Loader
Hirdetés

Bezárják a német kulturális központokat Oroszországban

Oroszország külügyminisztere, Lavrov, és Putyin elnök Indonéziában, 2026. szeptember 3-án.
Oroszország külügyminisztere, Lavrov, és Putyin elnök Indonéziában 2026. szeptember 3-án Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Kirsten Ripper & Euronews és AP, SPIEGEL
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország ezzel a német vádakra és szankciókra reagál.

A Kreml válasza a német szankciókra, amelyeket a robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt vezettek be a lipcsei/halle-i repülőtéren, azonnal megérkezett, Németország azonban számított is rá. Orosz hírügynökségek jelentése szerint Szergej Lavrov külügyminiszter elrendelte a német Goethe Intézetek bezárását Oroszországban.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szakértők „tükörreakcióra” számítottak az orosz kormány részéről: mivel a német kormány felmondta a szerződést a berlini Orosz Házzal, Moszkva bezárja a Goethe Intézet német kulturális intézményeit.

Lavrov szerint Németország azzal, hogy bezárja az Orosz Házat, „egyértelműen tudomásul vette, hogy ezzel véget vet kulturális jelenlétének az Orosz Föderációban”. Vlagyimir Putyin elnökhöz hasonlóan a külügyminiszter is tagadta Oroszország részvételét a lipcsei drónok ügyében. A német hatóságok szerinte semmilyen bizonyítékot nem mutattak fel: láttak egy drónt, és úgy döntöttek, hogy úgy néz ki, mint egy orosz, mondta Lavrov.

A Goethe Intézet tájékoztatása szerint a moszkvai központ mellett még Szentpéterváron és Jekatyerinburgban működnek kulturális intézetek. „Természetesen ezeket is bezárják, miután a mi kulturális központunkat Berlinből eltávolították”, mondta Lavrov a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon. Egyelőre nem világos, hogy a Goethe Intézet oroszországi nyelvoktató központjainak mindegyike kénytelen lesz-e leállítani a munkáját.

Már szerdán berendelte a Kreml Németország legmagasabb rangú diplomáciai képviselőjét, miután Berlin bekérette az orosz nagykövetet. Németországban arra is számítottak, hogy további orosz büntetőintézkedések következnek, például a német főkonzulátus ellen Szentpéterváron.

Miért nem reagált hamarabb Merz

A Der Spiegel beszámolója szerint Friedrich Merz német kancellár már augusztus 25-én, röviddel nyári szabadságáról való visszatérése után szankciókkal akart reagálni a lipcsei repülőtér ellen elkövetett dróntámadásra.

A beszámoló szerint a kancellár háromhetes, Tegernsee melletti vakációja alatt gyakran, naponta többször is tájékoztatást kért az augusztus 4-i drónincidensről.

A Neuhardenburg kastélyban tartott zárt ülésen Merz megbeszéléseket folytatott Alexander Dobrindt belügyminiszterrel, Johann Wadephul külügyminiszterrel és a kancellár biztonságpolitikai tanácsadójával, Günter Sautterrel. A jelentés szerint a két miniszter ellenezte az azonnali büntetőintézkedéseket.

A belügyminiszter azzal érvelt, hogy a nyomozást veszélyeztetheti, ha a kabinet nyilvánosan Oroszországot vádolja meg a támadással. A külügyminiszter pedig előbb figyelmeztetni akarta az orosz lépésekre a német diplomatákat, valamint biztonságba helyezni az adatokat és dokumentumokat.

Ezért Friedrich Merz a lipcsei drónok után Neuhardenburgban tett első nyilatkozatában mindössze azt jelentette be, hogy a felelősöknek „fizetniük kell”.

Éppen az a két miniszter, aki korábban fékezte Merzet, jelentette be a következő héten az Oroszország elleni szankciókat.

Nézze meg az aktuális, kizárólagos Euronews-riportot is!

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Ukrajna hivatalosan figyelmeztetett: veszélyes az orosz légtér

Az orosz kapcsolat: a német nyomozók azonosították a lipcsei dróntámadás két gyanúsítottját

Német kormány: Moszkva megbízásából követhették el a lipcsei repülőtéren meghiúsult dróntámadást