Megbízhatók-e a közösségi oldalakon terjedő pénzügyi tanácsok?

„A védelmi ipari részvények az esetek 95 százalékában milliomost csinálnak az emberből” – állítja egy férfi követőinek egy TikTok-videóban, mielőtt néhány védelmi ipari vállalat felé irányítaná a nézőket.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Ez csak egy a számos videó közül, amelyek befektetési tippeket kínálnak: némelyikben maguk a tartalomkészítők szerepelnek, másokban mesterséges intelligenciával létrehozott figurák ajánlanak részvényeket és adnak pénzügyi tanácsokat az Európában a közösségi médiát görgető felhasználóknak.

De vajon mennyire bízhat meg valójában ezekben a tanácsokban?

A BrokerListings.com brókercég-összehasonlító weboldal 150 népszerű, pénzügyekkel foglalkozó TikTok-videót elemző új vizsgálata arra utal, hogy a nézőknek óvatosnak kell lenniük.

Az elemzett videók mindegyike legalább 100 000 megtekintést gyűjtött, és olyan témákat érintett, mint a részvények, a kriptovaluták, az eladósodás és a személyes pénzügyek.

A platform megállapította, hogy a készítők több mint 70 százaléka nem tüntetett fel egyértelmű, a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmai hátteret, illetve olyan képesítést, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a nagyközönség számára megbízható tanácsokat adjon.

Emellett a videók több mint 60 százaléka nem magyarázta el megfelelően az általuk bemutatott pénzügyi termékekhez vagy helyzetekhez kapcsolódó lehetséges kockázatokat, hátrányokat.

Ezek az eredmények arra az időszakra esnek, amikor a szabályozó hatóságok egyre inkább küszködnek a közösségi média fiatal befektetőkre gyakorolt hatásával.

Ulf Linke, a német pénzügyi felügyelet, a BaFin fogyasztóvédelmi szakértője a The Cube-nak, az Euronews tényellenőrző csapatának elmondta, hogy a hatóság „egyértelmű trendet” lát a közösségi médiában terjedő befektetési tippek felé, különösen a fiatalabb korosztály körében.

A BaFin 2024-es felmérése szerint a milleniál és Z generációs befektetők több mint fele megbízható pénzügyi információforrásnak tartja a közösségi médiát, 60 százalékuk pedig jó alternatívának látja a professzionális pénzügyi tanácsadással szemben.

Áprilisban az Európai Parlament támogatta, hogy minimális követelményeket vezessenek be az úgynevezett „finfluenszerekre”, vagyis azokra az influenszerekre, akik a közösségi médiában pénzügyi tanácsokat adnak. A képviselők külön is kiemelték az olyan kockázatokat, mint a rejtett reklám, a félrevezető állítások, a csalások és a mesterséges intelligencia által generált pénzügyi tartalmak.

A képviselők szerint a közösségi média sok fiatal számára „elsődleges” pénzügyi információforrássá vált.

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szintén adott ki útmutatást a finfluenszerek számára az év elején, felhívva a figyelmet arra, hogy a befektetési ajánlásokra vonatkozó szabályok a közösségi médiában közzétett pénzügyi tartalmakra is vonatkozhatnak.

E szabályok szerint annak, aki befektetést ajánl, adott esetben egyértelművé kell tennie, hogy kicsoda, el kell különítenie a tényeket a véleményektől, és fel kell tárnia, ha anyagilag profitálhat abból, amit népszerűsít.

Bizonyos körülmények között még az is befektetési ajánlásnak minősülhet, ha valaki nyilvánosan véleményt mond arról, hogy egy részvény vagy kriptovaluta ára emelkedni vagy csökkenni fog.

„Az olyan figyelmeztetések, mint hogy »Ez nem befektetési tanács«, ezekben az esetekben nem nyújtanak védelmet” – állapítja meg az ESMA.

Miért lehet kockázatos a TikTokon adott pénzügyi tanács?

