Csütörtökön kezdődik az Európai Tanács első olyan ülése 2010 óta, amelyiken nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter képviseli miniszterelnökként Magyarországot. A korszakhatár alkalmából felelevenítjük, hogyan vált Orbán nemkívánatos személlyé a brüsszeli tárgyalótermekben.
Orbán Viktor megszakítás nélkül 16, összesen pedig 20 éven át volt Magyarország kormányfője, ami nemcsak a magyar történelemben, de európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. Talán nincs is olyan európai vezető, aki több uniós csúcson vett volna részt, mint ő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Hosszú ideig Orbán képviselte az állandóságot az EU legfontosabb stratégiaalkotó szervében, az Európai Tanácsban, miközben körülötte folyamatosan cserélődtek az európai állam- és kormányfők: Olaszország például 11 miniszterelnököt fogyasztott el abban a 20 évben, amíg Orbán hatalmon volt (az elmúlt 16 évben pedig nyolcat).
Ebben a hosszú időszakban nagyon sokat változott az Európai Unió és maga Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök egy időben az ország súlyánál nagyobb hatással volt az európai döntéshozatalra harcias politikájának következtében, és fokozatosan az európai populista pártok egyik példaképévé vált.
Orbán azonban a jobbszélre sodródásával elvesztette a politikai közép szolidaritását, és egyre jobban kiéleződött a konfliktus közte és az uniós intézmények között. Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan vált a nagy belföldi felhatalmazással rendelkező, dinamikus vezetőből fokozatosan nemkívánatos személlyé Orbán Viktor az uniós csúcsokon.
Az első csúcs
Orbán Viktor szinte napra pontosan 16 évvel Magyar Péter előtt, 2010. június 17-én vett részt először uniós csúcson azután, hogy elsöprő győzelmet aratott a 2010-es választáson. A szavazás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán kijelentette, hogy Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről, így Brüsszelből sem, majd június elején a belga fővárosba utazott, hogy az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval tárgyaljon.
Orbán fontos célja volt az Európai Tanács ülése előtt, hogy elfogadtassa az uniós vezetőkkel a magyar államháztartási hiánycél fellazítását, ez azonban nem sikerült: Barroso azt mondta neki, hogy a magyar gazdaság rendkívül kényes helyzetben van, és ezért további költségvetési konszolidációra lesz szükség.
Ilyen körülmények között érkezett meg Brüsszelbe Orbán az uniós csúcsra, ami végül kifejezetten sikeresen zárult az EU szempontjából, az állam- és kormányfők ugyanis elfogadták a 2020-as növekedési stratégiát. Orbán ekkor még egy volt az uniós vezetők közül, nem ő volt a viták főszereplője, mint ahogy ez később gyakran előfordult. A következő években azonban fokozatosan gyűlni kezdtek a konfliktusok, már a következő csúcson magyarázkodnia kellett például a 2010 nyarán kivetett bankadó miatt.
A pofon
Orbán Viktor legmegalázóbb pillanata az európai porondon 2015. május 22-én érkezett el, amikor az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker pofon vágta a magyar miniszterelnököt. Az eset nem egy klasszikus uniós csúcson, hanem az EU Keleti Partnerség csúcstalálkozóján történt, Rigában. Juncker Laimdota Straujuma lett miniszzterelnök mellett állva köszöntötte az érkező tagállami vezetőket, és amikor meglátta Orbánt, egyből odaszólt Straujumának, hogy jön a diktátor. Ezután Orbánt diktátorként szólította meg, majd belecsapott a tenyerébe, és adott neki egy taslit.
A magyar miniszterelnök eddigre már túl volt azon a tusnádfürdői beszédén, amiben meghirdette, hogy illiberális demokráciát épít Magyarországon, a fideszes hatalomkoncentráció szintje azonban még messze nem érte el a 2020-as évekét. Ahhoz viszont már elég vitatható döntést hozott, a választási rendszer átalakításától kezdve az Oroszország elleni első uniós szankciók kritizálásáig, hogy kivívja az európai liberálisok ellenszenvét.
Kezdeményező szerep a menekültválság idején
Még ugyanebben az évben érkezett el Orbán Viktor egyik nagy európai pillanata is: a menekültválság idején a magyar miniszterelnök a címlapokra került, és a V4-ekkel együtt komoly befolyása volt az uniós politika alakítására.
Orbán a legtöbb uniós vezetővel, mindenekelőtt Angela Merkellel ellentétben a határok lezárásával reagált a rendkívüli migrációs nyomásra. Ez hangos tiltakozást váltott ki több európai politikus részéről, de olyan információk is terjedtek Brüsszelben, melyek szerint egyes uniós vezetők örültek neki, hogy Orbán képviseli helyettük a keményvonalas migrációs politikát.
A 2015 szeptemberében tartott rendkívüli migrációs csúcsra Orbán hatpontos javaslatcsomaggal érkezett, és végül öt pontot el is fogadtak a tagállamok állam- és kormányfői - legalábbis Orbán saját értékelése szerint, erről később azért még voltak viták. Arról az ötletéről mindenesetre biztosan nem született megegyezés, hogy az EU vegye át Görögország határainak védelmét, ha már Athén nem képes feltartóztatni a bevándorlókat.
