Franciaországban azért halt meg egy 11 éves kislány, mert a hatóságoknak nem volt kapacitásuk kivizsgálni a támadója ellen korábban felhozott zaklatási vádakat. Ez ráirányította a figyelmet a bíróságok alulfinanszírozottságára.
Franciaország-szerte ezrek tüntettek a bíróságok előtt miután kiderült: a nemrég meggyilkolt 11 éves kislány, Lyhanna gyilkosát már számtalanszor feljelentették gyerekek molesztálása miatt, a hatóságok mégsem tettek semmit.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lány május 29-én tűnt el a délnyugat-franciaországi Fleurance közelében, utoljára azt látták, hogy beszáll egy férfi autójába.
Napokig tartó keresés után a nyomozók június 4-én egy gyermek holttestére bukkantak egy elhagyott silóban, a közeli Puycasquier településen. A gyermek ugyanazokat a ruhákat viselte, mint Lyhanna eltűnésekor.
A fő gyanúsított egy 41 éves, kétgyermekes apa, akinek lánya Lyhanna iskolatársa volt. A férfi neve az elmúlt években négy különböző ügyben is felmerült fiatal lányokat érintő vádakkal összefüggésben, ám ezeket az eseteket soha nem vizsgálták ki megfelelően. Ez váltotta ki a közvélemény felháborodását, és emiatt bírálta élesen Emmanuel Macron is az igazságszolgáltatás „elfogadhatatlan” mulasztásait.
Az ügy ismét ráirányította a figyelmet a francia igazságszolgáltatás alulfinanszírozottságára és erőforráshiányára.
Az Council of Europe adatai szerint Franciaországban 2022-ben mintegy 11 hivatásos bíró jutott 100 ezer lakosra, ami jóval elmarad a 22 fős európai átlagtól.
Hogyan áll Európa többi része?
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 2019 és 2024 között közel 12 százalékkal csökkent a hivatásos bírók száma. 2024-ben összesen 70 348 hivatásos bíró dolgozott az unió tagállamaiban.
A kelet-európai országokban hagyományosan magas a bírák és az igazságügyi alkalmazottak száma a népességhez viszonyítva. Az Európa Tanács ezt azzal magyarázza, hogy ezeknek az országoknak a jogrendszerét nagymértékben a germán jogi hagyomány befolyásolta.
Ez a jogi modell erősen inkvizitórius jellegű, vagyis a bírók aktívan irányítják az eljárásokat, kérdéseket tesznek fel a tanúknak és bizonyítékok beszerelését rendelik el. Emiatt egy-egy ügy több időt és nagyobb bírói apparátust igényel.
A germán jogi hagyományokat követő országokban emellett jellemzően erősen specializált bíróságok működnek, több szinttel és bírói tanácsokkal, nem pedig egyetlen bíró által vezetett eljárásokkal.
Az Európai Unióban 2022-ben Horvátország rendelkezett a legtöbb hivatásos bíróval 100 ezer lakosra vetítve (42,4), ezt követte Szlovénia (40,7) és Görögország (37,3).
Az egész európai kontinenset vizsgálva azonban Monaco állt az első helyen több mint 102 hivatásos bíróval 100 ezer lakosra vetítve. A második helyen Montenegró végzett, holtversenyben Horvátországgal, 42,4-es mutatóval.
Ezzel szemben a nyugat- és dél-európai országokban, amelyek jogrendje az angolszász precedensjogon vagy a napóleoni törvénykezésen alapul, kevesebb hivatásos bíró jut 100 000 főre.
Bár a napóleoni jogrendszer is inkvizitórius jellegű, kevésbé tagolódik különálló bírósági ágakra, mint a hagyományos germán rendszer, így kevesebb munkaerőt igényel.
A common law rendszerekben a bírák inkább semleges döntőbíróként működnek: jogkérdésekben döntenek és felügyelik az eljárás tisztességességét, de magát a nyomozást nem irányítják. Emiatt kevesebb bíróra van szükség.
Az Európai Unióban 2022-ben Írország rendelkezett a legkevesebb bíróval 100 ezer lakosra vetítve (3,3), majd Dánia (6,5) és Málta (9) következett.
Tágabb európai összevetésben a legalacsonyabb arány az Egyesült Királyság egyes joghatóságaiban található: Anglia és Wales esetében kevesebb mint három bíró jut 100 ezer lakosra, őket követi Skócia (3,6) és Észak-Írország (3,7).
A jelentős különbségek részben az európai igazságügyi rendszerek sokféleségével magyarázhatók. Az Európa Tanács szerint például az Egyesült Királyság alacsony mutatója annak tudható be, hogy az ügyek jelentős részét a Magistrates' Courts tárgyalja, ahol nem hivatásos bírák járnak el.
Miközben az igazságszolgáltatási rendszerek Európa-szerte komoly terhelés alatt állnak, több ország – köztük Ausztria, Németország, Litvánia, Portugália és Románia – béremelésekkel vagy a munkakörülmények javításával próbálja megállítani a bírói pályára jelentkezők számának csökkenését.
Franciaországban Lyhanna tragédiáját követően Gérald Darmanin utasította az ország valamennyi ügyészségét, hogy július 14-ig vizsgálják felül a kiskorúak elleni erőszakkal kapcsolatos mintegy 70 ezer folyamatban lévő ügyet, és ezeket „abszolút prioritásként” kezeljék.