Kutatók szerint a közösségi médiás klipek formátuma az egyik fő oka annak, hogy bizonytalan forrásai a pénzügyi vagy költségvetési információknak, mivel rövidségük miatt sok fontos kontextus kimaradhat.

James Barra, a BrokerListings tartalom- és kutatásvezetője szerint az olyan platformok rövid videói, mint a TikTok vagy az Instagram, önmagukban nem feltétlenül alkalmasak azokra a hosszabb, kiegyensúlyozott magyarázatokra, amelyeket egyes pénzügyi termékek megkövetelnének.

Mint mondta, egy rövid videó, amely valamilyen mellékállást vagy gyors meggazdagodást ígérő sémát reklámoz, sokkal figyelemfelkeltőbb lehet, mint egy hosszabb magyarázat, amely a lehetséges előnyöket és kockázatokat egyaránt mérlegeli.

A tanácsok ráadásul olyan embereket is elérnek, akiknek pénzügyi ismeretei és tapasztalatai rendkívül különbözőek.

Előfordulhat például, hogy egy adott befektetés egy tapasztalt befektető portfóliójának viszonylag kis részét teszi ki, ám egy fiatal befektető számára, aki megtakarításai nagy részét teszi bele, jóval nagyobb kockázatot jelent.

„És az efféle árnyalatoknak nem feltétlenül van helyük ezekben a rövid, TikTokra készült videókban” – mondta Barra a The Cube-nak.

A BrokerListings azt is megállapította, hogy a legaggasztóbb tartalmak nem feltétlenül a TikTok legnagyobb pénzügyi influenszereitől származnak.

Barra szerint a nagyobb influenszerekre és a velük kötött kereskedelmi partnerségekre nagyobb figyelmet fordítanak a szabályozó hatóságok és a közösségimédia-platformok, miközben kisebb, organikus tartalomkészítők is képesek jelentős közönséget elérő anyagokat gyártani, de kevesebb ellenőrzés mellett.

A TikTok közlése szerint a szabályozott termékekre, szolgáltatásokra és kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó közösségi irányelvei határozzák meg az ilyen típusú tartalmakra érvényes szabályokat. A platform azt állítja, hogy ha megállapítja egy tartalomról, hogy megsérti ezeket az irányelveket, fellép ellene, akár a videó eltávolításával is.

A TikTok a pénzügyi csalásokat is tiltja, és közölte, hogy 2026 első negyedévében azokról a videókról, amelyeket csalásra és csalási kísérletre vonatkozó szabályainak megsértése miatt távolított el, 99 százalékot még azelőtt törölt, hogy a felhasználók bejelentették volna.

Minden pénzügyi tartalom megbízható?

Az aggodalmak ellenére nem minden pénzügyi tartalom megbízhatatlan a közösségi médiában. A BrokerListings szerint kutatóik olyan tartalomkészítőket is találtak, akik hasznos információkat osztanak meg például a költségvetés-készítésről, az adósságkezelésről, a vésztartalék felépítéséről és a hosszú távú befektetésről.

A közösségi média alternatív módot is kínálhat a fiataloknak arra, hogy tanuljanak a személyes pénzügyekről.

„Erről nem tanul az ember az iskolában, nem tanulja az egyetemen” – mondta Barra. „Sokan a szüleiktől sem kapnak ilyen ismereteket.”

Emellett léteznek olyan, régóta működő pénzügyi oktatócsatornák is, amelyek más megközelítést alkalmaznak, mint a gyors részvényajánlásokra és magas hozamokat ígérő tartalmakra építő videók.

Ilyen például a Németországban működő Finanzfluss („Pénzáramlás”), amelyet a korábbi befektetési banki elemző, Thomas Kehl vezet, és amely jelentős online közönséget épített fel pénzügyi ismeretterjesztő tartalmaival. Videóik olyan témákat ölelnek fel, mint az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok), a befektetések alapjai, a megtakarítás és a nyugdíjtervezés.

