Új tanév: hol keresnek a legtöbbet a tanárok az EU-ban?
Az iskolai dolgozók, különösen a tanárok és az intézményvezetők bére jelenti a formális oktatás legnagyobb egyedi költségtételét, mégis a legtöbb európai országban úgy tartják, hogy a tanárokat a végzettségükhöz képest alulfizetik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egyes vizsgálatok szerint a tanárok kezdő fizetése mintegy 40%-kal marad el a felsőfokú végzettségű más szakemberek jövedelmétől, és bár a különbség a bértábla tetejéhez közeledve csökken, Európán belül továbbra is markáns területi megoszlás figyelhető meg.
A 2024/2025-ös tanévben Luxemburg volt az az EU-tagállam, ahol a tanárok – a legtöbb oktatási szinten – pályájuk elején és csúcsán egyaránt a legmagasabb fizetést kapták.
Ez derül ki az Eurydice, az Európai Bizottság által finanszírozott oktatási információs hálózat adataiból.
A Nagyhercegség a pályájuk elején álló pedagógusoknak 55 000 és 62 000 euró közötti, a pálya csúcsán lévőknek pedig 97 000 és 109 000 euró közötti éves fizetést adott.
A második helyen – az oktatási szinttől és a pályafutás szakaszától függően – Hollandia és Németország állt.
Ezzel szemben Szlovákia, Csehország és Magyarország voltak azok az uniós országok, ahol a tanárok pályájuk csúcsán kapták a legalacsonyabb béreket.
Szlovákiában az oktatási szinttől függően 18 000–22 000 euró közötti, míg Magyarországon és Csehországban legfeljebb 27 000 eurós éves fizetést kaptak a tanárok.
Eközben Görögországban és Szlovákiában keresték a legkevesebbet a pályakezdő tanárok, legfeljebb évi 17 000 eurót.
Mennyi idő alatt jutnak el a tanárok pályájuk csúcsára?
A szakmai előmenetel rendszerint a tanárok feladataihoz és felelősségi köréhez, szolgálati idejéhez, életkorához, képzettségi szintjéhez és általános teljesítményéhez kötődik.
Eurydice adatai szerint 11 uniós országban – az oktatási szinttől függően – 31–40 évbe telik, mire a tanárok elérik pályájuk csúcsát.
Csak Dániában és Finnországban elég legfeljebb 10 szolgálati év – oktatási szinttől függően – a bértábla tetejének eléréséhez.
Ahogy a tanárok előrehaladnak a pályájukon, a fizetésük is emelkedik, és ez kulcsfontosságú tényező abban, mennyire vonzó a tanári pálya, illetve mennyire sikerül megtartani a pedagógusokat.
Ebből azonban nemcsak a tanárok profitálnak: a pedagógusok magasabb bére általában a diákok jobb tanulmányi eredményeivel is együtt jár – derül ki az OECD 2025-ös tanulmányából.
Az Eurydice adatai szerint az uniós országok közül Cipruson, Portugáliában, Hollandiában és Szlovéniában nő a legnagyobb mértékben a tanárok fizetése a pályakezdéstől a bérpálya csúcsáig.
Franciaországban új erőre kapott a vita a tanárok fizetéséről és előmeneteléről, miután az oktatási minisztérium nemrég a honlapján közölte, hogy egy közoktatásban dolgozó tanár 2024-ben átlagosan havi nettó 3 090 eurót keresett.
Ez az összeg azonban minden tanári besorolás átlagát tükrözi: az iskolai tanárokét, a minősített tanárokét, a docensekét és az elit egyetemi professzorokét is.
Ráadásul a szerződéses tanárokat, akik a tanári kar 8%-át teszik ki, nem vették bele ebbe az átlagba, noha éppen ők keresnek a legkevesebbet.
Ezen felül a franciaországi tanárok azon öt uniós ország egyikében dolgoznak, ahol a bérek nem tartottak lépést a megélhetési költségek válságával: az Eurydice szerint a 2023/2024-es és a 2024/2025-ös tanév között 0,61%-kal csökkentek.
Az EU-n belül csak Romániában (-6,34%), Szlovákiában (-4,07%), Olaszországban (-1,60%) és Belgium francia közösségében (-0,71%) volt nagyobb a visszaesés, mint Franciaországban.