A tagállamok 2011 óta 48-szor vétóztak, legutóbb Magyarország az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárdos segélyt. Kérdezze meg az Euronews MI-chatbotját a tagállami blokkolásokról.
A vétójog lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy blokkolják és késleltessék az Európai Tanács döntéseit. Amit egykor a nemzeti szuverenitás garanciájának tekintettek, az mára egy nyomásgyakorló eszközzé vált, amellyel engedményeket próbálnak kicsikarni Brüsszeltől.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A University College London európai intézményekkel, politikával és szakpolitikával foglalkozó oktatója, Michal Ovádek szerint 2011 óta 48 alkalommal vétóztak a tagállamok. Magyarország 21 döntést állított meg. Lengyelország a második 7 vétóval, mögötte Szlovákia, Hollandia, Ausztria és Görögország következik. Ciprus, Románia és Bulgária szintén élt már ezzel az eszközzel.
Az egyhangúság az Európai Unió működésének egyik fontos alapelve. A vétójog bírálói azonban arra figyelmeztetnek, hogy a döntések sorozatos blokkolása bénultságba sodorhatja a közösséget.
Érdekli, milyen következményekkel jár az EU egyhangú döntéshozatal az EU-ban? Kérdezze az Euronews MI-alapú chatbotját!
Az EU globális kihívásokkal néz szembe, ezért gyors döntésekre van szükség. Az egyhangúság körüli belső viták aláássák Európa hitelességét és a közös fellépést, ami súlyos geopolitikai következményekkel jár.
Mindez újraélesztette a brüsszeli reformvitákat. Az egyhangúság minősített többséggel való felváltása az egyik lehetséges megoldás. Más lehetőségek között szerepel jogi ellensúlyok és politikai kompromisszumok bevezetése, például az, ha szigorúbb feltételekhez kötik a finanszírozási mechanizmusokat.
A szavazási szabályok reformja továbbra is nehéz, mivel bármilyen változtatáshoz egyhangúságra van szükség, az országok pedig nem szívesen mondanak le arról a jogukról, hogy megvétózhatják a döntéseket.