A brüsszeli csaták
Ahogy teltek az évek, Orbán retorikája egyre harciasabbá vált az uniós csúcsokkal kapcsolatban. 2019 decemberében például az EU karbonsemlegessé tétele volt a napirenden, a tárgyalást pedig már előre csataként aposztrofálta a magyar kormányfő:
"[a] csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit" - mondta, majd többek között a Magyarországnak járó kohéziós pénzek kifizetéséhez kötötte azt, hogy aláírja a karbonsemlegességről szóló nyilatkozatot.
Orbán konfrontatív, a vétóval való fenyegetést tárgyalási alapként használó hozzáállását már akkor úgy értelmezték egyes kommentátorok, hogy a magyar miniszterelnök zsarolja az Európai Uniót.
Az elhíresült kávézás
Az uniós intézményekkel és a tagállami vezetők többségével az Ukrajna elleni orosz invázió után vált végleg helyrehozhatatlanná Orbán viszonya. A belpolitikai átalakítások miatt eddigre már több eljárás is indult Magyarország ellen, és ebben az időszakban kezdődött az uniós források visszatartása is. Eközben Orbán abszolút különutas politikát vitt az uniós csúcsokon az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.
A magyar miniszterelnök minden egyes szankciós csomag vitáján elmondta, hogy nem ért vele egyet, és értékelése szerint az EU "lábon lövi magát" Oroszország büntetésével. A döntések akadályozása azonban ekkoriban még leginkább abban merült ki, hogy a magyar miniszterelnök levetetett egy-egy embert a szankciós listáról. Végül aztán minden egyes alkalommal megszavazta a szankciós csomagokat.
Orbán ekkori, nem destruktív tiltakozásának legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a 2023 decemberi uniós csúcson egyszerűen kiment a teremből, amikor a tagállamok döntöttek arról, hogy az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Azt nem látjuk tisztán, hogy pontosan mi történt: Orbán arról számolt be, hogy magától hagyta ott az ülést, más források szerint Olaf Scholz német kancellár javasolta neki, hogy inkább igyon meg egy kávét a szavazás alatt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy Orbán ekkor csak egy elvi döntés megszületéséhez járult hozzá azzal, hogy nem vétózott a szavazáson. A gyakorlatban az ő miniszterelnöksége alatt nem volt esély a tárgyalások elindulására, erre végül egészen most hétfőig kellett várni.
Bot a küllők között
Hatalomgyakorlásának legutolsó éveire Orbán Viktor nemkívánatos személlyé vált az uniós csúcsokon. „Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”, mondta a miniszterelnök még 2021-ben, az október 23-i ünnepi beszédében, és ahogy teltek az évek, egyre inkább ennek megfelelően is viselkedett Brüsszelben. A kommunikációja is még élesebbé vált: volt, hogy azt mondta egy csúcs előtt, hogy ketrecharc vár rá, máskor arról beszélt, örül, ha haza fog tudni jönni Brüsszelből.
2011 óta a tagállamok 48-szor alkalmazták a vétó eszközét a konszenzust igénylő uniós döntéshozatal meghiúsítására, ebből 21 alkalommal Magyarország volt a blokkoló tagállam. A második helyen Lengyelország áll 7 vétóval, ami a magyar szám harmada.
A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, amikor Orbán az idei választási kampány közepén, a márciusi uniós csúcson megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt. Az obstrukció szintlépés volt még Orbántól is, hiszen a magyar kormányfő korábban már rábólintott a hitelre (amiből ráadásul Magyarország ki is maradt), márpedig olyan még nem fordult elő, hogy egy uniós vezető ilyen hátraarcot csinált volna.
Az uniós csúcstalálkozón a tagállami vezetők egymás után, minden eddiginél élesebb hangon ítélték el a magyar miniszterelnök magatartását. Több mint 20 tagállam fejezte ki a nemtetszését, volt, aki zsarolást emlegetett, míg más azt mondta, hogy amit Orbán tett, az elfogadhatatlan. Volt, aki egyenesen arról beszélt, hogy a magyar miniszterelnök túszul ejtette az Európai Uniót.
Az elmaradt búcsú
A végletesen elszigeteltté vált Orbánra még egy utolsó uniós csúcs várt volna idén áprilisban, nem sokkal azután, hogy pártja súlyos vereséget szenvedett a választáson. A leköszönő miniszterelnök azonban végül úgy döntött, hogy inkább el sem utazik az informális csúcs helyszínére, Nicosiába.
Pedig a protokoll és a hagyomány szerint a távozó vezetők el szoktak menni az éppen aktuális uniós csúcsra, ahol búcsúajándékot is kapnak a többi állam- és kormányfőtől. Ezt pont Orbán tudhatja a legjobban, aki ekkor messze a leghosszabb ideje volt tagja az Európai Tanácsnak, és 16 év alatt számos uniós tagállam vezetőjét búcsúztatta el.
Orbán Viktor elmaradt búcsújáról így végül Donald Tusk megjegyzése maradt a legemlékezetesebb. A lengyel kormányfő azt írta az X-en a magyar miniszterelnök hiányával kapcsolatban, hogy évek óta először nincsenek jelen az oroszok az Európai Tanács ülésén, ez pedig hatalmas megkönnyebbülés számára.