Brüsszel és Budapest azt vizsgálja, hogy két ideiglenes magyar migrációs törvény lejárta – a határpolitika enyhítése nélkül – megszüntetheti-e az EU napi egymillió eurós bírságát. De szakértők szerint ez kevés lehet az uniós törvényszéknek.
Két ideiglenes magyar migrációs jogszabály kivezetése utat nyithat ahhoz, hogy véget érjen az Európai Unió Budapestre kirótt napi 1 millió eurós bírsága – derül ki a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetéseket ismerő forrásokból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews információi szerint a lépés nem kényszerítené Magyar Péter miniszterelnököt arra, hogy enyhítsen Magyarország migrációs politikáján – ezt ő következetesen ellenzi, miközben Brüsszeltől azt kéri, hogy törölje a büntetést.
Magyarország mintegy 910 millió eurót veszített, mióta az Európai Unió Bírósága (EUB) 2024-ben kimondta, hogy Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsértette az uniós normákat a menedékkérők kezelésében.
A 2015–16-os migrációs válságot követően Magyarország gyakorlatilag megakadályozta, hogy a menedékkérők az ország területén nyújtsanak be kérelmet: kerítést emelt a Szerbiával közös határán, börtönszerű tranzitzónákat hozott létre, és a migránsokat visszatuszkolta Szerbiába. Budapest azt is előírta, hogy a menedékkérőknek még Szerbiában kell nemzetközi védelemért folyamodniuk.
Magyar Péter, aki az áprilisi választások után váltotta Orbán Viktort, felszólította európai partnereit a bírság ügyének rendezésére, ugyanakkor megfogadta, hogy fenntartja elődje kemény migrációellenes politikáját.
Az egyik ilyen intézkedés a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet”, amelyet 2015 óta félévente hosszabbítanak meg, és amely lehetővé teszi, hogy Magyarország több uniós jogszabálytól eltérjen – ez szeptember 7-én járna le, ha nem újítják meg.
A második pedig egy 2025-ben elfogadott törvény, amely szerint a menedékkérőknek még a magyarországi kérelem benyújtása előtt egy külföldi magyar nagykövetségen kell jelezniük szándékukat; ez az év végén veszíti hatályát.
Brüsszelben előrelépésként tekintenek arra a lehetőségre, hogy Magyarország mindkét intézkedést hagyja kifutni.
„Magyarországnak és a bíróságnak kell megvizsgálnia, mi tehető” – mondta Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője. „A Bizottság részéről az a feladatunk, hogy szoros párbeszédet folytassunk a magyar hatóságokkal az ügyben.”
„Arra számítunk, hogy mielőbb döntés születik az előző magyar kormány alatt kiszabott, napi 1 millió eurós bírság felfüggesztéséről” – mondta Magyar szerdán, miután Budapesten tárgyalt António Costával, az Európai Tanács elnökével.
„Hangsúlyoztam, hogy a nyári ceutai események fényében Magyarország továbbra is fenntartja az illegális migráció megfékezéséhez szükséges jogi környezetet és a fizikai határzárat.”
Magyar a kérdésről az Európai Néppárt vezetőjével, Manfred Weberrel is egyeztetett, és azt szorgalmazta, hogy a bírságokat az EU következő hétéves költségvetéséből térítsék meg.
„Azt várjuk, hogy erőfeszítéseinket európai szinten is elismerjék” – fogalmazott.
Továbbra is vannak kételyek
Szakértők azonban kétkednek abban, hogy mindez elegendő lenne a bírságok leállításához.
„A 2015–16-ban elfogadott, migrációval kapcsolatos jogszabályok módosítása esélyt adott volna a bírságok elkerülésére” – mondta az Euronewsnak Lattmann Tamás, az uniós jog szakértője.
„A bírságok bármiféle korlátozására egyetlen lehetőség lett volna: ha a kormány a Migrációs Paktum rendelkezéseinek hatálybalépésekor deklarálja, hogy a magyar jog és az uniós normák kulcskérdésekben immár összhangban vannak – vagyis az alapvető jogsértés megszűnt, és a büntetés számlálója leáll. Ez azonban nem történt meg.”
A migrációs paktum, ami az EU külső határainak védelmét erősítené és megosztaná a terheket a menedékkérők ügyében, a nyár folyamán lépett hatályba, Magyar azonban elutasította annak alkalmazását Magyarországon.
A kormányfő többször is kérte az EU-tól a már befizetett bírságok visszatérítését is, ez azonban technikailag és jogilag kivitelezhetetlen. Az Európai Unió Bíróságának ítélete után a felhalmozódott bírságokat közvetlenül a Magyarországnak szánt uniós forrásokból vonták le.
„Elég arcátlannak tartom, hogy Magyar olyan bírságok visszafizetését követeli, amelyeket egyáltalán nem orvosolt uniós jogsértés miatt szabtak ki” – mondta Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője, az Európai Parlament magyarországi jelentéstevője. „A bíróság által kiszabott bírságok visszatérítése azt is jelentené, hogy az EU saját ítéleteit kérdőjelezi meg, ássa alá.”
Magyar kedden azt közölte, hogy Magyarország jóváírást szeretne elérni az eddig kifizetett bírságokra az új uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon. Az EU azonban ilyen forrást nem jelölhet meg visszatérítésként, mert ez rossz üzenetet hordozna.
Lengyelország korábban már több százmillió eurónyi uniós forrástól esett el az igazságügyi reformjaihoz kapcsolódó, az Európai Unió Bírósága által kiszabott bírságok miatt.
Ugyanakkor a költségvetési tárgyalásokban részt vevő tisztviselők szerint „minden lehetséges”, és Magyarország még kiharcolhat többletforrásokat a határvédelemre – olyan pénzeket, amelyeket belföldön politikai sikernek tudna beállítani.
Szóba került az is, hogy az EU átnevezze vagy informálisan átcsoportosítsa a Magyarország számára már elkülönített támogatási sorokat például határvédelemre úgy, hogy azok Magyar Péter narratívájának megfeleljenek.