Egy nemrégiben közzétett TikTok-videójukban például az aktívan kezelt ETF-ek amerikai és európai térnyerését mutatják be: ahelyett, hogy egy konkrét részvényre irányítanák a nézők figyelmét és hozamot ígérnének, magát a terméket és a piaci fejleményeket magyarázzák el.

Hogyan ismerheti fel az online megbízhatatlan pénzügyi tanácsokat?

A szakértők ennek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy a felhasználóknak alaposan meg kell nézniük, ki áll az általuk nézett pénzügyi tartalmak mögött.

Linke szerint a megbízható tartalomkészítőknek azonosítaniuk kell magukat, ellenőrizhető elérhetőségeket kell megadniuk, fel kell tárniuk az esetleges összeférhetetlenségeket, és be kell mutatniuk azt a szakmai hátteret, amely feljogosítja őket arra, hogy befektetésekről beszéljenek.

Ha ez az információ hiányzik, akkor a befektetőknek nem szabad megbízniuk a kapott befektetési tippekben – tette hozzá.

Linke arra is figyelmeztette a felhasználókat, hogy legyenek gyanakvóak az olyan tanácsokkal szemben, amelyek magas hozamot ígérnek a kockázatok ismertetése nélkül, és ne engedjenek a nyomásnak vagy annak a félelemnek, hogy lemaradnak a lehetséges nyereségről.

Barra szerint egy másik intő jel, ha a tartalom a vagyon látványos bemutatására épít, például drága autókra, luxusszállodákra, vagy arra utal, hogy egy bizonyos befektetési stratégia követése hasonló életmódhoz vezethet.

A sürgetés szintén gyanút kell hogy keltsen. Barra példaként olyan videókat említett, amelyek szerint egy részvény árfolyama éppen ugrani vagy összeomlani készül, illetve amelyek azt sugallják, hogy a nézőknek csak egy rövid időablak áll rendelkezésükre, hogy megvegyenek egy adott kriptovalutát.

A közösségi média felhasználóinak azt is érdemes átgondolniuk, hogy egy tartalomkészítő pénzügyileg profitál-e abból, amit népszerűsít, hiszen egyesek jutalékot kapnak, ha a nézők az általuk megosztott linken keresztül regisztrálnak egy kereskedési platformra.

Az ilyen szponzorációk vagy partneri megállapodások önmagukban nem jelentik azt, hogy az információ megbízhatatlan, de az európai szabályok előírják az ilyen összeférhetetlenségek feltárását.

Az ESMA azt javasolja a fogyasztóknak, hogy a közösségi médiában látott információkat hasonlítsák össze más forrásokkal, mielőtt pénzügyi döntéseket hoznának.

Ez jelentheti például a pénzügyi felügyeletek, így az ESMA vagy az olyan nemzeti hatóságok, mint a német BaFin által közzétett információk áttekintését; az adott vállalat hivatalos jelentéseinek ellenőrzését, ha egy videó egy konkrét cégre tesz állításokat; illetve a neves pénzügyi hírszolgáltatók tudósításainak felkeresését.

A befektetők a nemzeti felügyeleti hatóságok nyilvántartásait is használhatják annak ellenőrzésére, hogy egy pénzügyi szolgáltatást kínáló vállalat vagy magánszemély rendelkezik-e a szükséges engedéllyel.

Végső soron az is növeli az alapos utánajárás fontosságát, hogy a felhasználók ma már pillanatok alatt eljuthatnak egy TikTok-videó megtekintésétől odáig, hogy saját pénzüket kockáztatják.

Barra egy olyan helyzetet írt le, amikor valaki megnéz egy videót, amelyben több részvényt ajánlanak, majd megkérdez egy AI-csevegőbotot, hogy jó befektetések-e ezek, ezután megnyit egy kereskedési alkalmazást, és perceken belül meg is vásárolja őket.

„Az egész folyamat sokkal gyorsabb lehet, mint korábban volt” – mondta.