Sarah Khalifa fellebbeztett a döntés ellen, de vajon mekkora az esélye annak, hogy sikerül elkerülnie a halálsort? Ennek jártunk utána.
Az ismert egyiptomi televíziós műsorvezető, Sarah Khalifa fellebbezett a halálos ítélete ellen – közölte ügyvédje, Mohamed El-Gendi. Khalifát további 11 emberrel együtt ítélték halálra egy szintetikus kábítószerek előállításával és kereskedelmével kapcsolatos ügyben. A műsorvezető következetesen tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, és azt mondta, hogy életében még egyetlen cigarettát sem szívott el.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews utánajárt annak, hogy mit mond az egyiptomi jog a kábítószerrel kapcsolatos ügyekben kiszabható halálbüntetésről, és mit jelenthet a fellebbezési eljárás Khalifa és vádlotttársai számára.
Miért szabható ki halálbüntetés kábítószeres ügyekben?
Az egyiptomi kábítószer-törvény lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását a legsúlyosabb kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében, míg a kábítószer használatát nem büntetik ennyire súlyosan.
A törvény 33. cikke alapján halálbüntetés szabható ki többek között kábítószer-behozatalért, azok kereskedelmi célú előállításáért, valamint kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet létrehozásáért, irányításáért vagy az abban való részvételért.
Az ügyészség azzal vádolta a Khalifa-ügyben szereplő 28 vádlottat, hogy egy szervezett hálózat tagjai voltak, amely kábítószerek előállításához szükséges alapanyagokat hozott be az országba, sőt foglalkozott gyártással, tárolással és a terjesztéssel is.
A Kairóban született Khalifa, aki a „Mission Impossible” című bűnügyi műsort vezette, a vád szerint pénzt adott az alapanyagok megvásárlására és külföldön segítette a beszerzést.
Testvérét, Mohamedet, akit szintén halálra ítéltek, azzal vádolták, hogy drogokat állított elő, és tesztelte is azokat.
Az igazságügyi szakértők az elkobzott anyagok között az MDMB-4en-PINACA nevű vegyületet is azonosították. Ez laboratóriumban előállított szintetikus kannabinoid, amely a kannabiszhoz hasonló hatásokat válthat ki, ugyanakkor jóval erősebb és kiszámíthatatlanabb is lehet.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala az anyagot súlyos mellékhatásokkal, köztük halálos mérgezésekkel is összefüggésbe hozták.
A szer jogi státusza szintén kérdéssé vált a tárgyaláson. A bíróság által kijelölt szakértői bizottság megállapította, hogy az MDMB-4en-PINACA nem szerepel név szerint Egyiptom ellenőrzött kábítószereket tartalmazó listáján, ugyanakkor arra jutott, hogy a törvény hatálya mégis kiterjed rá, mivel kémiai szerkezete és hatásai hasonlóak a már listázott anyagokéhoz.
A védelem megtámadta ezt az értelmezést, a bíróság azonban elfogadta a bizottság megállapításait.
Mi történik most Khalifával?
Egyiptom 2024 óta teljeskörű fellebbezést biztosít a súlyos bűncselekmények esetén. Korábban az ilyen bűncselekmények miatt hozott ítéletekre nem vonatkozott ugyanilyen, kétfokú bírósági rendszer. Az új szabályozás szerint a súlyos bűncselekmény miatt elítélt személy fellebbezhet egy magasabb szintű büntetőbírósághoz, az úgynevezett Fellebbviteli Büntetőbírósághoz.
Az egyiptomi Semmítőszék szerint a változás lehetővé teszi, hogy a fellebbviteli bíróság újra megvizsgálja az ügyet. A gyakorlatban a bírák áttekinthetik a bizonyítékokat, az ügyészség érveit és azt is, milyen szerepet tulajdonítottak az egyes vádlottaknak. A bíróság helybenhagyhatja az ítéletet, megváltoztathatja a büntetést vagy felmentheti a vádlottat. Csak ezt követően kerülhet sor további jogorvoslatra az egyiptomi Semmítőszék előtt.
A Semmítőszék szerepe ettől eltérő. Nem tárgyalja újra a teljes ügyet, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy helyesen alkalmazták-e a jogszabályokat, illetve történt-e súlyos eljárási hiba.
Mielőtt a kairói bíróság hivatalosan halálra ítélte volna Khalifát, az ő ügyét, valamint további 12 vádlott ügyét Egyiptom főmuftija elé terjesztette. Az egyiptomi eljárás szerint azoknak a bíráknak, akik halálbüntetés kiszabását tervezik, egyhangú döntést kell hozniuk, és az ítélet hivatalos kihirdetése előtt ki kell kérniük a főmufti véleményét. A főmufti véleménye tanácsadó jellegű, és nem köti a bíróságot. A vélemény kézhezvételét követően a bíróság Khalifát és további 11 embert halálra ítélt. A vádlottak fellebbezési joga azonban megmaradt.
Valóban megváltoztathatja a fellebbezés a halálos ítéletet?
A közelmúltbeli ügyek azt mutatják, hogy az egyiptomi Fellebbviteli Büntetőbíróságok jelentősen megváltoztathatják az első fokon hozott ítéleteket.
Augusztusban egy manszúrai fellebbviteli büntetőbíróság egy, a Khalifa-ügytől független gyilkossági ügyben hatályon kívül helyezte a halálos ítéletet, és helyette 15 év szabadságvesztést szabott ki a vádlottra. A bíróság tanúkat hallgatott meg, és áttekintette az ügy iratait, mielőtt megváltoztatta az ítéletet.
A fellebbviteli bíróságok kábítószeres ügyekben is jelentősen enyhítettek már büntetéseket. Márciusban egy kairói fellebbviteli büntetőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésről hét év börtönbüntetésre enyhítette egy olyan vádlott büntetését, akit a köznyelvben „ice” néven ismert kábítószer kereskedelméért ítéltek el.
A védelem többek között a letartóztatás és a házkutatás körülményeit, valamint egy állítólagos beismerő vallomást is vitatott.
A nagy visszhangot kiváltó Karim Salim-ügyben, akit az egyiptomi média „az ötödik település sorozatgyilkosaként” emlegetett, a Fellebbviteli Büntetőbíróság helybenhagyta a halálos ítéletet. A Semmítőszék később elutasította a vádlott jogorvoslati kérelmét, így az ítélet jogerőssé vált.
Ezt követően külön eljárásokra van szükség a kivégzés végrehajtása előtt. Ezek közé tartozik, hogy az ügyet az igazságügyi miniszteren keresztül az elnök elé terjesztik, aki kegyelmet adhat a vádlottnak, vagy enyhítheti a büntetést.