Legalább 20 állam- és kormányfő ítélte el Orbán Viktor viselkedését, amiért blokkolja az Ukrajnának decemberben megítélt támogatások kiutalását. ,,Az Európai Tanácsot nem lehet megzsarolni" - üzenték.
Csütörtökön nyílt konfliktussá éleződött az Európai Unió vezetőinek felháborodása, miután Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt. Az uniós csúcstalálkozón a tagállami vezetők egymás után, minden eddiginél élesebb hangon ítélték el a magyar miniszterelnök „elfogadhatatlan” magatartását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A bírálatok élére António Costa, az Európai Tanács rendszerint visszafogott elnöke állt, akinek tekintélyét közvetlenül érinti a magyar vétó.
„A vezetők sorra szót kértek, hogy elítéljék Orbán Viktor hozzáállását, és emlékeztessenek arra: a megállapodás kötelez, minden vezetőnek tartania kell a szavát” – mondta Costa a csúcstalálkozó végén. Hozzátette: hónapok óta gyűlik a feszültség a magyar kormányfő lépései miatt.
Costa határozottan visszautasította a vétóval kapcsolatos nyomásgyakorlást: „Senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, és senki sem zsarolhatja az uniós intézményeket.” Hangsúlyozta, hogy a hitelt a decemberi megállapodás szerint folyósítani kell – ennek ellenére Orbán fenntartotta vétóját.
A vita egyik kulcspontja az energiapolitika. Costa elismerte Ukrajna lépéseit: Kijev a csúcs előtt néhány nappal megkezdte a Barátság kőolajvezeték helyreállítását, és engedélyezte az EU által vezetett helyszíni ellenőrzést, eleget téve Magyarország és Szlovákia követeléseinek. Volodimir Zelenszkij elnök ugyanakkor korábban ellenezte az orosz olaj tranzitjának újraindítását a háború miatt.
Orbán ezzel szemben azt állítja, Ukrajna szándékosan szabotálta a vezetéket, hogy energiaválságot idézzen elő az április 12-i választások előtt. Zelenszkij ezt alaptalannak nevezte, ugyanakkor több alkalommal nyilvánosan is bírálta a magyar miniszterelnököt.
Diplomáciai források szerint Costa mindkét felet a hangnem mérséklésére szólította fel, de egyúttal bírálta Budapestet is, amiért szerinte teljesíthetetlen feltételeket támaszt. Például a folyamatos orosz támadások közepette lehetetlen garantálni a tranzit biztonságát.
„Az nem jóhiszeműség, amikor valaki olyan feltételt szab, amelyet sem az EU, sem a tagállamok nem tudnak garantálni” – fogalmazott. Hozzátette: a vezeték biztonságáról végső soron Oroszország dönt, amely 2022 óta több mint húsz alkalommal támadta azt.
A patthelyzet feloldása érdekében Brüsszel bejelentette: az EU finanszírozza a javításokat, Ukrajna pedig engedélyezi a külső ellenőrzést. Ez azonban nem volt elég Orbán meggyőzéséhez.
A helyzet immár az uniós intézmények hitelességét és működését is veszélyezteti. Ursula von der Leyen bizottsági elnök emlékeztetett: Magyarország, Szlovákia és Csehország decemberben politikai megállapodást kötött a hitelről.
„A feltételek teljesültek. A hitel azért marad blokkolva, mert egy vezető nem tartja be a szavát” – mondta, hozzátéve: „így vagy úgy, de a támogatást biztosítani fogjuk”.
A kritikákhoz több vezető is csatlakozott. Friedrich Merz német kancellár „súlyos hűtlenséggel” vádolta Orbánt, Emmanuel Macron pedig arra figyelmeztetett, hogy az energiabiztonság kérdését nem szabad politikai eszközzé tenni.
Ulf Kristersson svéd, Christian Stocker osztrák és Bart De Wever belga vezetők szerint Orbán a Kijevvel fennálló vitát belpolitikai kampányában használja fel. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő pedig a vétó indítékait is megkérdőjelezte: „választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak”.
Orbán nem hátrál
A zárt ajtók mögött zajló, „heves és feszült” egyeztetések sem vezettek áttöréshez. A magyar miniszterelnök nemcsak kitartott álláspontja mellett, hanem tovább erősítette azt, így a vezetők arra számítanak, hogy a vétó a magyarországi választásokig érvényben marad.
A csúcs után Orbán azt is felvetette, hogy Brüsszel Ukrajnával együttműködve kormányváltást próbál elérni Magyarországon.
„Az európai intézmények egy része kormányváltást akar, és ezt finanszírozza is” – mondta.
A kampány hajrájában Orbán fokozta támadásait fő kihívójával, Magyar Péterrel szemben, akit uniós és ukrán „bábjelöltnek” nevezett. Brüsszel elhagyása előtt kijelentette: „nem lesz pénz Ukrajnának”, amíg az olajszállítás nem áll helyre.
Kritikus időzítés
A magyar vétó különösen érzékeny pillanatban érkezik. Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt leállította Ukrajna támogatását, így Európának kell fedeznie a kieső forrásokat.
A 90 milliárd eurós hitel kulcsszerepet játszik Ukrajna 2026–2027-es költségvetésében. Ennek hiányában Kijev szerint az állam működése és a hadsereg finanszírozása is veszélybe kerülhet.
Az első kifizetést eredetileg április elejére tervezték, ám a vétó felborította az ütemezést.
Bár a felmérések szerint Orbán jelenleg hátrányban van, a különbség csökken, így győzelme nem zárható ki – ami a vétó elhúzódását is jelentheti.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte: folytatja a blokkolást, ha a vezetéket nem állítják helyre.
A vita komoly kihívás elé állítja Brüsszelt, amelynek egyszerre kell biztosítania a tagállamok energiabiztonságát és fenntartania Ukrajna támogatását.
„Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország tesz” – fogalmazott António Costa. „És ezt a magatartást a vezetők nem fogadhatják el.”