A legrosszabbul a német, dán és holland diákok járnak, nekik csak 6 hetes a nyári szünet. Az egyre forróbb nyarak miatt azonban több európai országban a szünidő meghosszabbítását fontolgatják.
Az Európai Bizottság által finanszírozott Eurydice oktatási információs hálózat adatai szerint az iskolai nyári szünet hossza Európában jelentősen eltér az egyes tagállamok között.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az EU-ban Olaszországban, Máltán, Lettországban és Cipruson a leghosszabb az iskolai nyári szünet: az olasz diákok 14 hétre, a máltai, lett és ciprusi tanulók pedig 13 hétre esnek ki az iskolából.
Ezzel szemben Dániában, Hollandiában és Németországban a legrövidebb a vakáció: a diákoknak mindössze hathetes nyári szünetük van. Magyarország a középmezőnyben szerepel a 10 hetes szünettel.
Ugyanakkor a hőhullámok egyre gyakoribbá válásával Franciaország, Spanyolország és Olaszország mellett több ország is azt vizsgálja, miként alkalmazkodhatnának az iskolák a szélsőséges időjárási jelenségekhez; egyes javaslatok szerint korábban fejeződnének be a tanórák, és meghosszabbítanák az iskolai nyári szünetet.
Milyen hatással vannak a hőhullámok az oktatásra?
2024-ben több mint 900 ezer diák tanulmányait zavarták meg Európában a hőhullámok az UNICEF adatai szerint. A déli és délkelet-európai iskolákban van a legtöbb forró nap, és a hőterhelés várhatóan a jövőben is folytatódik.
Jelenleg mintegy 16 650 európai iskola tapasztal olyan tanítási napokat, amikor a maximumhőmérséklet 30 °C fölé emelkedik, az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Obszervatórium (ECHO) adatai szerint.
2050-re egy erős felmelegedési forgatókönyv szerint várhatóan körülbelül 34 400 iskola tanulói élnek majd át legalább egy, 30 °C feletti forró napot a tanév során.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a tanévben 30 °C fölötti hőmérsékletű napok 68-82 százaléka a nyári szünet előtt, 18-32 százaléka pedig utána következik majd be – közölte az ECHO.
Milyen intézkedéseket hoznak az európai iskolák?
Az idén Franciaországban, Belgiumban és más országokban már előbb befejezték a tanítást, sőt egyes iskolákat teljesen be is zártak a hőhullámok miatt.
Nem ez volt azonban az egyetlen megoldás. Belgiumban például a szakszervezetek arra szólították fel az iskolákat, hogy minden tantermet szereljenek fel hőmérővel, és függesszék fel a tanítást, amikor a jogszabályban rögzített hőmérsékleti határértékek fölé emelkedik a hőmérséklet.
Továbbá Spanyolországban egyes iskolák kissé módosított időrenddel kísérleteztek: a tanórák 8.30 helyett már 8 órakor elkezdődtek, és 16.30 helyett 15 órakor fejeződtek be.
Még radikálisabb javaslatok az iskolai nyári szünet meghosszabbítását vetették fel. Az ötlet bírálói szerint ez a megoldás azonban problémákat okozhat a szülők munkahelyi kötelezettségei miatt, mindenekelőtt az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetben élő családok számára.