Egy 25 napos autós utazás során egy ellentétekkel teli tengerpartot járunk be, római városokkal, velencei hangulatú falvakkal, kavicsos strandokkal, szigetekkel és Európa leglátványosabb tájaira nyíló utakkal.
A lakóautóval a táj ritmusában lehet utazni, és meg lehet állni olyan helyeken is, amelyek egy hagyományos útitervbe talán nem is férnének bele. Utunk Rovinjból, az Isztriai-félsziget északi részéről indul, és Dubrovnik felé tart, egészen az ország legdélibb csücskéig. Közben egymást követik a történelmi városok, a nemzeti parkok, a halászfalvak, az erődök és a szigetek, háttérben az Adriával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Horvátországot azonban nem mindig könnyű négy keréken bejárni. A tengerparti főút több szakaszon keskeny és kanyargós. Lakóautóval ráadásul nem lehet bárhol megállni: kempingeket és kijelölt parkolókat kell igénybe venni, amelyek olykor távol esnek a történelmi belvárosoktól, és időnként igencsak borsos áron kínálnak helyet.
Főszezonban, különösen júliusban és augusztusban, ez a probléma még élesebben jelentkezik. Ezért a tavasz, a nyár eleje vagy az ősz sokszor jobb időpont egy ilyen utazásra.
Isztria, Horvátország legolaszosabb vidéke
Az utazás Rovinjban kezdődik, Isztria egyik kihagyhatatlan úti céljában. A keskeny, macskaköves utcákból álló óváros egy egykori szigetre épült, és a Szent Eufémia-templom uralja. A színes homlokzatok, a kikötő és a parttal szemben sorakozó kis szigetek a horvát Adria egyik legjellegzetesebb látványává teszik a várost.
Délebbre található Pula, Isztria legdélibb csücskében. A városban a kristálytiszta tengervíz Horvátország egyik legjelentősebb római kori örökségével párosul. Az i. sz. 1. században épült pulai Aréna a világ hat legnagyobb, máig fennmaradt római amfiteátruma közé tartozik. Lelátóin ma koncerteket, fesztiválokat és előadásokat rendeznek, így az ókor szervesen beépül a kortárs kulturális életbe.
A pulai séta a Sergiusok diadalívét is érinti a főutcán, továbbá a Héraklész-kaput és a Kaštel-erődöt. Ez a 17. századi velencei vár magaslaton áll, ahonnan kivételes kilátás nyílik a kikötőre és a város háztetőire.
Isztria jól megkülönböztethető Horvátország többi tengerparti vidékétől. A jellegzetes szív alakú félsziget Horvátország, Szlovénia és Olaszország között oszlik meg, és erős olasz hatást őriz. Zöld dombjai, szőlőültetvényei, olajfaligetei, erdei és középkori falvai miatt ragadt rá az „Adria Toszkánája” elnevezés. A belső részen fekvő települések, például Motovun, magaslatukról uralják a tájat. A lakóautók számára azonban kevés a megfelelő hely, ezért ezúttal kénytelenek voltunk kihagyni az útitervből.
Opatija eleganciájától a Plitvicei-tavakig
Miután bejártuk Isztria jelentős részét, a következő megálló Opatija volt, amely egészen más képet mutat, mint a horvát tengerpart többi része. Itt nagy villák, történelmi szállodák, gondozott kertek és az Osztrák–Magyar Monarchia eleganciáját idéző hangulat uralja a várost. Évtizedeken át a monarchia arisztokráciájának egyik kedvelt üdülőhelye volt, gyógyfürdői és enyhe éghajlata miatt.
A Lungomare, a mintegy tíz kilométer hosszú tengerparti sétány a villák, apró öblök és kristálytiszta víz mentén követi a partot. A legjobb, ha az ember ráérősen sétál végig rajta, és megáll a különböző kiszögelléseknél egy fürdésre. Érdemes egészen Voloskoig elmenni, a sok hangulattal megáldott egykori halászfaluba.
Opatijából tovább lehet haladni a tengerparti úton dél felé, a Velebit-hegység alatt, az út egyik leglátványosabb szakaszán. Mi ezúttal az autópályát választottuk, hogy Ninbe, Zadar közelébe érjünk. Itt ismét megváltozik a táj.
Nin apró történelmi magja egy miniatűr szigeten fekszik, lagúnákkal körülvéve. A település Horvátország történelmének legkorábbi emlékei közül is őriz néhányat, jelképei közé tartozik a 9. századi Szent Kereszt-templom. Hagyományosan a világ legkisebb székesegyházaként emlegetik. Nin homokos strandjairól, gyógyiszapjáról és sólepárlóiról is ismert.
Zadarban a lakóautók még nehezebben találnak parkolót, de a látogatás bőven kárpótol. A római és középkori romok között a tengerparti sétányon összpontosul a város két különleges látványossága: a Tengeri orgona, amely a hullámok mozgását hangokká alakítja a kőlépcsők alá épített csöveken keresztül, valamint az Üdvözlet a Napnak, egy naplementekor felvillanó, kör alakú napelemmező.
A naplemente Zadar legfőbb védjegye. A Alfred Hitchcocknak tulajdonított mondat, amely szerint itt látható a világ legszebb naplementéje, mára a város turisztikai történetének részévé vált. Innen egy napra elhagyjuk az Adria kékjét, és a Plitvicei-tavak Nemzeti Park zöldjében merülünk el. A különböző magasságban fekvő, folyók és vízesések által összekapcsolt 16 tó Horvátország egyik leglátványosabb természeti képződménye. Az UNESCO Világörökség részét képező park tökéletes ellenpontja a tengerpartnak.
