Nyugati tisztviselők szerint Oroszország Európa-szerte szabotázs- és bomlasztókampányt folytat, amelyben tüzek, erőművek elleni támadások és az EU légterébe küldött drónok szerepelnek.
Egy sziklába vájt polgári védelmi óvóhelyen, nukleáris vagy biológiai támadásnak is ellenálló ajtók mögött két vegyvédelmi ruhába és légzőmaszkba öltözött finn sorkatona sugárzási szinteket mér, miközben egy olyan gyakorlaton vesz részt, amelynek célja, hogy a barlangot több ezer ember számára biztonságos menedékké alakítsák.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Odabent, abban a térben, amelyet hétköznapokon sportcsarnokként használnak, éjszakára több száz ember alszik tábori ágyakon.
Önkéntesekkel és diákokkal együtt több mint 2000 ember vesz részt Európa legnagyobb polgári védelmi gyakorlatán a második világháború vége óta.
A forgatókönyv szerint a közép-finnországi Kuopio létfontosságú infrastruktúrája – az áram- és vízszolgáltatás is – kibertámadások miatt megbénult, és Finnország szomszédja, Oroszország rakétacsapásának veszélye fenyeget.
A cél, hogy a helyi hatóságok és a hétköznapi emberek is begyakorolják, mit tennének, ha valódi támadás érné őket.
A föld alatti bunkerek és óvóhelyek azonban legfeljebb a rakéták ellen nyújtanak némi védelmet, ám tehetetlenek azzal a szabotázs- és bomlasztókampánnyal szemben, amelyet nyugati tisztviselők szerint Oroszország folytat egész Európában.
Ez magában foglalja tüzek okozását, vízművek és erőművek elleni támadásokat, valamint drónok bevetését szabotázsakciókra az Európai Unió légterében.
Finnország oroszországi határa több mint 1300 kilométeren át húzódik a Balti-tengertől egészen az Északi-sarkkörig.
2024-ben Finnország Svédországgal együtt csatlakozott a NATO-hoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Addig a finnek nagyrészt egyedül készültek arra, hogy megvédjék magukat Oroszországgal szemben.
Tanulságok Ukrajnából
Finnország védelme nemcsak a hadseregen múlik, hanem a hétköznapi finnek „hozzáállásán” is, akik készek felelősséget vállalni országuk biztonságáért – mondta Asko Muhonen nyugalmazott ezredes.
Muhonen, a kuopiói gyakorlat szervezője szerint ez részben a sorozási rendszerből fakad, amely Finnországban a Szovjetunió összeomlása után is fennmaradt.
Nem mindenki örül a sorkatonai szolgálatnak, de „kötelességünk szolgálni és megvédeni ezt az országot, ahogy az előttünk élők is tették. Ezért van meg a függetlenségünk” – mondta a 23 éves Jyry Pietikainen sorkatona, akit arra képeztek ki, hogyan kell egy éjszakán át működtetni a kuopiói óvóhelyet.
Finnországnak ugyanakkor Ukrajnából is le kell vonnia a tanulságokat – tette hozzá Muhonen.
Míg Kuopióban a legnagyobb óvóhely 7000 embert képes befogadni, addig az ukránoknak olykor csak néhány percük van arra, hogy egy metróállomásra vagy föld alatti parkolóba meneküljenek.
Ez azt jelenti, hogy az embereknek olyan, könnyen megközelíthető menedékre van szükségük, amely valamiféle védelmet nyújt, és nem feltétlenül olyanra, amely egy nukleáris támadást is kibír – magyarázta.
A 20 éves Dmytro Untila, a kuopiói egyetem ukrán diákja otthon volt Odesszában, amikor 2022. február 24-én, a háború első napján orosz rakéták csapódtak a városba. Elmondása szerint a háza lépcsőházában keresett menedéket, mert máshová nem tudott menni.
Úgy véli, hogy egy ilyen helyzetre történő felkészítés biztosan sokat segített volna Ukrajnában, „mert senki sem tudta, hogy ilyesmi megtörténhet”.
A Kuopio környéki energiahálózatot elsősorban a nagy havazások, a viharok és a szélsőséges időjárás veszélyeztetik – mondta Juha Räsänen, a Savon Voima áramszolgáltató vezérigazgatója.
Azóta azonban, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és a cég úgy döntött, nem vásárol többé orosz bioüzemanyagot, a hálózat elleni kibertámadások száma jelentősen megnőtt – tette hozzá Räsänen.
A mérnökök tavaly legalább tíz matricát is találtak az energiahálózat különösen sérülékeny pontjain. Más finn energetikai vállalatok is észleltek hasonlókat, és ők sem tudják, honnan származnak – mondta.
