Petraeus: Trump elfogadná egy megreformált iráni rezsim vezetését

A CIA volt igazgatója, az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka, David Petraeus az Euronewsnak azt mondta, úgy véli, Donald Trump amerikai elnök elfogadna egy Venezuelához hasonló helyzetet: vagyis hogy Irán jelenlegi rezsimjéből egy mérsékelt szereplő az Egyesült Államokkal való „kibékülést” keresse, miután Ali Hamenei ajatollahot megölték az Irán elleni amerikai–izraeli közös csapások nyitó hullámában.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Megvan a lehetősége annak, hogy előlépjen valaki, aki azt mondja: nézze, elnök úr, önnek igaza volt. A nukleáris program, a proxyk felfegyverzése és az, hogy amerikaiakat, arabokat és izraelieket öltünk, pusztulást hozott ránk. Felismertük tévedésünket, és mostantól egyenes úton akarunk haladni, jól akarunk kijönni a szomszédainkkal és önökkel” – mondta Petraeus az Euronews „12 Minutes With” című műsorának adott interjúban.

Venezuela sokáig hivatalban lévő vezetőjét, Nicolás Madurot idén januárban egy drámai amerikai beavatkozás során távolították el, helyére pedig helyettesét, a rezsim kirakatfigurájának tartott Delcy Rodríguezt ültették, akit Trump „nagyszerűnek” nevezett. A venezuelai államapparátus többi részét is érintetlenül hagyták.

Petraeus elismerte, hogy ez a forgatókönyv „nagyon éles szakítást” jelentene a jelenlegi rezsim irányvonalával.

Hozzátette, hogy „nem tartja a legvalószínűbb kimenetelnek” ezt az opciót, tekintve, hogy vasárnap már fel is állt egy háromtagú ideiglenes vezetői tanács az elnökből, az igazságszolgáltatás vezetőjéből és egy magas rangú vallási vezetőből, akiknek az a feladata, hogy Khamenei halála után irányítsák az országot.

Abbasz Aragcsi külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy akár néhány napon belül kinevezhetik az új legfőbb vezetőt. Khamenei utódját a legfőbb vezetőhöz hű, iszlám hittudósokból álló egyházi testület választja meg.

„Általánosságban elmondható, hogy amikor megnézzük az esélyeseket, többnyire elég keményvonalas ideológusokról van szó, akik nagyon hasonlítanak a legutóbbi legfőbb vezetőre. Ezért óvatosnak kell lennünk azzal kapcsolatban, mennyire reménykedhetünk egy pragmatikusabb figura felbukkanásában.”

Miközben hétfőn ismertette az Iránnal vívott konfliktus céljait, Trump elnök tartózkodott attól, hogy nyíltan a rendszerváltás mellett álljon ki, jóllehet kezdetben úgy állította be a háborút, mint lehetőséget az irániak számára, hogy „visszavegyék” saját kormányukat.

Petraeus rámutatott, hogy bár Trump elnök szeretné megteremteni „a rendszerváltás feltételeit, amelyeket az iráni nép tudna kihasználni”, szerinte ezek a feltételek még nem teljesültek.

„Az a gond ezzel, hogy mindig azok kerekednek felül, akiknek több fegyverük van, és jobban hajlandók a brutalitásra. Ebben a helyzetben pedig az iráni rezsim erői – amelyek összesítve csaknem egymillió főt tesznek ki – vannak felfegyverkezve. Ők kegyetlenek” – magyarázta.

„A kérdés tehát az, hogy van-e valaki, aki ki tud törni ebből, akinek valódi képességei vannak, komoly fegyverei, nagy létszámú erői és olyan vezetői rátermettsége, amellyel mozgósítani tudja a népet, és együtt fel tudják venni a harcot a rezsimmel. Sajnos jelenleg nem hiszem, hogy ez a helyzet.”

„Nem küldünk szárazföldi csapatokat”

Donald Trump elnök háborús céljai és elképzelése Irán jövőjéről, akárcsak az időzítés, továbbra sem világos. Hétfői nyilatkozataikban ugyanakkor sem Trump elnök, sem hadügyminisztere, Pete Hegseth nem zárta ki szárazföldi csapatok bevetését.