A látogatás gyalogos ösvényeken és fából készült pallókon zajlik, egyes útvonalakon elektromos hajók és belső buszok egészítik ki a közlekedést. A Veliki Slap, azaz a Nagy-vízesés nagyjából 78 méter magas, és Horvátország legmagasabb zuhataga. Bár a víz türkiz színe és a meleg idő csábító, a tavakban tilos fürdeni.
Šibenik, Trogir és Dalmácia szíve
Visszatérve a tengerpartra, Šibenikbe érkezünk, a fehér kőből épült városba, amelyet szűk utcácskák, lépcsősorok és apró terek tagolnak. A szent Jakab-székesegyház, amely szintén világörökségi helyszín, teljes egészében kőből épült, és különleges frízzel büszkélkedhet: 71 különböző, emberi fejet ábrázoló szoborral. Mintegy 50 kilométerrel arrébb bukkan fel Trogir, a miniatűr Dalmáciára emlékeztető kis várossziget.
Legjobb, ha az ember csak úgy eltéved a szűk, kőburkolatú utcákban, mielőtt továbbindul Split felé, amely a régió városi szíve. Split a több mint 1700 éve emelt Diocletianus-palota köré nőtt. Az egykori falak, átjárók és helyiségek ma élő városközpontot alkotnak, ahol lakóházak, üzletek, éttermek és teraszok keverednek.
Kikötője az adriai szigetek egyik legfontosabb kapuja is, ahonnan kompok és katamaránok indulnak Brač, Hvar, Šolta vagy Vis felé. Főszezonban az utasforgalom szinte szünet nélkül áramlik, és az útiköltségek is magasabbak lehetnek. Horvátország több mint 1200 szigettel rendelkezik, ezek közül azonban csak mintegy 60 lakott. Mi Korčulán, Lopudon és Lokrumon jártunk; ez utóbbi Dubrovnik óvárosa előtt fekszik, és kis sós taváról, a Holt-tengerről ismert.
A Makarska-riviéra és a Pelješac-félsziget
Splitet elhagyva az út ismét közel húzódik az Adriához, és kezdetét veszi az utazás egyik legszebb szakasza: a Makarska-riviéra. Egyik oldalon a tenger, a másikon a meredek Biokovo-hegység. A hegy és a part közötti távolság minimális, a kanyarokból pedig a Dubrovnik felé vezető út legszebb panorámái tárulnak fel. A fallal övezett városba érkezés előtt letérünk a Pelješac-félszigetre.
Ston a félsziget egyik nagy meglepetése: kis település, amelyet a hegyoldalra felkúszó várfal véd, és amelyet Európa egyik legimpozánsabb védműrendszereként tartanak számon. A Mali Ston-öböl az osztrigáiról híres. A frissen felnyitott, nyersen, néhány csepp citrommal kínált osztriga megkóstolása a régió egyik kihagyhatatlan gasztronómiai élménye.
A prapratnói strandon tett megálló után továbbindulunk Orebić felé, hogy hajóra szálljunk Korčula szigete irányába. Óvárosa halfarokra emlékeztető alaprajzot követ – ezt eredetileg úgy tervezték, hogy segítse a légáramlást, és védje az utcákat a szelektől. Korčula Marco Polo szülőhelyeként tekint magára, alakja mindenütt feltűnik a városban. A falak, tornyok és kőépületek a velencei uralom évszázadaira emlékeztetnek.
Pelješac elhagyása előtt Žuljana kínál csendesebb jutalmat: kristálytiszta víz, hegyek és mediterrán hangulatú öblök várják az érkezőt. Jó tanács a tengerparti pihenéshez: a horvát strandok – néhány kivételtől eltekintve – kavicsosak. Érdemes polifoamot vagy matracot vinni, ahogy a helyiek is teszik, és nem szabad elfelejteni a vízicipőt sem.
Dubrovnik, a nagy finálé
A Dubrovnik felé vezető út egy nyugodtabb Horvátországból az ország legfontosabb turisztikai központjába vezet át. Egy utolsó kanyar után feltűnik a fallal övezett város, az Adria egyik legjellegzetesebb látképe.
Főszezonban turisták ezrei járják a főutcát, a Stradunt, és minden sarkon megállnak fényképezni. A városfalakat, a székesegyházat és az óváros sikátorait akár egy nap alatt is be lehet járni, de három napos tartózkodás jóval nyugodtabb tempót enged, és egy közeli szigetre tett kirándulással is kiegészíthető. Jó választás alkonyatkor felfedezni Dubrovnikot, amikor a turisták jó része már távozott.
Rovinjtól Dubrovnikig Horvátország újra meg újra más arcát mutatja. Isztria az olasz örökséget adja hozzá, Dalmácia a kővárosokat és a szigeteket, Plitvice az erdőket és vízeséseket, Dubrovnik pedig a tengerparti történelmi díszletet. Ez a sokszínűség, amely egy viszonylag kompakt partvidéken összpontosul, jól mutatja, miért versenyez Horvátország ma Európa nagy turisztikai célpontjaival, és miért kínál továbbra is jóval többet puszta napfénynél és tengerpartnál.