Miközben dicséri Berlint, amiért Oroszországnak tulajdonítja a lipcsei dróntámadás kísérletét, Litvánia külügyminisztere figyelmeztet: az eszkaláció megelőzéséhez erősebb, egész EU-ra kiterjedő elrettentés kell.
Az Oroszországgal szemben Brüsszel által eddig bevezetett elrettentő intézkedések mindeddig nem tudták megakadályozni, hogy Moszkva európai országok ellen hajtson végre támadásokat, és ezzel csak fokozta az unióra leselkedő veszélyt – mondta az Euronewsnak Kęstutis Budrys litván külügyminiszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Megjegyzései néhány nappal azután hangzottak el, hogy Németország egy, robbanóanyaggal felszerelt drón felbukkanását egy ukrán Antonov teherszállító repülőgép közelében, a katonai szállítmányok szempontjából kulcsfontosságú Leipzig/Halle repülőtéren Oroszországnak tulajdonította. A Kreml visszautasította a vádakat.
Budrys üdvözölte Berlin válaszát az incidensre – amelynek részeként nagyobb jogosítványokat kaptak a német hírszerző szolgálatok a támadások kivédésére –, szerinte azonban az Európai Unió összesített reakciója elmarad a szükségestől.
„A német szolgálatok, a biztonsági és hírszerző szervek nagyon gyorsan reagáltak, megakadályozták ezt az összeesküvést, ezt az állami terrorcselekményt, és megnevezték az érte felelős országot és szolgálatokat, tehát jó jel, hogy rendelkezünk ezekkel a képességekkel” – mondta a litván miniszter a Euronews 12 Minutes with című interjúsorozatában.
Szerinte azonban a lipcsei akció – amely csak a legutóbbi volt az EU-tagállamok ellen az elmúlt hónapokban Oroszországnak tulajdonított támadási kísérletek és feltételezett szabotázsakciók hosszú sora után – azt mutatta, hogy a Kreml jelentette fenyegetés ellensúlyozására eddig hozott lépések nem bizonyultak elégségesnek.
„Oroszország számára a korábbi válaszaink nem voltak elég erősek ahhoz, hogy újragondolja az egész helyzetet, vagyis nem sikerült elrettenteni” – fogalmazott Budrys.
„Oroszország továbbra is afféle olcsó eszközként tekint erre, amellyel feszültséget szíthat társadalmainkban, és kétségeket ébreszthet afelől, hogy folytatnunk kell-e Ukrajna támogatását. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszország nagy valószínűséggel a jövőben is fokozni fogja támadásait.”
Ezzel egybecsengett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szerdai nyilatkozata is. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen incidensek immár „az új normálist” jelentik, és hogy az EU-nak „szintet kell lépnie, ami azt jelenti, hogy készen kell állnia arra, hogy Oroszország felelőtlenségére gyorsabban és hatékonyabban reagáljon”.
Vízumkorlátozások és szigorúbb szankciók
Budrys a legutóbbi támadásokat inkább kinetikusnak – vagyis hagyományos fegyverekkel végrehajtottnak – nevezte, nem pedig hibridnek, ami szerinte sokkal inkább a dezinformációs kampányokra és a kibertámadásokra vonatkozik.
„A terepen elsősorban az elhárító képességeinkkel, biztonsági és hírszerző szolgálatainkkal tudunk fellépni ellene, ezeket kell megerősíteni” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai és gazdasági nyomást is fokozni kell.
Miután a múlt hónapban Oroszországot tette felelőssé a németországi repülőtéren történt drónszabotázsért, Berlin ezen a téren is lépéseket tett: elrendelte az orosz konzulátus bonni bezárását, felmondta a berlini Orosz Ház működési szerződését, és szigorúbb beléptetési ellenőrzéseket jelentett be az orosz állampolgárok számára.
Az oroszok mozgásának korlátozásáról szintén szó esett az uniós külügyminiszterek írországi, wicklow-i ülésén. Az orosz állampolgárok 2025 novemberében veszítették el a többszöri beutazásra jogosító schengeni vízumhoz való hozzáférést.
„Nem fordulhat elő, hogy még mindig ilyen hatalmas számú orosz turista utazik az Európai Unióban” – mondta Budrys. Tavaly több mint 477 ezer turistavízumot adtak ki orosz állampolgároknak.
„Hogyan lehetséges, hogy egy olyan ország polgárai, amely ilyen tevékenységeket folytat, még mindig szabadon utazhatnak ide? Ezt korlátoznunk kell” – tette hozzá.
A szerdai ülés után Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő közölte, hogy a tagállamok megállapodtak: további szigorításokat vezetnek be az orosz turisták vízumfeltételeiben, és az egész unióban vízumtilalmat alkalmaznak az orosz hadsereg volt és jelenlegi tagjaival szemben.
Németország külügyminisztere, Johann Wadephul azt is kilátásba helyezte, hogy fokozzák a nyomást Moszkva „árnyékflottájára”, vagyis azokra az elöregedett olajszállító tankerekre, amelyeket a Kreml a nyugati olajipari szankciók megkerülésére használ.
Von der Leyen a héten megerősítette, hogy az EU újabb szankciókat készít elő Oroszországgal szemben. A csomag véglegesítését várhatóan a külügyminiszterek következő ülésén végzik el.
„Fokoznunk kell az Oroszországgal szembeni szankcióinkat, hogy megmutassuk: nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, és nem adjuk fel Ukrajna támogatását” – mondta Budrys.