Az amerikai elnök új vámokkal és alkoholembargóval élezte az Ottawával fennálló vitát, mire Carney arra figyelmeztetett, hogy az állhatatosságnak ára lesz.
„Lake America”, tessék félreállni. Donald Trump újabb frontot nyitott Kanada elleni, elhúzódó konfliktusában, ezúttal az italok kerültek célkeresztbe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az amerikai elnök kedden tovább élezte Ottawa elleni kereskedelmi háborúját: megtiltotta az alkohol és más termékek behozatalát, máshol vámemeléseket rendelt el, a vita pedig egyelőre nem mutatja a mérséklődés jeleit.
Mark Carney kanadai miniszterelnök kitartott álláspontja mellett: elismerte, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok lazítása áldozatokkal jár, de ragaszkodott ahhoz, hogy az előnyök felülmúlják majd a fájdalmat.
Kanadai termékek széles sora – a matracoktól a motorcsónakokon át a golfkocsikig – 50 százalékos felárral néz szembe szeptember 15-től Trump kedden késő este kiadott elnöki rendelete szerint.
Az egyes alkoholos italokat, valamint a savóhoz hasonló tejtermékeket célzó külön importtilalom szeptember 29-én lép életbe, az ezzel egy időben kiadott további elnöki rendeletek alapján.
Kanada válaszlépésként bevezetett vámjai már kedden korábban életbe léptek: 27,6 milliárd kanadai dollár (17,1 milliárd euró) értékű amerikai importot érintenek, köztük acél- és alumíniumtermékeket, valamint tejtermékeket, például sajtot. A lépés válasz Washington augusztus 22-én bejelentett vámjaira.
„Mindenünk megvan ahhoz, hogy irányt váltsunk és gyarapodjunk” – mondta Carney videóbeszédében. „Ez az irányváltás nem lesz ingyen. Minden cselekvésnek ára van. De ez az ár meg sem közelíti azt, amibe a tétlenség kerülne.”
Veszélyben a szerződések
Az újabb kanadai vámokra reagálva Trump megígérte, hogy megtiltja a kanadai vállalatoknak az amerikai állami szerződések elnyerését.
Trump kedden korábban egy közösségi médiás bejegyzésben azt írta, utasítja a tisztviselőket, hogy „TÁVOLÍTSÁK EL a kanadai eredetű termékeket” a General Services Administration (GSA) hosszú távú szerződéseket kezelő Multiple Award Schedules programjából.
Trump hozzátette: az ilyen keretszerződések évente több mint 50 milliárd dollár (43 milliárd euró) értékű megrendelést jelentenek.
Trump hétfőn azzal fenyegetett, hogy megpróbálja megakadályozni a kanadai Bombardier Aviation értékesítéseit, hacsak a Québecben működő repülőgépgyártó nem helyezi át termelését az Egyesült Államokba.
Válaszul a repülőgépipari vállalat arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok-szerte tízezernél is több munkahelyet hozott létre, közvetlenül több mint húsz tagállamban foglalkoztat, köztük Kansasban, Texasban, Arizonában és Kaliforniában.
A Kansas államot képviselő két republikánus szenátor közölte, hogy aggályait már jelezte a Fehér Háznak.
„Harcolni fogok azért, hogy megmaradjon a Bombardier több mint 1200 kansasi munkahelye. Ezt az aggodalmamat már az Ovális Irodában is szóvá tettem” – írta Roger Marshall szenátor az X-en; Jerry Moran szenátor hasonló üzenetet posztolt.
A szakértők szerint az amerikai vámok mérsékelten negatív kockázatot jelentenek Kanada gazdasága egészére nézve, de a hatás jóval érezhetőbb a közép-kanadai feldolgozóiparban.
Mémek és térképek háborúja
„Nem hiszek a konfliktus eszkalálásában, az nem konstruktív” – mondta Carney keddi videónyilatkozatában. „De a vámjainkra szükség van ahhoz, hogy megvédjük dolgozóinkat, vállalatainkat és közösségeinket. Ez arról szól, kik vagyunk mi, kanadaiak.”
Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemért felelős miniszter, Dominic LeBlanc kedden késő este közölte, hogy Ottawa „értékeli a legújabb vámintézkedéseket”.
A két fél közötti tárgyalások augusztus 21-én szakadtak meg, miután napokig egyeztettek Washingtonban.
Carney akkor azt mondta, az amerikai tárgyalók az utolsó pillanatban korlátozásokat próbáltak beépíteni Kanada más országokkal kötött kereskedelmi megállapodásaira, valamint elfogadhatatlan „fenyegetéseket” a francia nyelvre és a „québeci kultúrára” nézve.
Ottawa és Washington azóta sem ült újra tárgyalóasztalhoz.
Trump vasárnap egy illusztrációt osztott meg, amelyen jégkorongozás közben saját magát ábrázolta, amint jóval magasodik Carney fölé, a képaláírás pedig így szólt: „Álljon fel, kormányzó”, ami arra a törekvésére utal, hogy Kanadát egy újabb amerikai tagállammá tegye.
Augusztusban olyan rendeletet is aláírt, amely „Lake America”-nak kereszteli át a Kanadával közös határon fekvő Ontario-tavat, ami heves felháborodást váltott ki a határ északi oldalán, a kanadaiak körében, egyúttal tovább szította azt a hazafias hullámot, amelyet az amerikai elnök ellenséges fellépése már elindított.
Carney mögött ugyan szilárd a kanadai közvélemény támogatása, országa továbbra is erősen függ szomszédjától: Kanada importjának közel 60 százaléka az Egyesült Államokból érkezik, exportjának mintegy 70 százaléka pedig az amerikai piacra megy.
Kanada kormánya 7,5 milliárd kanadai dollár (4,65 milliárd euró) értékű támogatási csomagot jelentett be, hogy segítse a vállalkozásokat és a dolgozókat a következmények kezelésében.