„Ha azon a ponton robbanás történne, az akár egy egész gátat is elpusztíthatna” – fogalmazott Räsänen. Elmondása szerint nagyfeszültségű vezetékek fölött is észleltek drónokat, de az elkövetőket nem sikerült azonosítani.
Minden fenyegetés ellen nem lehet védekezni – tette hozzá –, ezért fontos, hogy az emberek felkészüljenek arra: legalább 72 órán át külső segítség nélkül is gondoskodni tudjanak magukról, ha leáll az áramszolgáltatás, vagy ihatatlanná válik a víz.
A Finn Biztonsági és Hírszerzési Szolgálat közölte, hogy „széles körű bejelentéseket” vizsgált ki, de nem talált semmi aggasztót.
A közlemény szerint 2022 óta az emberek a biztonsági helyzet miatt éberebbek, ezért olyan dolgokat is bejelentenek, mint például a földmérési munkákhoz használt fényvisszaverő matricák. A drónészleléseket pedig „többnyire hétköznapi jelenségek magyarázzák”.
„Apró dolgok történnek folyamatosan” – mondta a 32 éves Vuokko Lahtinen, aki egy kuopiói szaunában járt –, például az oroszok zavarják a GPS-jeleket.
Éppen ezért szerinte „Finnország legjobb védelme az, ha nem éri meg megtámadni”.
Ez az ország fegyveres és védelmi erőin, de ugyanúgy azokon a finn embereken is múlik – tette hozzá –, akik úgy érzik, hogy „van valami, amiért harcolni akarunk”.
Finnországban szerinte létezik egy „általános felelősségérzet”, amely a helyi közösségi csoportokból és még olyan kezdeményezésekből is táplálkozik, mint például a szelektív hulladékgyűjtés.
„Nagyon egyszerű, hétköznapi szinten is: ha az ember fontos dolgokat tesz, annak pillangóhatása van” – fogalmazott Lahtinen.
Finnország a Szovjetunióval szemben
A Szovjetunióval vívott háborúkban Finnország területének mintegy 11 százalékát elvesztette, és több mint 400 ezren – a lakosság mintegy 12 százaléka – kényszerültek elhagyni otthonukat azon a vidéken, amely ma már Oroszország nyugati részéhez tartozik.
A kuopiói veteránmúzeumban az idős, 95 éves Risto Mönkkönen egy papírlapot mutat, amelyre feljegyezte, mikor bombázták a várost, és kik veszítették életüket.
„Nem tudom elfelejteni” – mondta, majd elmesélte, hogyan rohant be gyerekként az apjával egy óvóhelyre, éppen akkor, amikor becsapódott egy bomba, megölve az apja öt barátját.
A 102 éves Pirkko Naukkarinen felidézte, hogy 16 évesen egy frontközeli tábori konyhán dolgozott, időnként katonákkal osztozva a lövészárkokon, és az árkokba vetette magát fedezékért, amikor a szovjet légierő a visszavonuló finn hadsereget támadta.
A 92 éves Aili Toivanen elmondta, hogy a különböző háborúk során kétszer is el kellett hagynia otthonát. Mindkét alkalommal finn katonák közölték a családjával, hogy egy órájuk van összepakolni a holmijukat.
Először, amikor visszanézett, látta, hogy az otthona lángokban áll: finn katonák gyújtották fel, mert nem akartak semmit hátrahagyni – mesélte.
Másodszor – magyarázta – a szovjet légierő a családot szállító, induló vonatot bombázta, ők kiugrottak, az árkokban bújtak el, mielőtt Kuopióban találtak menedéket.
Azt mondta, könnyekkel a szemében, hogy amikor Putyin 2022-ben megszállta Ukrajnát, attól félt, harmadszor is el kell hagynia az otthonát.
Egy ország, amelyért érdemes harcolni
A kuopiói óvóhelyre ezrek vonultak le, köztük iskolások és egyetemisták.
„A gyerekeknek ezt tudniuk kellene, mert lehet, hogy egyedül kell majd tenniük valamit. A felnőttek nem mindig tudnak segíteni” – mondta a 11 éves Amanda Hill, akinek az iskolája egy napra az óvóhelyen tartotta a tanórákat.
Pietikainen az óvóhely padlóján ülve, sorkatonatársai között magyarázta, miért nem őrültség előre begyakorolni, mi történik egy válsághelyzetben.
„Finnek vagyunk, így bizonyos értelemben pesszimistán látjuk az életet” – mondta –, de a történelem megmutatta, mi minden történhet Oroszországgal kapcsolatban.
Moszkva fenyegetéseivel kapcsolatban Muhonen úgy fogalmazott: „ne azt higgyék el, amit mondanak, hanem azt figyeljék, mit tesznek”.