körül van, míg Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Portugáliában és Magyarországon a tanárok több mint fele 50 éves vagy idősebb.
A fiatal tanárok elvándorlása jelentős probléma, mivel ezek az oktatási rendszerek a következő 10-15 évben, amikor a tanárok fele eléri a nyugdíjkorhatárt, azzal a kihívással szembesülhetnek, hogy hatalmas tanárhiányt kell pótolniuk.
Erre válaszul sok kormány más ágazatokból toboroz tanárokat, hogy biztosítsa a képzett pedagógusok fenntartható utánpótlását.
Bulgáriában például 2018 és 2024 között 13%-kal nőtt azoknak az általános és középiskolai tanároknak a száma, akik korábban nem tanári munkakörben szereztek munkatapasztalatot.
Franciaország volt az egyetlen oktatási rendszer, ahol csökkenés volt tapasztalható: a 2018-as 21%-ról 2024-re 17%-ra csökkent a tanárok aránya.
Milyen tényezők segíthetnek abban, hogy a tanárok a szakmában maradjanak?
Az anyagi megbecsülés fontos szempont, hogy vonzó legyen a tanári hivatás, és a pályán is tartsa a pedagógusokat.
A fizetésükkel elégedett tanárok átlagosan 25%-kal kisebb valószínűséggel hagyják el a szakmát.
Ausztriában, Belgium flamand és francia nyelvű közösségeiben, Bulgáriában és Dániában ötből több mint három tanár mondja, hogy a fizetése elégséges.
Az olyan országokban azonban, mint Málta és Portugália, ötből kevesebb mint egy tanár számol be ugyanerről.
A pedagógusok megítélése arról, hogy mennyire érzik magukat megbecsültnek a döntéshozók által, szorosan összefügg a fizetéssel való elégedettségükkel.
Horvátországban, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában 10 tanárból kevesebb mint egy érzi úgy, hogy a döntéshozók adnak a véleményére.
Ugyanakkor 10 uniós ország középiskolai tanárai szerint, 2018 és 2024 között növekedett hivatásuk társadalmi megbecsültsége.
A fizetéstől eltekintve a tanárok úgy érzik, hogy a szakmájukkal való elégedettséget a juttatások, a munkarend, a személyes motiváció és a munkahely biztonsága is jelentheti.