A magyarok és a lengyelek támogatása a legkisebb az EU-ban, mindkét országban 54%-os.
A spanyol területhez tartozó Ceutában július végén mindössze 48 óra alatt körülbelül 76 000 ember lépte át a marokkói határt.
Annak ellenére, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 2025-ben világszerte 3 százalékkal csökkent a menekültek száma 2024 végéhez képest, a kérdés továbbra is erősen foglalkoztatja az embereket: az elmúlt öt évben 150 százalékkal nőtt a témával kapcsolatos Google-keresések száma.
Bár összességében továbbra is erős a menedéknyújtás társadalmi támogatottsága, az Ipsos Global Attitudes Towards Refugees 2026 felmérése szerint sokan továbbra is kételkednek abban, hogy azok, akik menekültként jelentkeznek, valóban védelemre szorulnak-e.
Általánosságban az EU-országok közül Svédországban, Hollandiában és Spanyolországban a legerősebb a menekültek támogatottsága: majdnem tízből nyolc ember egyetért azzal, hogy az embereknek lehetőséget kell kapniuk menedéket keresni, ha háború vagy üldöztetés elől menekülnek.
Ezzel szemben Magyarországon és Lengyelországban a legalacsonyabb a támogatottság az EU-országok között, mindkét helyen 54 százalék.
Nagyban eltérnek a vélemények arról, hogyan kellene az országoknak kezelniük a menekülteket. A magyar, a belga és a német válaszadók több mint fele például úgy véli, hogy országuknak teljesen le kellene zárnia határait a menekültek előtt, és jelenleg egyáltalán nem kellene menekülteket befogadnia.
Vannak azonban országok, ahol időközben elmozdulás történt: Franciaországban a menekültek befogadásának támogatottsága 68 százalékra emelkedett a 2019-es 43 százalékról.
Az európaiak szerint a menekültek többsége valóban menekült?
A német válaszadók mintegy 54 százaléka úgy véli, hogy sokan, akik menekültstátuszt kérnek, valójában nem igazi menekültek, mert szerintük ezek az emberek már most is megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek – például meg tudják fizetni az embercsempészeket, vagy okostelefonnal rendelkeznek.
Eközben a holland válaszadók 46 százaléka állítja, hogy a valódi menekültek az első biztonságos országban kérnének menedéket, amelyet elérnek, ahelyett hogy tovább utaznának más országokba.
Emellett Németországban és Írországban tízből több mint hat válaszadó úgy véli, hogy a legtöbb menekült pusztán gazdasági okokból vagy a jóléti ellátások kihasználása miatt akar az országukba jönni, míg Svédországban és Olaszországban osztják legkevésbé ezt a nézetet.
Az EU-polgárok szerint kinek kellene segítenie a menekülteket?
A német válaszadók tízből hárma úgy gondolja, hogy a gazdagabb országok kormányainak kellene nagyobb mértékben hozzájárulniuk a menekültek világszintű támogatásához.
Más országokban ezzel szemben inkább úgy vélik, hogy a nemzetközi szervezeteknek, például az ENSZ-nek és a Világbanknak kellene nagyobb szerepet vállalniuk a menekültek globális támogatásában.
Bár jóval kevesebben, de egyes válaszadók azt is támogatják, hogy a jótékony célú alapítványok és civil szervezetek nagyobb részt vállaljanak a menekültek támogatásának finanszírozásában.