Katár és az Egyesült Arab Emírségek erősebb öböl menti védelmet sürgetnek, mert az amerikai biztonsági védelem már nem elég; tisztviselőik szerint a Teheránnal szembeni bizalom „egy megmászandó hegy”, gazdaságukat pedig „nem tarthatja túszul” Irán.
Összehangolt fellépéssel Katar és az Egyesült Arab Emírségek felvázolták a Perzsa-öböl térségének biztonságáról alkotott elképzeléseiket. Külön felszólalásaikban azt hangsúlyozták, hogy az öböl menti országoknak most már saját módot kell találniuk az Iránnal való viszony rendezésére, és minden területen újra kell szabniuk egymás közti kapcsolataikat, miközben a háború továbbra is súlyos következményekkel jár.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Katar külügyminisztériumának szóvivője, dr. Madzsed al-Anszari arra szólította fel az öböl menti országokat, hogy erősítsék meg védelmüket, mert nem támaszkodhatnak kizárólag az Egyesült Államokra biztonságuk garantálásában.
„A Perzsa-öbölben fel kell ismernünk, hogy bár nagyon fontosak a térségben állomásozó nemzetközi erők, és a stratégiai szövetség az Egyesült Államokkal, önmagukban nem elegendőek” – mondta al-Anszari hétfőn az Abu-Dzabiban rendezett Hili Fórumon.
„A biztonság terén az önellátás az egyetlen járható út” – tette hozzá. „Igen, szükségünk van partnereinkre, igen, szükségünk van szövetségeseinkre is, de nem hagyatkozhatunk kizárólag rájuk a saját biztonságunkért.”
Katar ad otthont a Közel-Kelet legnagyobb amerikai katonai támaszpontjának. Teherán azt állította, hogy a háború első szakaszában végrehajtott, elhúzódó támadásai az amerikai érdekek ellen irányultak – ezt Katar mindvégig határozottan visszautasította, hangsúlyozva, hogy az iráni csapások saját területén lévő polgári és gazdasági célpontokat értek.
„A bizalom az a hegy, amelyet meg kell másznunk”
Az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója, Anvar Gargás a fórumon úgy fogalmazott, hogy a térségnek módot kell találnia a kapcsolatok újjáépítésére Iránnal, mivel „a földrajz nem hagy más lehetőséget, mint a párbeszéd”, és hogy ezeket a viszonyokat a jövőben tettek, nem pedig szavak alapján kell megítélni, ha helyre akarják állítani a szétfoszlott bizalmat.
„A bizalom az a hegy, amelyet meg kell másznunk” – mondta Gargás.
„Világosan különbséget kell tennünk aközött, hogy újjáépítünk egy szükséges, működőképes kapcsolatot Iránnal, és aközött, hogy helyreállítjuk a megtört bizalmat. Az első elengedhetetlen, a második azonban sokkal nehezebb lesz” – tette hozzá az emírségek tisztségviselője.
Az emírségek elnökének tanácsadója hangsúlyozta, hogy Teherán döntése, hogy megtámadja az Egyesült Arab Emírségeket és azokat az öböl menti országokat, »amelyek nem támadták meg«, nem 24 vagy 48 óra alatt született, és nem is impulzív reakció volt. „Előre eltervezett, választott háború volt a szomszédai ellen, a nemzetközi jog közvetlen megsértésével” – fogalmazott.
Az Egyesült Arab Emírségek a háború kezdete óta azt hangoztatja, hogy az öböl menti országoknak erősebben és egységesebben kell együtt fellépniük Irán támadásaival és a háború következményeivel szemben.
Katari kollégájával egyetértve Gargás kijelentette: a Washingtonnal fennálló partnerség továbbra is létfontosságú, a háború azonban megmutatta, miért kell az öböl menti országoknak többet tenniük saját védelmükért, és miért van szükség szilárd garanciákra arra, hogy Irán nem támadja meg ismét szomszédait.
„Biztonságunk az első számú prioritásunk. Ha teljesen másokra hagyatkozunk, nem feltételezhetjük, hogy az ő számukra is ez lesz az első” – mondta.
Katar és az Egyesült Arab Emírségek egyetért Hormuz kérdésében
Az emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója hangsúlyozta országa határozott álláspontját, miszerint nem fogadja el, hogy egyetlen állam ellenőrzése alá kerüljön a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros, és elfogadhatatlannak tartja, hogy olajszállító tankereket fenyegetések, illetve támadások érjenek, amikor áthaladni próbálnak ezen a kulcsfontosságú vízi útvonalon.
„Energiaexportunkat nem lehet túszul ejteni, ahogy kereskedelmünket és gazdasági tevékenységünket sem” – mondta Gargás.
Katar álláspontjával egybecsengve az emírségek tisztségviselője kijelentette, hogy a Hormuzi-szorosban zajló hajózás „nem lehet kényszerítés tárgya”.
Gargás elmondta, hogy az Egyesült Arab Emírségek bővíti keleti partjain lévő kikötőit, és vezetékhálózatokat, vasútvonalakat, valamint egyéb útvonalakat fejleszt az export számára alternatív folyosókon keresztül, mivel gazdasága „nem válhat túszul”.
„A hajózás szabadsága nem olyan engedmény, amelyet valakinek meg kell adni, és nem is olyan alapelv, amelyet nyomásgyakorlás hatására újra lehet tárgyalni” – fogalmazott.
Madzsed al-Anszari hangsúlyozta, hogy „a Perzsa-öböl biztonsága elválaszthatatlan a globális energiabiztonságtól, a kereskedelemtől és a tengeri hajózástól”, visszhangozva emírségekbeli kollégájának szavait.
Al-Anszari azt is kiemelte, milyen fontos megerősíteni az Öböl Menti Együttműködési Tanácsot, és ellenállóbb regionális biztonsági struktúrát kiépíteni, amely a kollektív biztonságon, a diplomácián és a szorosabb gazdasági összefonódáson alapul.