A New York Postnak adott interjújában Trump azt mondta, „valószínűleg” nincs szüksége a szárazföldi csapatokra, de ha kell, kész bevetni őket.

Petraeus ugyanakkor úgy véli, az Egyesült Államok nem fog „csapatokat a földre küldeni”, mivel szerinte fokozatosan gyengül Irán képessége arra, hogy a jelenlegi intenzitással hajtson végre megtorló csapásokat.

„Úgy gondolom, hogy ahogy telnek a napok, (...) egyre inkább romlik Irán képessége a megtorlásra” – mondta Petraeus. „Tovább fogjuk csökkenteni rakétakészleteiket, a kilövőállásokat, a rövid hatótávolságú rakétákat és még a drónokat is. Úgyhogy nagyon nehéz lesz számukra akár csak megközelítően is tartani az eddigi tempót.”

Irán szombat óta, az első amerikai–izraeli csapások kezdete óta sorozatos drón- és rakétatámadásokkal torolja meg a történteket, amerikai érdekeltségeket és regionális szövetségeseket célozva.

Amikor hétfőn arról kérdezték Hegsethet, nem fajulhat-e elhúzódó háborúvá a konfliktus, azt válaszolta: „Arra törekszünk, hogy a küldetés teljesüljön, ugyanakkor nagyon tisztán látjuk (...) azokat az ostoba korábbi politikákat, amelyek meggondolatlanul sodortak bele bennünket olyan vállalkozásokba, amelyek nem kötődtek valós, egyértelmű célokhoz.”

Petraeus szerint az Egyesült Államok tanult a 2003-as iraki invázió idején hozott „katasztrofálisan rossz döntésekből”, amikor Washington teljesen felszámolta Szaddám Huszein kormányát és államigazgatását.

„Teljesen megbénítottuk magunkat, amikor úgy döntöttünk, hogy elbocsátjuk az egész iraki hadsereget anélkül, hogy elmondtuk volna nekik, miként tudják ezután eltartani magukat és családjukat” – idézte fel Petraeus.

„Ezután pedig menesztettük a Baasz Párt (Huszein pártja) tagjait is, egészen a több tízezer hivatalnokig bezárólag, akik közül sokan nyugati egyetemeken végeztek, és akikkel már addig is együttműködtünk egy olyan országban, amelyet nem értettünk meg kellőképpen.”

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „visszahozhatta volna a Huszein-rendszer főbb elemeit”, és létrehozhatott volna „egy afféle Venezuela lightot, mert a rendszer legfelső szintjei már egyértelműen eltűntek”.

Az európai részvétel „lehetséges”

Arra a kérdésre, hogy szerinte Trump elnök számított-e az európai szövetségesek támogatására, Petraeus azt mondta, az európai részvétel – különösen védelmi szerepben – „már a kezdetektől bölcs dolog lett volna”.

„Mert már az elején világosnak kellett volna lennie, hogy Irán nem fogja célpontjait csupán az amerikai és izraeli támaszpontokra korlátozni. Civil célpontokat, repülőtereket és kikötőket támad az öböl menti államokban és azon túl is, egészen Ciprusig” – fogalmazott Petraeus.

Feltehetően egy drón talált el egy brit légibázist a szigetország déli partvidékén. Válaszul Görögország két fregatt és két F–16-os vadászgép bevetését rendelte el.

Petraeus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy kezdetben nem számoltak azzal, hogy európai országok is csatlakoznak az akcióhoz.

Az Egyesült Államok és Izrael által vezetett műveletekhez való további európai csatlakozás lehetőségéről, beleértve az esetleges támadó szerepvállalást is, Petraeus így fogalmazott: „Úgy tudom, ez napirenden van.”

„Nem tudnám megjósolni, mi lesz a végkimenetel, de már az a tény, hogy erről tárgyalnak, egyértelműen azt jelzi, hogy ez lehetséges forgatókönyv.”

A teljes interjút kedden, március 3-án 14.45-kor nézhetik meg az Euronewson, közép-európai idő szerint.